Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-01-08

vényeket, hogy S azt nem előre, hanem visszafelé fejlesztené. Gróf Tisza István egy hazafias par lamentáris ellenzéket és küzdelmet helyesel. de lelke erejével küzd azavargc és háborgó, a parlamenti rendes munkálkodást teljesen megbénító és kizáré technikai obetrukciók ellen. Pápa város 1HH7. év óta mindig a hazalias kormányokat támogatta és ez idő szerint legkevésbbé vau ok arra. hogy felcsapjon a város akár 184S-as, akár uj-párti ellenzéki kerületté. Báró Bánffy volt miniszterelnököt mi becsületes, hazafias kitartással támogattuk akkor, mikor ő volt a kormányelnök, pedig az egész ország ellenzéke szidta, tehát városunk ellenzéki polgárai is. Most be kell látnia báró Bánffynak, hogy ha ő nem támogatja az utána nem sokára következett gróf Tisza István miniszterelnököt, ez nem ok arra, hogy mi se támogassuk: — sőt megfordítva áll. vagyis, ha nem tartja illőnek, hogy támogassa azt. aki őt támogatta, legalább engedje meg. hogy mi támogathassuk. Az uj párt programmja abból áll. hogy báró Bánffy most mikor tehetetlenül távol áll a miniszterelnöki széktől, ígér eget-földet, hogy az (867-íkÍ tői-vényeket jobban lehet és kell kezelni. mint ő kezelte, mikor az módjában állott volna. Ellenőrzőnek, sarkantyúnak igen üdvös lehet egy volt kormányelnök, mint ellenzéki pártra lépőnek ilyen szereplése, de Pápa városa nem kér magának ezen politikai szerepből. Nem kér pedig azért, mert a mit jónak látott megtenni, mint politikai egyén magára nézve báró Bánffy, abba nem mehet bele Pápa városa, mint az l^ö~-iki alapon kormánysóknak mindenkor hü támogatója és követője. Ami tnost már városunk kiváló Egy más kis Mankó is áll a „medve" mellett. Ennek egykori nrnöje nem esdekelt -i- egy percért, se egy esatendőért. El a szép fej gőgösen hajlott a nyaktiló alá s ha virágnapjaihan büszkén -iklot t e kis szánkaban a versailles-i kert haván, ugy büszkesége nem tört meg ama gyászos szomorít októberi reggelen sem. Különböző két asszony közös snrsa: ilisz. pompa és hatalom, aztán a vérpad s fürészporos kosár és itt két emlék, amely túlélte őket. Harsányan hangzik az őr hangja, amint magyarázva mondja a biciklis lánynak és társainak : ezek itt íme Dnbaiy és ez Marie Autóinette mánkéi. (Hiúság.) Mint egy rémes szobor, évek óta ott ül egy piszkos zsákon, melyben papírdarabok s mái ilyen kincsek vannak. Sohasem tudtam kisütni, vájjon kiürül-e valaha ez a zsák. vagy ugyanaz-e melyet négy e\ ebitt itt láttam? Kubája is mintha megkövesült volna a piszokban, ősz haja repül feje körül s arcán a ráncok szénporral vannak kitöltve. Mar korán reggel itt ül a kapu mellett az öreg rojigyszedó asszony s kér egy-két sonst az arra menőktől. I >élhen ez a rémalak hnscatátokkal kezében jelenik meg. Szelid hangon kiált he a kapu alá: képviselőjét, dr. Hegedűs Lórántot illeti, a fennebb elősorolt indokokból és egyéni kiválóságát tekintve is, éppen nem ejthetjük el őt, sőt közlelkesedéssel meg kell őt választanunk képviselőnkké. Dr. Hegedűs Lóránt a lelki és szellemi képzettség legmagasabb fokán álló férfin, államtudományi és politikai teljes képzettséggel ós hivatottsággal és e mellett vagyonikig is teljesen független és szabad gondolkodású ember, és minden tekintetben kiválóságánál fogva, fiatal ember létére is kiváló sulylyal bir az országos szabadelvű pártban és szép jövőnek néz elé még a politikai életben. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy őt városunkhoz erős lelki és családi kötelékek is fűzik, mint ha városunk szülötte és polgára volna, ugy tekinthetjük őt. Itt-ott halljuk mondogatni, hogy egyes városi polgárok sértődöttek, mert állítólag mikor valamely ügyben hozzá fordultak, reményüket siker nem koronázta, he felejtik, hogy számosan vannak, akiknek reményei sikerrel valósultak meg az ő segélyével. A város közérdekei, közügyei előbbrevitele körül pedig érdemei elvitázhatatlanok és szemmel láthatók, inert azt senki nem tagadhatja el, hogv neki nagy érdemei vannak a szövő-gyár létesítésében, mely oly nagy ipar gazdasági tényező Pápa városa életében. Vájjon szabad-e. illik-e. egy kiváló képviselőt hálátlanul elhagyni azért, hogy egy-ketten magánkérelmeiknek nem teljesülhetése miatt neheztelnek rá? Hiszen, oly sok a szegény, ügyesjajos ember egy városi éleiben, hogy tzok mindegyikének igényét kielégíteni eljesen leheteltenség, és ha ez ok ehetne egy képviselő érdemei elvonására, akkor a legszegényebb városi gyertek gyermekeim, gyertek édeskék. szegények dy elhagyatottak — mormolja — s az egyikick kicsinye is van. 11 i vására három macska jön elő, gy • zürke. egy VŐTÖS és egy fekete, Piszkos ujjaival tépi szét nekik a húst s igazságosan juttat nindegv iknek agy darabot. — l.ásssa - magyarázza nekem. — csak oss/at tesz az ember saját magának, ha az diátokon függ. de hát éhen vesznek el. ha ken etetem, mert elhagyott macskák ezek. isegénykék. Kérdem, nincs-e családja, barátai? Mit f telel az öreg l'ollgyszedö ízörnyeteg. az én barátom az erszényem, •ossz a világ, rossz. — Persze, hogy rossz. — mondom neki. le ö eZZel a felelettel ti Ül Cl megelégedve. '•ozoiiti.s. rossz kedvű vén boszorka ez s egy dö óta még bozontosabban, lllég IVttcnctcsch>en néz ki. Soha siccs kendő a tején, se hidegsnt, -e melegben, mint azelőtt. Megkérdeztem: niért nem hord kendőt f Müszkén téhlt : a télen modellt alltam, •gy szobrásznak i igy érdekesebbnek találta i lejemet ! (Watteau rózsái.) Álmodott Cytheréröl, szép assszonyokról •s rózsákról il.. i\ Ina,, . lakók kielégitheflcn Jömeges kérelmeinek nem teljesithetése teljesen lehetetlenné tenne egy képviselőt. Hegedűs Lóránt érdemeit nem kicsinyes magán ügyekből, hanem közérdekű működéséből kell méltatni és magasztalni. Dr. Hegedűs Lóránt és Pápa város közérdeke. Városunk lakossága meggyőződtetett lépten-nyomon arról, hogy dr. Hegedűs Lóránt, képviselőségének tartama alatt Pápa város érdekeit minien irányban a szivén viselte és hogy izokért sikra szállott. Felhasználta minien befolyását, harcolt szóval és tollal >tt ahol kellett. A legfényesebb tények (izonyitják. hogy városunk érdekében Kifejteti működése a legnagyobb siker•el járt és a közhasznú intézmények •gesz sorozatit köszönheti létrejöttét az ) fáradhatlan buzgóságának. agilitásatak, melylyel elévülhetlen érdemeket szerzett magának városunk kulturális, pari, gazdasági és kereskedelmi felendülésében. De hadd szóljanak a tények maguk. Helyek során csak a legutóbbi országgyűlési cyklus munkássága tói beszélünk. íme itt van a Perutz-léle szövőgyár, nely ipargazdasági tekintetben városunkra nézve fontos tényező és a nelyet. mint nagv jelentőségű uj jöyeleltni forrást Veszprém város akart ilnyerni, dr. Hegedűs Lóránt második képviselősége alatt rnéo- |'<. |,,'. p j t ő el éppel bővíttetett ki. ami maga is gészen uj gyár. Hegedűs Lóránt dr. létesítette a > z ti b a d L y o e u m o 1 és az ő közien járására ezt ;t budapesti Szabad Kgye['in Bókjává alakítottak, kormány segélyvei. Megjegyezni kívánjuk, mint igen mtos körülményt, hogy Pozsonyon ivül. a többi vidéki városok között sak Pápán van az egyetlen Szabad olt. ugy is tudta, hogy a szép SSSSOnyok a • zsákat nem neki lógják adni. s hogy a Cythesbe indub'i csolnakon neki nincs hehre. Szomorú IBÍVVel vette tehát ecsetjét s itelmesei: t-siette, a legsaebb, legédesebb '.erelmi költeményeket. Most midőn századok multak el, halála tán eszébe jutott egy irgalmas szivü miivészek: milyen szomorú, hogy Watteaunak soha • adott egy MSp asszony rózsákat. Ken agyta el többé e gondolat. Amidőn egv májusi <te szép szeretője egy bíborpiros rózsát tett "asztalára, szomorúan sóhajtott tol : szegény Tatteau! A lány mosolyogva vett ki ("ivéből e'g három bíborpiros rózsát s bájos inozdulatil tűzte Watteau talon függő an képe mellé. A művész szenvedélyesen csókolta Illeg SO Vesét s kevés idő múl?! egy szobor került i vésője alól, melylyel dicsőséget aratott. S most ott áll a l.uxemhiirgkert aranvtgaras zöld gyepen, kis tulipánok virítanak otte. galambok röpködnek körülötte. Watteau mellszobrát köballusztrade vessj ürül. hófehér márvány leány ül a karzaton, a éatteau által elálmodott, festőién kacér öltözet'II s halhatatlan kézzel nyújtja neki a nnhsssi íTvadó márványrózsákat, kinek életében soha :ép asszony nem nyújtott virágot, ki pedig rökké rónákról és szép asszonyokról álmodott.