Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-01-01

hivatva nagyobb birtokok megvásárl sára s a kis emberek között való ft osztására, 8 igy a kis embereket abl a helyzetbe juttatná, hogy azok szokc munkakörükben kereshessék és találja meg lételüknek alapját. Hegedűs Lóránt dr. tehát me, jelölte azt az utat, amelyen a társ dalomnak haladni kell nemzetmeu munkájúban, a kormány és a társ dalom is egyesítse erőit a nemzeti e érdekében mindenütt, legyen segits gére az ftl&kulaadő intézetnek, mozdib annak ügyét előre önzetlenül, hazat ságból. Ma ilyen utón sikerül a kis emb reket földhöz juttatni, ha a kii embere ezen a réven vagyonhoz jutnak, öná lóságra vergődnek, ngy a niagyarl'; mentési müve sikerülni fog. De nemcsak ez fog sikerűin hanem megtaláltak egyúttal az ön áll gazdas á g i fejlődésünk a 1 a] ját is. miután osak egy jólótne örvendő füldmives osztályra lehet íé építeni, csak ezen lehet kifejlesztői egy életerős iparos osztályt s e kett szüli a virágzó kereskedelmet. = Hegedűs Lóránt dr. és az á lami tisztviselők. Arról az értekezletrő amit az állami tisztviselők múlt hó lN-ái tartottak, nem teljesen hű jelentést kii zöltünk mull számunkban. Hegedű Lóránt dr. ugyanis határozottan kijeiéi tette, hogy a három alsó fizetés osztályban az első fokozató! be fognak töltetni, a magasabb osi tályokban pedig status rendézé utján kell a javítást követelni, külí nősen a v asutaso k u á 1. UgyancsaJ kilátásba helyezte orsz. képviselünk a lakbér oszt á 1 y z a t [ ö 1 e m » lését i s. hang Leboesetották • hidat. Ismét kérő vonul bt nzon. Ks M a ki'i'i pedig a taomsaédot pnpe k irályfia Volt. Megborzadtak • látásán. Alig mertek od vezetni • világszép királykisasszony elé. . . De mi történt ? Ifegseerette egyik • másikat. — Milyen szép vag\ ! l'gy szeretlek a szép "egedért. — szólt a királyfin. — Miiven szépen l>eszélsz ! Mennyir szeretlek a szép lelkedért — telel a királyicám Ks odanyújtotta harmatos, bársonyos kaesóii A királvti átkarolta. Marához ölelte boai szán. boldogan. Súgott a fülébe csudás, tünde l.ataltnu szavakat. Mit mondjak többet — boldogok voltai Mikor a királykisasszony felvetette bíivö: mámorban reszket ó szempilláit, ugy talált: ln»gy a világ legszebb ifja az. aki öt a karjai l>an tartja . . . A papot királyfi meg őt hitte a legszel lemeseljb leánynak . . . Tudjátok-e, mi neve annak a nagy In'iv mesternek, aki az életben ilyen esodát loktM megcselekszik ? < >rök rejtelmü. mindenható — szerelem . = örömhír a kisgazdáknak. Hegedűs Lóránt dr. fáradozásainak sikerült a veszprémi székes káptalant megnyerni annak a régi tervnek, hogy nevezett káptalannak a pápai határban fekvő, mintegy l'K) hold földbirtoka fölosztás alá kerüljön. A káptalan e nemes elhatározását és képviselőnk önzetlen fáradozását örömmel fogadhatják nemcsak azok. kik földhöz jutni remélnek, hanem mindazok, kik a nép jólétét szivükön houlják. A felosztás a közeljövőben várható. Gyurátz püspök a politikai helyzetről. Gyurátz Ferenc a dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerület nagyérdemű püspöke, aki egész pályafutása alatt mindig a függetlenségi eszmék ki ve volt: az alább következő nagyérdekű nyilatkozatot tette a mai politikai helyzetet illetőleg: A december tisenharmediki eseményeket megbotránkozva olvastam é- irt, vidéken, megbotránkozott fölötte mindenki, tartosott légyen akármilyen párthoz, i >umagukat nem védelmeid jámbor szolgákat, magyar urak. képviselők ököllel vernek, untán oekiállnak a bársony•lékeknek, az elnöki emelvénynek • mindent osssetSrnek. Hz nem erőnek, nem méltóságnak, hanem szánalmas gyengeségnek a bizonyító jele. A magyar politikában uralkodó áldatlan vlssonyokra az ember osak tájdalommal gondoL Előtérben áll i básssabályrevisió kérdése. Meggyőződésem, hogy ezt a revíziót a parlamentérizmns biztosítása követeli. K/.t belátják maguk az ellenzéki partok is. hiszen amennyire a lapokból kivettetem, egyik párt sem zárkózik el tol,-, sot, mindegyik ssfikeégesnek látja a. tanácskozási rend biztosítását. Annál különösebb és me^foghatatlanabb, hogy amikor a kormányelnök, ehhez az összes pártok megegyezésével kívánt hozzáfogni, — az ellenzék a huszonegyes bizottság megalakítását egyszerűen visszautasította. Holott, ha a bizottságba belemegy, közmeg egyezéssel lehetett volna megállapítani a tanácskozási rend biztosítékait. Mert régi példásáé,] bogy mindannak lelke • rend. Bend nélkül a szabadság is elveszti célját, vagy az öngvilkosságig jut, \ agy szabadossággá lesz és valóságos i sapessé leend, mint egy medréből kilépett, gátjait áttörd folyó, amely áldás helyett veszedelmeket hoz. Ennek az igazságát abbéd tanultam meg. hogy ismerem a történelmet. Abból azt tanultam, hogy mindenütt, ahol komoly tanácskosái folyt, a dólitést a többség adta meg, ahol ettől eltértek, ott az eredmény bomlás és romlás volt, mint Lengyelorsságban. Nagy államférfiak felfogása is ez volt. <>tt voll Mnrabean, ez az elismert nagyság, politikai téren szintén lemeiivdörögte a kisebbséget, mikor az gátolni akarta a munkát. De Mirabean ellenére a kisebbség nyakára ült a többségnek, az egvmásután következő minoritások egymásra licitálták a népszerű elveket és jött Robespierre, aki megölte az ellentmondókat és meggyilkolta a szabadságot is. Saját történelmünkben itt a hatalmas államférfi és a szónoklat terén tol nem ért nagyság: Kossuth Lajos. Ismeretes az I mondása, hogy „a magyar parlamentben némuljon el a törpe minoritás. <> is ragaszkodott ahhoz, hogy a többségnek biztosítsák a döntés jogát. Ez első sorban fontos érdek itt. Magyarországon. A koalíciós párt mindenesetre a korlátlan szabadságot sürgeti a parlament tanácskozásaiban. Nos, valamikor egy nemzetiségi ellenzék a kezeit dörzsölve togja mondani nekik : .Köszönöm, koma, hogy arft megtanítottál !" Én eredetileg függetlenségi érzelmű ember vagyok, de most a koalieióba a függetlenségi pártot nem követhetem, mert a mondottak szerint a házszabályreviziót feltétlen szükségesnek tartom. És ha ezt a mostani kormányelnöknek nem is sikerülne keresztül vinni s révbe futtatni a szólásszabadság megőrzése mellett a rend biztosítását, annak mindenesetre a parlament és a magyar szabadság adná me* az árát. Meggyőződésem, akármelyik párt jöjjön uratorara, első dolga lesz a házszabályrevizió inegcsinálása. mert az obstrukeió nem eredményez mást. mint az alkotmányos rend válságát, s kiváló parlamenti férfiak lejáratását. Azért nem is a mostani kormány érdeke a revízió, hanem érdeke minden jövendő kormánynak. Erdeke a függetlenségi pártnak is, mely ha — amint remélem — valamikor kormányt fog adni a hazának, csakis ilyen biztosíték mellett fogja tudni a szolgálatában álló tehetségeket s alkotó-erüt az ország javára értékesíteni. — Rovás. A vármegye által elrendelt vizsgálatról helybeli laptársunk a „Pápai Hírlap" oly módon emlékezik meg mult szániában, hogy neki volt helyes álláspontja, mikor a közigazgatási bizottságnak a vizsgálattal történt megbízását már eleve is helytelenítette és egyúttal jelezte, hogy a főispánhoz közel álló lapok helytelen álláspontot, foglaltak el dr. Óvári Ferenc vádjaival szemben. Distiitgváljmik igen tisztelt laptárs. Mi egy igazságos közügyben nem állunk sem közel, sem távol senkihez, hanem csak az igazsághoz: de éppen ennek hatása alatt nem is Hidunk elfogultak lenni. Mi tulajdonképpen helyrelenitettük az egész vizsgálat elrendelést azon iz alapon, mert dr. Óvári Ferenc abbeli kérelme lelytelen volt. hogv a vál megyei közgyűléstől kért vizsgálatot. [>e hát végre is. ha ö vizsgálatot kért. mint I vármegyei közigazgatási biCOttság régi tagja elítélő, súlyos kifejezések mellett, nem csoda, ha a vármegye a meglepetés •s ezáltal okozott erkölcsi kényszer hatás.i alatt dreudelte a vizsgalatot, mert azt a főispán is iérte. 11a a vizsgalattal megbízott megyei közgazgatási bizottság a megbízatást tisztelettel ,'isszautasitot ta. ezzel helyeseli cselekedett és sak azt tette, amihez a maga résséröljogs volt •s egyúttal a vizsgálatra egyedül illetékes koruányliatósághoz irányította az ügyet. A fökérdés izoiiban az egész ügy bt m nem az. hogy íiieityívibeii igazak a vádak, mennyiben nem. hanem tz. hogy illett-e dr, Óvári Ferencnek a tett mólon és mérvben, meglepetésszerűen, tehát csakis szenzációt keresve, vádaskodni és egyszerre a tagykőeőnség előtt sértő tsavak kíséretében itelcesn i ÍS a Vizsgálatot megelőzőleg. KlTf t. lilpaisunkiiak nem volt egy szava sem. Ks mi azt lisszük. hogy mikor laptársunk oly módon irt vármegyei gyűlésen történtekről, amiként tette, kkor egy lap sem járt el helytelenebből, mint •-akis ö. Ami a közlemények és események po* itikai színezetét illeti pro és contra, az elfognál hu i olvasóközönség meg fogja bírálni, hogv tolitikai pártelfogultság szülhette csak legnagyobb •észben dr. Óvári fellépesét és az vezérelhette LZ olyan lapot is. amelynek dr. Óvári ténykedőének módja ellen nem volt egy elitélő szava sem. Sanyit tartottunk szükségesnek megírni az esznek tisztázására és lapunk tanúsított állásfogalásának igazolására, a „Pápai llirlap--nak más npokat megrovó nyilatkozatával szemben. Városi közgyűlés. — 1904. doc. 28. — Közgyűlés volt szerdán a városnál i polgármester elnöklete alatt. Az elég izépeu látogatott városi közgyűlésnek izenzáeiója is akadt egy napirend előtti nterpellációhól kifolyólag, melynek soána város rendőr kapitányának egy, állatigészségügy köréhe vágó eljárása fölött ryakorolt kritikát a képviselőtestület, nelyhez töhh helyheli gazda Írásbeli [érelmét is adott he ezen ügyhett. vizsgalat elrendelését kérvén a rendórkapiány ellen. E kérelem napirendre kiűzhető nem volt és tárgyalásába nem s boesátkozott a közgyűlés, mely elé egközelehh kerül maja az ügy. Kgyc)ekhen, dacára a többrendbeli felszólításnak, az állandó választmány javasatai jutottak érvényre.