Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-01-01

r.wn. január 1, Tudósításunk a közgyűlésről a következő : Mészáros polgármester d. u. 3 órakor 'a 1' közgyűlést megnyitja és a jkv. hitelesítésére K Vágó László, Valter Sándor, Bosenbach Károly, ^ Kovács István, Gaál János v. képviselőket kéri lel. k< (Interpelláció.) a Az előző ülés jegyzőkönyvének felolvasása után, napirend előtt Kellner Vilmos intéz iuterpellációt a polgármesterhez azon alkalomból, hogy Szokoly Ignác rendőrkapitány az állat- = eg.-szségiigvi törvény !:>. $-ának helytelen értelmezése folytán, megvásárolt szarvasmarháinak 8 napon beiül leendő elszállítását nem engedte meg, mi miatt a .ármegye alispánjához kellett fordulnia, ki aztán u rendőrkapitány határozatát táviratilag helyezte hatályon kívül. Interpelláló a hasonló esetek ismétlődésének megakadálvozását kéri, mert ilyenekből nagy kára származik az }

* állatkereskedokuek. g< Kovács Sándor a gazdák nevében esatla- d» kőzik a lelszólaláslioz, mire elsőben a rendőr- j

s kapitány ielelt, hivatkozván a város állatorvosa- x nak, mint szakközegnek véleményére, melvnek alapján hozta meg e nehezn.ényelt határozatot * és azon visszaélésekre, melyeket a helybeli il< marhanagykereskedök több ízben már elkövet- In tek, hogy t. i. fertőzött helyről szerzett állató- vl kat Pápáról származottak gyanánt szállították el. g, minek következtében a város területe jogtalanul helyeztetett több alkalommal már zár alá, 111 Végre polgármester válaszolt, kifejtvén, t>!

' hogy ezen ügyből kifolyólag különben is vizs- pt gálatot kért több gazda a rendőrkapitány ellen. ]

il kinek eljárásút, ha nem törvényszerű volt. csuk j helyteleníteni lehet, miután sehogy MR szabad egy tisztviselőnek mást olvasni ki a törvényből. u mint ami tényleg abban foglaltatik; a vizsgálat G majd kilógja deríteni a való tényállást. A n választ ugy a közgyűlés, mint interpellálok 1, tudomásul vették. Ezután következett a napirend. íl (Uj határidős ügyek.) J Kellő mámban nem voltak jelen • képvi- r selök, igy a Ktltassy féle teleknek, a Moravek féle háznak, a Kossuth-utca nyitáshoz szükséges területnek és házaknak megvételét, a Klein féle n Jókai utcai háznak a fecskendoliazzal való el- n cserélését és az alsóvárosi elemi iskolaépületnek ^ a róm. kath. hitközség részére leendő átengedé- . sét január hé 80-án tartandó közgyűlés nnpi- j rendjére tűzték ki érdemi tárgyalás végett! „ . , i e (üyor átirata.) Györváros átiratára kimondta a képvise-l. lötestület. hogy orss. képviselője utján szintéu] felír az országházhoz I közigazgatás kÖZVetité-1' séböl télmerült városi költségnek az állam által IE leendő megtérítése iránt. j, (Korona vendéglő bérlete . fa Dr. Hirsch Vilmos indítványára Görög Ká- t rolv Korona vendéglősnek kérelmét visaiaadta a'j közgvülés a tanácsnak, hogy nevezett bérlővel, kössön végleges egyezséget a vendéglőkertnek 1 a sertéspiac céljaira leendő biztositáss érdemében, ' (Pótadöhirás.) A Chewra Eadiaoha jótékony egyletnek 1906 ás 1ÍH»4. évi községi pótadóját leírták és KltMt Jenő felszólalása alapján elvben kimondták, N llOgV mát jótékony egyletekkel szemben is hasuuló méltányossággá járnak el, ha pótadó leírását kérik a közgvüléstöl. (Segélydij.) Fodor Ferenc győri fémipariskolai tanaié javára a javasolt 100 k. helyett. 60 k. segélydijat szavazott meg a képviselőtestület, elfogadva Győri Gyulának indítványát. A másik 50 k. akkor folyósittatík a segélyezendő réasére, ha jó elömenetelt tanúsít az év végéig. Gaál János • segé- ( lyeráe eBen, Marton Antal és Hajnóczky Béla! mellette szólaltak fel még. (Építkezési szabályrendelet.) Meglehetős vita fejlődött a jóváhagyott ) építkezési szabályrendelet és annak életbeléptetése fölött. Bülitz Ferenc és Bescnbach Károly 1 szerint a szabályzat mellé készített utcarendezési ' terv nem felel meg a célnak. Dr. Hirsch Vilmos < és Dr. LÖVÍ László s több képviselő felszólalása j után abban állapodott meg a közgyűlés, hogy a | szabályrendeletet életbelépteti, mert erről különben is*intézkedik a szabályrendeletnek egyik S-a: 1 a szabályrendeletet kinyomatja és a városi képviselők közt szétosztatja; végre az líHlti. evi ] költségvetésbe Mid k.ronát telvesz utcatér ki- , sajátitási célokra. Amennyiben pedig nagyobb . összeirbe ketülö kisajátításokról volna szo. a . . " ... ..... • l.l—A . - ..I ..„1 1 (Kisebb ügyek.) Zöldfa utcában nyiltcsatorna készítését és isjos-utcában a vízvezeték kiterjesztését elhatájzták. Amennyiben ezen munkálatokra az 190"). vi pénztármaradvány fedezetet nem nyújtana, z l'.MXi évi költségvetésbe illesztik bele ezen öltségeket. — Lukács Borbély Józset illetőségét közgyűlés megtagadta. Ezzel a kö/gy ülés d. u. ő órakor befejezést yert A TÁRSASÁGBÓL. § A LeányegyesiUetnek mult hó Jó-én este órakor tartott estélve egyike volt a legszeben sikerült estékeknek. A programmja váloutott pontokból állott s igy csöppet sem csoáljuk, hogy zsúfolásig megtelt a terem. Először dr. Rózsa Géza tartott szabad előadást Lotion városáról, vetített képekkel tevén még érekesebbé szép előadását. A rokonszenves elölót zajosan megtapsolták, Méltán sajnáltuk, ogy további előadását a hosszú programmra aló tekintettel, másnapra halasztotta. Utána itj. ült Józset' zongorán eljátszotta Ketterer egy •hés ábrándját nagy precizitással. Erős taps i tetszés volt a jutalma. Majd Stcinbergcr Liótné adta elő Cardnoci „San < inido előtt" című ölteménvét nagy hatással. A szavalatnak külöös érdekességet kölcsönzött az, hogy az előadó Ive szavalt és hogy a bevezetést dr. Rózsa lém mondta el. Ezután egy trió következett, iclyet A7.V József zongorán, Sávoly i Bronó primegedon és Losonczi Gyula cellón adtak elő éréssel és művészettel. Nagy tetszést arattak. Épp' y tetszés kisélte Weisz Hermáimé énekét is. ki Szép alt hangján énekelt el kél miidalt és aadásul a zajos tapsra, egy magvar népdalt is. i tapsból természetesen kijutott Kohn Herminíek is. kiválóan saép songorakisé rétéért. Az mmár jóhangnlatrs keltett közönség hrtaassn arto tapssal üdvözdte a pódiumra lépő Beck '".telt. aki I ..Ital után- monológot rendkívül ok kedvességgel, elragadóan és ügyesen adta •lő. Hogy az előlegezett tapsot kiérdemelte, azt iz utólag felhangzott taps és tetszésnyilvánítás s igazolta. Az estély műsorának következő pontja {is József zongorajátéka volt. Méltó a többi (öntökhöz. Nem tudtok miben gyönyörködjünk óbban, művészi játékában, erőteljes előadásaián. vagy bravúros technikájában? Játékának neg is \ olt a nagy hatása. — A programm leolvadt után az ifjúság nem maradt hotelen a •égi tradíciókhoz és hozzá fogott kitttnő kedvben i tánchoz, melyből bizony nemcsak l legújabb, le a régibb .generáció- is kivett.- a maga ••'•szé!. értve persze • ..régi- alatt csak a fériákat. A mulatságnak reggel í} óra télé volt rege. Nem ártana, ha a „Leányegyesület" legdább is minden .'5-ik hétben „megtáncoltatná" iz ifjúságot, imopAXatOaug. Két verses könyvről. Halmi Bódog — Csókok, szenvedések.- tfotsár (Utasai Alom é» VsJoSáf.) I A Halmi Bódog könyve fölött bizony oagyon nehéz Ítélkezni. N'ein azért, niinthi nem tudnók megmondani, amit akarunk, hanem szert ha az igazat megírjuk, neheztelés lesz i vége. Ám. ha a költő kritika alá bocsátja a; Írásait, azért teszi, hogy ami hibákat ö magi nem lát. a kritikából lássa meg azokat ál okoljon. foglalkoznunk kell azonban mindenekelót Halmi egyéniségével. Elmondhatjuk róla. bog; erős tehetség. Sok tudása és nagy olvasottsági van. Azt látjuk, hogy a világ költői mim ismerősei s úgyszólván tölszivta magába azok nak .-színéit és lelkében fel is dolgozta. Sajnos talminak eme erős tehetsége, tudása, eszmegazdagsága, verseiben nem ugy nyilvánul meg, nint ahogy azt ezek után méltán várhatnék és gy halvány másolatokat kapunk verseiben. Még versformáiban is a dekadans és szecessziós irányt követi. Határtalanul visszaél a töltői szabadsággal. Sem versformát, sem rithnust nem respektál. Himei nehézkesek, erőltetek, néhol pedig nem is rímelnek. Hogy a lekedans iránynak híve. nagyban bizonyítja az, LOgy verseiben sokat énekel a bukott nőkről, ['elve van a könyve olyan dolgokkal, amikről . jó izlés tiltja nekünk, hogy azokról írjunk, gy például a „Virág regéje", a „Vágyódás

1

*, Levél a násztól" stb. cimü versekben szinte obzódik az ilyesmikben. Nem is ajánljuk ezt a ;önyvet fiatal leányok kezébe, de még a íukéba sem. Es most leközlünk néhány verssort, hogy ogahniit alkothassunk magunknak Halmi Bódog nr zavaros verseléséröL íme: Eres árva a fonónak nagy földes szobája, nem hangzik ott fel többé vidámság nótája: meleg helye volt ez sok szerető párnak, akik bensejében egymásra találtak: mesemondó „Juló néne* meghalt . . . Nem mondott ö tündéri regéket ; a mesénél sokkal szebb a valóságos élet — egymásnak karjában, ha a párok vannak, tündéri beszélés, nem kell az olyannak: mesemondó „Juló néne" meghalt . . . Szinte Hazafi Verái verseire emlékeztet. I >e lássunk mást: Szegény Jancsi valaha vón' hitted, hogy költemény is leszen még rolád, hogy bus szívvel még mégis tekintjük elhagyatott, szegény koporsódat. Hús sziwel tekinteni. Ez is poétika lieen•ia akar lenni talán í ! Felelem én neki. hogy sok hosszú éjjel, amikor telve volt szivein szenvedéssel, mikor a halálnak sötét, komor árnya vonta bus fátyolát egy kis fehér hajra. Vagy pedig ki érti ezt meg és beszélhet igv egy költő: Volt egy cselédlányunk erős paraszt fajta, megfeszült a durva fedő téli rajta. és alább: •bin másik vasárnap, ég az arca. láncul. , mikor kéredszkedik a bál assz-iiiyátul. Ks micsoda banális az .Eles apám" cimfl ven befejezése, bármilyen értelmet is akarjon az ember neki adni. * * . . . elmondtuk, hogy gonosz. kegyetlen • világ hogy az anyám sirján kivirult a virág: aztán elindultál, hogy ütött az óra. de még visszatértél egv utolsó szóra: körültekintettem, kérdésedet vártam — .még csak gyufát hoztam, elfogyott agy láttam." A hatást egészen lerontja a két Btolsó tor, hl ugv értelmezzük is, hogy a nehéz elválás fájdalmát akarja vele leplezni az apa. Mindenesetre ártalmára van az egyébként sikerült versnek.' Legtöbb melegséggel vannak telve a versek ott, ahol az apáról, az elhunyt anyáról szólallak. Szinti- Szeretnők, hogy a költő ne is beszélt volna másról, mint a tini Méretétéről ragaszkodásáról, szive melegségéről. Ilyenkor ii igazán egvszerüeti. érzéss.-l. igaz hangon. Itt van például a „Sz--d -gven-k- cimü vers utolsc sorai: Miről irjak? . . . kisvárosi temetőben sir van, hol egy édes ass/.onv fekszik hidegen a sírban. Nem érdekel senkit ez már, unalmas -• théma. eredj liam . .. hisz nekem is szabad sírni néha.