Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-11-13

Megjelenik nilmU-n raairnap Szerkesztőség Jókai MófUto* M9, s/.'un. Kiadóhivatal: I loláberg I i\nla papirkereskpd«M, I-,. tór. Tilirffin nini 4i. Okvetetlenkedes. Nem vagyunk barátai a polemikus I Bzófeesérlésnek B valójában oiindig húzódoztunk attól, hogy belebocsátkozzunk a Bxóezaporitásba. Lapunk a múltban is és mindig kerülte ezt az utal - ha Irl szólalt is valamely ügyben, mindig komoly megfontolással, higgadtan és tárgyilagosan tárgyalta a szőnyegre kerüli Ügyel és mindenkor éppen annak érdekében szólal) fel, anélkül azonban, hogv a maga érveil csalhatatlanoknak tai totta, vagy a másokét ne tisztelte volna. I >«• ha kellett, megmondtuk véleményünkéi nyiltan, szabadon és véleményünk kimondásában nem tartott bennünkel semmisem vissza,sem személyi, sem más tekintetek. Nem néztünk Bem jobbra, sem balra, hanem haladtunk a magunk egyenes utján B ha itt-otl talán valamelyes magán érdekeken, vagy egyéni érzékeny sógen törtünk keresztül, mindez nein alterált benuünkel abban, hogy az igazságot keressük kitűzött utunkban, célunk lévén egyedül városunk közértleke. Azt Bem mondhatja jogosan rólunk valaki, hogy hízelgés lett volna a kenyerünk. Ott ahol kellett, dicsértünk, de ha ugy hozta a dolog magával, nem haboztunk a hibára rámutatni, még akkor Bem, ha talán egyéni érzelmeinket TARC

Ä O-ragrjullcis. {Qeglpitl egt katona Még a IJIMSZ tájba," C'.tortK-ltók BeegélTfl Hegen xi —rljhni Saáltlaa kMMtudM.' Süken olsir.itíák. TAMM őciro pdlloü ... BMg .\|0'.1L-Ilil!{ 0 legM*bb virjjjcl 0B«a9tM .1 bánat. Tuba Károly. (Egy kis csevegés.) A ..I- á |. :i i I. ;i |, ,. I." t r <• d ti 1 I á t B I j a. Irta Margai Ferenc. Ili Li">riilti-kint iink I természet nagy tárháaáhan, azt tapasztaljuk, hogy • terméssel agyén teremtményei tiii.li áa s, >k példányban B aki kelleti vetnünk a közérdeknek Blnézésre hajlandók nem voltunk semni •Sellien. Nem vádolhat tehát bennünket senk izzal. hogy e cikkünkkel a polemizálást vagy magyarán mondva, a veszekedés keressük, vagy pedjg^ja minden áipi való kolnyeleskedésse] akarunk olvasó ink előtt föltűnni. Azzal sem vádolha senki, hogy személyi kjultuszt űzünk vagy Bzemérj eskedüuk, mert mindé: távol volt tőlünk mindig és van ma is Ez legyen tehát a magyarázója an iiak. hogy it midőn felszólalunk az alább dolgokra vonatkozóan, tisztán esak a; igazság és ezzel kapcsolatosan a várói érdekében emeljük tói szavunkat. \ au \ árosunknak egy agilis. ; város nagy érdekeit szivén \ ise|. polgármestere, aki lázas tevékenység gel, önfeláldozással munkálkodik, lei \ez. dolgozik a város előhaladásán jólétén. Minden szellemi erejét, tudását BŐI egészségét annak szenteli. Munka birása nagy és úgyszólván szinte hete ges Lelkiismeretességgel csüng a várói ininileii közügyen. Nem akarjuk Mészáros Károly pol gármesterl még tovább is dicsérni his/eii egész munkálkodása nyiltan ál a város polgtirsága előtl ós az óiest' leire nem is szorul, sőt ó maga óiz.o nyara rossz néven lógja venni tőlünk mégis egy faji alkotnak; pl. az egyik tüszál a ut,i|si'i ízig elvan Kiint a másik, a bánya melyé ben beverő jegec-BÓ mindenben egyenlő mellett.' ti-kv m.i^il. ,j.-g,.,-,.,.|. l>'ö\i• 1 <• 11 <•/. A terméssel az embernél is alapjába réve csak fajokai — typnaokal - ismer, hisset a gyermekek mind többé»kevéabbe hasonlók liniit'in az embernek egyúttal azon képesséj meg van adva, bogy jelleme fejlődésével a egyik •> másiktól teljesen különbözővé válik Azért is amint lehetetlenaég oly kél agyén lóit, épp' ugj nem sikerült inog oly egyéneke találni, kik kflleejökben teljesen egyenlők, vag basordók kennének. A Idők ugyanis, az embe uri éi veaetöje, különös tintán gyakorol • tei eoésa lényegére. A lótok minden egyei talaj tloim. a teal külsején nyei kifbjeaéet. Kinél mozgékonyabb valamely testrési aiiiiál inkább képei a lelkületei pontosabba kili-jozni. Köztudomású dolog, bogy iw an legmoagékonyabb testrészünk éa tokféle iserwi bír. mely nervek magukban véve ia szinté sokféleképen változhatnak, minek folytán az ar Imgy az ő személyével ilyen módon foglalkozunk. Ámde az igazságot meg kell, hogy mondjuk, még ba az ő szerénységét bántaná is ez. De menjünk tovább. A polgármestert munkájában közvetlenül segíti a város tanácsa, amely szintén lelkiismeretes, munkás és szorgalmas férfiakból áll, akik fáradtság it nem ismerve, lelkesedéssel működnek a közjóléteu, a város felvirágoztatásán. I.s most előkerül egy csekélyke ügy. I». nem kerül elő, esak ugy előhúzogatják a hajánál lógva s csinálni akarnak belőle egy világra szóló közügyet. Fölfujják, hogy tetszetős legyen és vezércikk alakjában föltálalják a közönségnek. Valóban nagyszerű dolog ez. A közönség bizonyára kétségbeesik, hogy milyen lelkiismeretlenül kezelik itz 0 éidekeit, mennyire nem gondolnak vele, amikor az ő érdekeiről van szó s ime az obligát Mucsa ós Etától sorsára juttatják. No luit ezt az ügyet elintézte a közgyűlés, ahol meglehetős fiaskó lett a vége az okvetetlcnkedósnek, a nagyképüsködésnek, a minden áron bogot a csomón keresésnek. I »e hát kérdjük, mire volt ez jó 5 Kérdjük, nem akadt a város ügye között fontosabb tárgy, vagy helyeseb' óén vezércikk théma, mint az az utca[ábrázata ennyifelekepeu változtatható meg, mini egyik testrészünk aem. Az ar,- fejezi ki par-excellence, a lélel tulajdonait. Kőztapasztalati tény. hogj csal erői jellemű emberek, oly egyének, kiknél élete sok hányatáa-vetésl kiáltott, biruak „kifeje aésteljes" arccal. Ilig a műveletlen népbeliel mind majdnem egyenlők, csak a kor tesa tole^ éaarevabatő különbaégel köztük, addig a müve] népből v.il" egyének feltűnőbben különböznél egymástól. Ha továbbá kultur-nemaetnek ; mftveltaég különböző tokán álló egyéneit vesz szük szemügyre, visaonl aal tapasztaljuk, bogj a műveletlenebbek etrvmástól annyira nan különböznek, mini a kifejlettebb értelmieegüek M.it az ókorban tudták, bogy aa arc ; lélek B

tükre"; már azon időben kereste Aristo teles, az o világ ez universal tehetsége, i nyitját, hogyan lehetne az HIT kifejezéaébdl 1 lélek tulajdonaira követkeatetni, Egyrészről a; aránylag usekélj számú emberek, kukkal érint kenni alkalma volt, mázréaaröl aaoo körülmény bogj az o idejében az egyei emberek köal ob kiváló különbség, mini a mai nap, nem léte—tt Aristoteles adatgyűjtéséi felette megnehezítette ,o tehát positiv ismeretek birtokába nőm jut