Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-11-13

nyitási Ugy, mely különben is ez idő szerint, még meg sem volt oldható. Kertijük, hogy szaluul-e. lehet-e a város polgármesterét és tanácsát megvádolni, lelkiismeretes munkásságát lebirálni, lekicsinyelni es kigúnyolni meggondolatlanul es tárgyismeret nélkül, csak azért, hogy vezércikkben nagyképűsködve, egy csekélyke ügyben hoiiineiilőknek tűnjünk föl ? Bzabad-e, amikor ott várnak a nagy kérdések megoldásra s amikor rövid néhány év tanúságával a hátunk mögött.bizonyithatjuk, hogy városunkfpolgármestere, a tanács és a képviselőtestület tá::.ugatásával.városunkat rohamlépésekben vitte előre a modern ,haladás utján? Hát az ilyen okvetetlenkedések, az ilyen szőrszál halogatások bizony-bizony nem teremnek jó gyümölcsöt, sőt elkedvetleníthetik még a legjobbakat is. Hiszen, elismerjük, kritizálni, bírálni joga van mindenkinek, akinek csak valamelyes beleszólása van a közügyekbe, de hát azt a csekély ügyet, ha már mindenkép érvényesülni muszáj, egv kis interpelláció alakjában is cl lehetett volna intézni és nem voll szükség arra, hogy kikiabálják országszerte azt az óriási sérelmet, amit egy kis utca meg nein nyitásával amit különben még meg sein lehetett tenni — okozlak a város közönségének. Olyan sérelmet, amely sehol sein voll és amelyet nem követett el senki. Hát mi ez egyeli, mint okvetetlenkeilés és nagyképüsködés. Ks erre már igazán elmondhatjuk, hogy ez esak Mucsán és Rátóton történhetik. Ámde az ilyesmik ellen tiltakoznunk kell, ugy a városunk közszolgálatát teljesítő férfiak reputációja, valamint éppen a fontos és igazi közszükséget képező közügyek érdekében. Pápa város kiváltságos cime. Kis Ernő történeti tanulmányi. — Mészáros Károly polgármester fölkérésére! amint azt már említettük — Kis Ernő, főiskolánk tudós tanára, a kiváló történész és vámsunk történetének alapos ismerője, búvárkodása tárgyává U'tte Pápa város „kiváltságos" címének történeiméi s annak eredményéről a polgármesterhez intézeti alábbi levelében számol he. melyet egész terjedelmében itt közlünk. Pápa város kiváltságai azmi kir. okleveleken alapulnak, amiket városunk 1489-ben Erzsébet királyné és Albert királytól kssdvs egyei királyainktól kap..tt, s ea oklevelek megvannak városunk irattárában is („a zöld ládában") ugy eredeti latin nyelven, mint a legtöbb néhai F.'.ri Szalu'. Ferenc városi főjegyzőt öl kásái tett magyar lőr.ütáslian is. s ezek szerint Pápa város kiváltságai a múltban a követkesők voltak: 1- .'.r .Pápa mezőváros polgárai árueikkeiktöl és javaiktól veendő minden királyi vagy királynői harnüncadok fizetésétől az országiéin mindenütt öré>k időkre felmentettek. Erssebet királyné | 189 .I.e. 18.« 2-or. .Pápa mesőváros polgárai és jobbágyai kihágásaik, vagy adósságaik miatt és más ügyeikben, s ezek nemeiben kivévén leintet.", pereiket] mások által, mint araiktól el nem ítélhetők, s vizsgálati fogságba sem helyezhetők Aliiért 1489 (Űrnap utáni első vasárnap.)" 8-Or. A várost ezen kiváltságaiban megerősítvén Ilal.slnirgházi eis.. Fenluiáml királyunk iv límlolf még a következőt csatolta hozzájuk : .A pápai polgárok és lakosok minden rendes éa rendkívüli királyi a.lé.k és taksáktól, segedelmek és a királyi kamarai nyereség tizet.'— sétől, míg az ország és így Pápa mesőváros is régi állapotát \ isszanyeremli |ekkor a töré.k uralom \o|t hcsdmkban) s nyugodtabb idők bekövetkesendenek, leimentetteknek elismt rtetnek. Rudolf. I."»77 sz.|it. ;{.Habsburghási királyaink közül még II. Mátyás. II. és III. Ferdinánd, III. Karoly. Mária Terézia, s I. Ferenc királyaink biztosították p • 'ros fenntirf kiváltságait ujabb oklevelekkel, bár azokhoz ujabb kiváltságot nem csatoltak, hanem V. Ferdinánd királyunk még ké-t kiváltságot adományozott a tenni elősoroltakhoz, s ezek a következők: 4-er. „Pápa mezőváros polgárai vagy azok utóiiai a mezővárosi tanács bírósága alatt álljanak, honnét a perek esak feljebl.\itel utján vitessenek lel az l'riszekre SS innen a vármegyei törvényszékre, még pedig a polgárság sorából való kisáratáa esetét kivéve, - mwdág liirt.tkon kivül; — csakis ha az Uradalom kívánná valakinek a polgárok sorából kisáratálát, akkor l.irtok,,n belül történjék a telel.Iiezés.ö-ör. .Pápa \ áros polgárai, valamint hitestársaik, még ha főbenjáró bűnbe esnének is. pálca s egyél, sféle eszközök Ütésének, vagy más ilynemű testi fenyítésnek, míg a polgárok jegysékében maradnak, alá ne vettessenek, azonban a város tiszteletbeli polgárai ezen kiváltságot nem élvezhetik. V. Ferdinánd 1889. okt. |7.Kz.ek képezik rövid foglalatját Pápa város kiváltságainak. Természetesen mindezek 1848ban, a nemesi kiváltságok megszűntével, véget ért.k. a knáltságos oím csak történelmi emlék, akárcsak a nemesi előnév honfitársainknál.*) Hogy azonban megítélhető legyen, miszerint a fentebb elmondottakban nem tévedtem-e, másolatban iőe csatolom városunknak V. F.-rdináii.l királytól nyert 1889-i és igy utolsó kiváltságlevelét. Papa város kiváltságlevele 1839-ben V-lk Ferdináná királytól. Korditotta Eori Szabó Fer. városi fójegyső. „Mi első Ferdinánd Isten kegyelméből Ausztria Császárja. .Jeruzsálemi s Magyarországinak e né\eii ötödik, Cseh. Italmát. Horvát. Tot, |Galícia és Lodomeria, Róma, Sservia, Kun éa Bolgárorazágok Apostoli Királya, Ausztria fő Herc.g stb. stb. Ezennel tudtukra adjuk, jelent| vén mindeneknek, kiket illet: Hogy mi híveink, Veszprém vármegyében keblesett szabadalmas Pá].a mezővárosa nemzetes Ibrája - Tanácsa — és egész Községének Kekünk az iránt tett alázatos könyörgésére, hogy némely isabadságsik, kiváltságaik és előjogaik feletti kegyw szabadalmi leveleiket, nevezetesen pedig: SS Ensébet Magyarországi királynétól O-Budán, Sz. Luca szűz ünnepén 1489-ben kiadottat, melynek erejénél ő^va ugyanazon királynő által Pápa mesőváros valamennyi lakoí, kik tudniilik kereskedni, i bárminemű áruikkal élelmük keresése végett, I bármiféle javak vásárlása és eladása végett ide s tova az országban janii, vagy magából az *l A kiváltságok kozul a »/. igazságügyre, 1 a kereskedelemre, 1 az u.l.'.ru vonatkozott. hatott. Aristoteles után a tudományt soká parlagon hevertették. I'jabb időben sokan foglalkoztak e tárgygyal : mai napig egész rendszereket állítottak tel. Az adatok nagy halmaiéból a következőket soroljuk tel. A tulajdonképeni-physiognomia srojelzé-stan — az arc s nnnak egyes részeivel ; homlok, sz.-m. orr. száj éa állal foglalkozik. Négytele alakját különböztetjük meg a homloknak : az egyenes homlok nyugodt, nemes Bmbem vall, a visszacsapott ravasz és bátor személyt. a l.-lóg.i i.ikaesot, tokedoniboiu gj engeelmejüt jelent. A physiogiiomia tekintetéből a szem az are összes részei között a legfontosabb. A aaem fekvése, szine, csillaga, a szemoldok ivének hajlasa, annyiféle módon módosíthatják az arcot, hogy a physíognomíkus bő alkalmat 1.1, tapasztalatokat gyűjteni. A mélyen fekvő szem bizonyos tartózkodó, megfontoló saigoruzágof jelent, átmenetekkel az elrejtett, titkolódsó, gyanakodó, sut leselkedő jellemre: a nyíltan, el nem dugottan fekvő nem pedig, őszinte, állatható, \ ilágt.s, esz.es, de >gVszersmind meggondolatlan, oktalan, sot tolakodó, n.ha szemériuetlen terméssé tel is árulhat el, A szem kék szilié gyengébb természetről tanúskodik, mely agyutlal bátor is lehet; a barna szín határozottan erőt és félflssságlll jelont. Amely szemben több a teher éa kisebb a csillag az szellemdus, tinoin és gyengéd természetű emberre mutat : a nagyobb terjedelmű isemcsillag er/.éklx'-get fejez ki. Ifély gondolkodó embereknél a szemöldök majdnem visssintesen húzódik: bő éraelmüeknel felteié- emelkedik; tinoin természettel van dolgunk, ha a ssemöldök ive vékony és tinóm: erélyes temperamentummal, ha vastagabb, s dur vább az ive és ha az arc különben sem kifejezésteljes, akkor a durvaság és állatiasság bélyege. Mélabús embereknél, a SSemöMöa b.-Uo végei emelkednek lelf.lé. vig .iinboráiial a kulso vegek; a ssemöldök ivének tel- lehnsódáss az indulatok heves rohamára vall. A szem alatt lógó, vagy felpüffedt sscskók szoinoru kedélyt, lágy érzelgősséget, vagy az érzéki fáradtságot jelentik. Ha az alsó szemhéj aránylag Ozekély s nincsenek olt üres hólyagok, vidor kifejezési! az arc; de a komolyabb vagy a bajosabb szépség mégis igényel a szem alatt bizonvos sötétes árnyékot. A kis. rendes orr értelemről tess tanuságot ; a nagyon vékony és hegyes kötekedő, bo-ZalltÓ természet et jehllt. Az egyenes. ho>>ZU orr. Ízlés kedvelőt mutat be; a hajlott sasorr merészséget, sőt vakmerőséget is hirdet; méltóságteljes csak akkor, ha szolidon lefelé hajlik. A torna, felfelé hajtott, Úgynevezett fitos-orr. kíváncsi, néha tolakodó egyént sejtet ; a húsos. úgynevezett ogorkaorr, lustaságot, minden szelleminek ignoiálasát jelenti, míg az alább n.-ki szélesedő orr tiimy á-ságol. A nagyon pici száj semmit sein fejei ki. ha kifelé csúcsosodik, rossz lelki jellemről tanúskodik. A mérsékelt nagyságú száj sseretetreméltó, A meglehetős nagy száj sokat mond... hatalmas jellemet szokott díszíteni. A tulságOS tlZgy, alig becsukható száj, világos jele a bámésskodásnak, együgyű ember dísze. Ha a felső ajak egy kissé kiáll, az JÓ ízlésre mutat; a nagyon duzzadt felső ajak a szellemi erő korlátoltságát jelenti. Ha az alsó ajak all ki egy kissé, dacos természetet, ha SgésZen lecsüng, telhetetlen, dlllVa egyént állll el. A hústalan összecsukott ajkak tartózkodást, lieha alattomos ravaszságot, az ajkak teljessége meg nyíltságot fejez ki. Ha a száj végek kissé felemelkednek, víg emberrel, ha lefelé- busódnak, komolylyal van dolgunk. A hegyes áll fösvénységet, tolakodást, a vastag all eros érzékiséget jelent. Az előre, vagy visszanyomott áll az állathoz hasonlóvá teszi az emb.rt. önállótlanságot, a szellemi tehetségek csekélységet árulja .1. Nemi követkestetésf lehet tehát vonni a jelek valamelyikéből a jellemre s fogadni is mernénk, hogy e kis . linctuttatásimk elolvasása után. mindenki a tnké.r eh.lt fogja magát tanulmányozni • kipróbálni a jellemét. No. de azért nem minden szent írás,ami leírva van s különösen a hölgyekkelzzemben,hajlandók vagyunk beismerni, hogy az srcisme .rosas" jelei reájuk nein alkalmazhatok. . .legalább nein mindig.