Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904
1904-11-06
Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség .lökni Mor ut, a 968, szám. Kiadóhivatal: Qoldberg i iyula papirkereekedeie, P64ér Telefon szám 41. A „szerkesztő- ur. A fővárosba]) történt legntiibbinagi kszerlopás tereli rá figyelmünket olyai '•nyékre, melyekkel az ajságiiás embe eínek kellene komolyan ós behatóai tglalkozni. íme otl van egy alak, ak tisztesség, becsület útjáról letér, mint ibban-jobban süpped bele az iszapba 1 íÍ4T elnyeli végül a sár egészen s i örtönbe vagy fegyházba jut, ami vég redményében egyre megy. S fz az alak — nem egyedüli szé] 'ivarosunkban szerkesztőnek adji i magát, mint ilyen szerepel az em erek előtt s mint ilyen követ ••! esc ist, lopást s kerget halálba egy szegény aányt, akinek fölötte imponált, hog; lyan barátja van, aki „szerkesztő", vs unitit a másik asszonynak, aki külföld ;éj utazásra megy vele s társaságába lktilti :Í<HHI koronáját. Pedig hát ez az alak nein AdonisJ ki az asszonyi fejek elcsavarására a almás, sőt ellenkezőleg semmi MIM ajta olyan, ami inegniagyaiázhatóv enné. hogy asszonyok kegyeltje lehetni S sorok írója ismerte ezt az alakot iné fjukorából, mikor még a tisztesség u 111 járt s egész határozottan állithalj; logy semmi férfiszépség, sem külsőleg elli lelkileg' nem ékíti őt. hogy ily le litásokat tehessen. Egyedül és csupán azzal hódítót logy ő szerkesztő. Ilyen minőségbe iiitt;). be az asszonyokat s ezek hitte „szerkesztő ur"-nak. s hogyne hitte TÁRCÜ ROMÁNCOK. Mi-o/liall lavaszs/al agy lin Az anyja Inis lett, sz.. 111" 111. Siratta egyTS, oly s..kat, Hogy nyárra könyc kiapadt. 1 is/sz.l azt álmodta i-.ila. HBVOS a ki- takarója. s begy j>.tt a tál Meie, hmm; TaksigatnJ elment maga. Dr. Nyikora Jozst-I. Klárika báróné iryóngyöt kapott tikét Vakii" gyémántot eaer wünben égett, Alailar kiizuitól i-zi-r ili aiM-aw-t Ks a suk drágaság t'riiil.tl.ii állt ott Iti'ájnk SS né/.i'tt. Klárika Karóin"! <-z.t eli idom ám Blég Én psástorfiu is <ln-s.'-r*-inI.. Bsándékt Meglepte egy kíesiny pááatorfuriilyával S Klárika rá i-sókol h-lu-lin nem átall. 1 1I1 bf szép ajaiiilók. Ment a BSgylsremben égtek a i-iilliruk, Vidám lene lendült, Oyöngriita bor járta, A111 Kiáll báróné Ni-in is agjrel rájuk Valahol iimss/ir.'.l pásitor .lala /. •IIL.--.-1I . . Klári báfépB Knill az irkóh re Ks a páSStMMétáfl Be s,.kai mareiurett' '."hia „egy" szerkesztőnek! Mert hisz n tinijük, hogy bizonyos nimbusz vesz törül manapság az újságírókat s ak •sak teheti, éppen ezért újságírónak szerkesztőnek adja ki magát Valahány kicsapott diák, elcsapott lijnok. züllött existencia, facér boltos egény kerül föl a fővárosba, az mini apot ad ki. Újságol szerkeszt. Sö| méí 1 betörők és furfangosabbnál lurfango >abb csalások elkövetői is minő uisá"iróí mezben grasszálnak. Hát óz ellen kellene valamit lenn itz igazi újságíróknak. Nincsen valamire való oly tisztességes mesterség, vagj más foglalkozás, amely ne volna körül bástyázva, hogy a kontárokat kizárj; kebeléből és kiűzze a nem oda vali elemekei. M i IH legV i k llek ;1Z ;l tü|'ekve>e hogy megőrizze a tisztességét a mes térségének és foglalkozásának. A leg utolsó borfiunak is kell. hogy szakiskn kit végezzen, hogy elérhesse vágyainal netovábbját a pim;é>-éget. nem is szólvi arról, hogy az iparospályák képesítés hez vannak kötve. ('sak az újságírás „vogelfrei tf . Csal azt nem \i''ili semmi törvény, se mm szabály, még maguk az újságírók Bem llohlog. boldogtalan lelni ma uj sági rc ha az abe elemeivel tnegismerkedel és ha konyít valamicskéi az iráshos amennyiben már letudja Írni a uevé és odabiggyeszteni tudja utána: „bű lapiró" vagy „szerkesztő." Hát még ez hagyján, ha legaláh Klárika liárónó st-lyim-t volt BMgárS, I.i-li.lhl a ráma, la-ó-sz. vagyon ára! S ugy BegJ i-skiivi'.ii-, Kskiiviii torba, I tana nri-né|. 1-i-iivKs kocaiaorba. I in ni hozzák eata tényei raeaoránál: Bgy i'ász.toi-i fogtak ki az alsó Tiasánáll Az. mi cselédek Emlegetik párasoe, Klárika is sóhajt; Az a bolond pásztor! . . . s aiffiadnl lenére fényi-*, hosszú iám »»1. . . Németh Pai. Múltból a jelennek. S 3. * r o a na. : v. r dl e la patric. (Egy bu|(loso jeeyieteilmi.) A Apai 1. a p o k" i- r i- .1 •• 1 i t á I - a j a. lila gelsei Biro Vince. Hangsott a „Marseilles" a franeia ráeá Vér áztatott erdőt, ini-zol, vor, pÍKM boai Vét N'i-I.ii ik is volt egt ..Marsi-illi-s- nnk. rovi eaak |>ár sznhiil állt : „Szuronyt UPgesi is il.-i'i Ka nt a honvéd bátrai előre, ..szíva szí halált s nvi-rve hahé-rt • égő aebet . . . Aloinnak, mesének illő bőátettek sorozat fényes kendet, laomora fég . .. Kiinni.k a hőaök. Helyüket IHIOIII.aníoll linl" s a i'élisii.in-U mártírok le véne /.-anilar lilt a/. III. innkoilolt a lioin-r. graSSaS a Inéna had a lóidra tiport oroaáláa hullája felel s „Pulver und Blei* pedig kegyelem asámba men a tisztesség ós becsület ellen nem vét s igy legalább erkölcsi tekintetekben nincs ártalmára az újságírói pályának. S ha maguk az Újságírók, akiket legjobban érdekel a dolog, nem törődnek azzal, hogy a „kollegákénak éppen semmi kvalifikációjuk sines az újságírásra, akkor más ember bizony minek törődjék vele. he hogy sötét multu. kétes alakok lepjék el ezl a pályát s illetőleg, hogv ilyen emberek ke||\ |e-kei|v Te nevezzék magukat újságíróknak s ha aztán bizonyos stiklik után,a rendőri nyomozások alkalmával, a szeniélyleirásban az is ott ékeskedik, hogv foglalkozására : hírlapíró, ez. azt hisszük, mégis csak érdekelhetné egy kicsit az újságírókat. \li három testületét ismerjük az újságíróknak. Ott van az „Otthon" irók és hírlapírók köre. ott van a „Budapesti újságírók egyesülete" es a „Vidéki hírlapírók egyesülete*. I.z a három testület talán tehetne valamit a tisztességes újságírók érdekében, mert ha igy tart tovább a dolog, akkor a nagy közönségnek nagyon különös fogalmai lesznek az újságírásról ós az újságírókról és lmzzá tesszük nem ok nélkül. A törvényhozás elé kellem- vinni ez ügy linkel. Alkossanak törvényt, mely védelmére legyen a tisztességes újságírásnak. Újságíró csak az lehessen, aki jellemes, tiszta multu ember s akinek legalább is érettségi bizonyítványa van. Mindezt pedig köteles KII is meneküléare fogtam a dolgot. Világos man (ioiuiir megyének vettem utamat. Jé darabig Unna Szahadi.an 1- az Ithali pUSStáll rejtőiködi.-iii, az utóbbi helyen napokat töltöttem a Itérei ház padlásán, a béres gSlda lisstes lioinh írjal-an De egyik helyt sem árestem magárnál biitonsaghau. Üima-Saabadkán több meneküli társamat fogták cl. Nyakamba vettem tehát Isméi a világol s bujdostam tovább, mígnem a rerenna-puastára értem. Kotsy Koesj György a major birtokosa, gaadag, előkelő, öreg ur. ki még a forradalom eiőtl jéi iemetősöm volt, művesen fogadót) Nála tartózkodtam három hónapon ai, amikor is valamely esek ki-iiu-i'hol „besirkaheamtetré" vedlett Hat-h hu?zar valahogy megsejtette, Iiogy bujdosó \an a tanyán s egy szop, Meai délután három z-:i in Ii ri küldött el fogat áaomra I ti- a „Poperdak", báaigasdám v iK taeakója borseb, dakssel jókor éssrevette a fogdmegeket s agár kollégáival coviill oly koinv-rli-t rt-iidi-zti-h, hogv arra minden eleven embernek ügyel messe ki-lh'it huni A aagy petékre mi is kimentöuk básigasdámmal a verendara, megtudandó* a kutyarihillió okát. Kol ulin-zv i' láttuk .1111. hogy az alii! ötven lépésnyire levő erdőeske osslitjáböl hamm hegyesvégü eaákd - ngyanaiinyi szur-mv villog elő. Téged keresnek slightneta, isőll Kotsy György. — Az meglehet. Ma tegyünk * Men] a hat-é> ajtón ai a gaadaaági udvarba, onnét az épületek védelme alall a li-uu'tolii-, ih- sirss az Istenért, i-n addig iua|d tarlóin s/óval a pnna-zouat. , Követtem az utasítani A temetőlM érve, agy sir mellé feküdtem, eltakarva a lmja Ilitől,