Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-11-06

legyen beigazolni az említett testületek valamelyikénél, amely megvizsgálván az iratait i ha azokat rendben találja, állítson ki egy igazolványt, melynek alapján kérhetné a hírlapírói testületbe való felvételét. A hatóságoknak pedig kötelességük volna különösen az úgynevezett hirlapirodákat és a gombamódra Bzaporodó kőnyomatosak szerkesztőit igazolásra felhívni s viszont az újságszerkesztésre rsak azoknak és olyanoknak engedélyt adni, akik az emiitett igazolványt bemutatni tudják. Mindenesetre pedig határok kiizé kellene szorítani a ma oly tág szabadságot a hirlapirás terén,|amely még a legelemibb védelemben sem részesül a kivanszolgáltatva mindennemű visszaélésnek. Meg kell tisztilani az njság'irást a tudatlanoktól, a kontároktól, a semmirekelőktől, hogy a maga tisztaságában, Bzeplőtlenségében teljesítse nemes hivatását. Bdródi Géza. Gyümölcstermelésünk. A gyümölcstermelés terén hazánkban kei irányban lebet nágyobbarányu tevékenységet felmutatni. Vennék egyes központok, melyek szerencsés fekvésüknél, megfelelő talajviszonyaiknál tógva a gyümölcstermelés köséppontjaii képesik (például Kecskemét , mig vannak vidékek, hol a gyümölcstermelést határbeíásitáa alakjában gyakorolják • igy a kevesebb direkt hasznot nyújtó akác és más fásításokat gyümölcssuriik pótolják. Általában áll az azonban, hogy a gyümölcstermelés tekintetében sok tekintetben nagyobharányn tevékenységet kellene kifejtenünk. Mert vegyük a fenti kél módot egyenkint. Gyümölcsösök létesítése volna az egyik mód, melylyel gyümölcstermelésünket fokozhatnék. Sajnosán kell tapasztalnunk, hogy az alföld egyes pontjaitól eltekintve, lel az ez irányú tevékenység kedvezményezése már nagy múltra tekint vissza, nagyon kevés történik e tekintetben. A Ind ez ügynek v.m egy néhány bdke- apostola, csodával határos eredményeket tud felmutatni. Csak az a bej, hogy apostolok nem mindenütt találhatok. Minden községnek oda kellene törekedni, hogy gyümölcsös! létesítsen. Községi gyümölcsöst, mely példs gyanánt szolgálhatna a további törekvéseknek. Igaz. hogy a községek S tekintetben nem nagy reményűvel biztatnak, mert hisz a községi faiskolák. csemetekertek tekintetében vajmi szegényes az, amit felmutatni tudunk. Italán ha a gyümölcsösökről volna szó, hol az évente nyerendő gyümölcs haszonnal jár. nagyobb volna az eredmény. Ösztökélni kellem- a birtokosokat, hogy a liloxera által elpusztított szidok helyeit gyümölcsösökké alakítsák. Nem eléggé ismert még az a körülmény, hogy a déssmaválteági kedvezményt tartalmazó ÍN'.I.Y évi XIV. törvénycikk alapján az állam a tiloxerától elpusztított szőlőknek gyümölcsössé való átalakítására oltványokkal segití a gazdát, vagy hogy a kárpátvidéki szegény gazdák gyümölcsös alakítási törekvéseit is ezen a módon támogatja. Igy 1899-ben 15128 földművesnek 91762 nemes gyümölcsfái oltottak. Ha nem is nagy segítség, de legalább a nemes gyümölcsfák ültetését segíti elő I a beszerzést teszi ingyenessé. A tapasztalat tanítja, hogy egyes példák egyes vidékeket alakit hatnak át s juttathatnak ezreket a népnek, nem szabadna kicsinyelni a termelésnek ezt az ágát, melylyel nagyon sok esetben in aj 1111 • - in használhatatlan területeket vonunk a termelés körébe. Ezzel kapcsolatban, de önállólag is teljes erővel kellene odahatni, hogy s határokat, mesgyékei gyümölcsfákkal fásitsák, legalább részben. A külföld 8 tekintetben is példa gyanánt szolgálhatna (he már szeretjükutánosni a küllőidet, legalább a jóban utánozzuk', hol nagyszerű eredményeket érték el. Nálunk csak elvétve akadunk oly községekre, hol a hetárbefásitás keretében a gyümölcsfa ültetést is kultiválják, pedig kétségtelen, hogy ez maga után VOMM a gyümölcstermelés fokozott felkarolását. Ha a községek jó példával járnak elöl, a magánosok is utánozzák a példát, mely a minden talpalatnyi tér kihasználásának elvét igyekeznék részben megvalósítani, amely valóban ott is tudna produkálni, ahol eddig csak gaz és kóró termett. A gyümölcstermelést minden rendelkezésünkre álló eszközzel elő kellőn.' segíteni. Milliókat adhatnánk a nép kezébe, ha annak okszerű fejlesztését és terjesztését, elősegítve a gyümölcstermések hozamát igyekeznénk nagyobbítani. Kiszámithatlan volna a hasson, ami ezzel népünkre háraniolna s annak jólétére es boldogulására soha nein remélt kihatással leime s igy közvetve a szociális kérdések megoldását is sokban eb.segítené es országos bajokat szanálna. >F ö.) A A kendergyár üyge. — Qaadáink Bsjrebaébe. — Pápán tervezett kender készitögy árnak létesítése és a keiidertertnelésnok előmozdítása érdekében megindult mosgeloin szép sikettel kecsegtet már is, midőn még csak a kezdet-kezdetén vagyunk. Meri a gyár létenfllésének elspföltételeként biztosítandó S(K) katasztrális holdnyi kendert.•rinelésnck több mint fele már is biztosítottnak tekinthető. Gazdáink, termidóink kezébe VSA letéve a gyárnak ügye. melynek hasznát és előnyeit IS ők fogjak elvezni. Hizunk gazdaközönségünk életrevalóságában, hogv a hiányzó kendertermelést a saját jól felfogott érdekükben mielőbb össze hozzak és biztosítják a gyárnak l'ápáu felállítását és általa gazdaságilag leendő előmenetelüket s vagvonosodasiikat. A mull héten elkészültek a keinlerterillelés jegy.z. s.'re vonatkozó kötelező nyilatkozatok, melyeket nagy részt szét is küldtek a gazdákhoz. Mészáros Karoly polgármester, ki a jegyzéseket gyűjti és eltogadja. ezen ügyben a következő megkeresést intézte a Pápa vidéki érdekeltséghez: Igen tisztelt uram! A in. kir. földmiv elésügyi minister a legújabb időben a kendet és len termelést ajánlja a kis gazdák figyelmébe, a melynek termelése amellett hogy aránylag kevés földmunkával jár, olyan szép anyagi hasznot biztosit a termelőknek, amely a búzatermelését tetemesen meghaladja. Közel Jim millió korona értékű kender és len árut hoznak be még mindig külföldről évenként a magyar állam területére, arra kell tehát törekednünk, hogy a szükséges mennyiségű kender és b-n mennyiséget hazánkban termeljük, hogy az a rengeteg millió és millió korona értékű haszon, amit eddig a külföldiek zsebeibe laktunk, édes hazánkban maradhasson. Kz az oka annak, hogy teljes bizalommal fordulok igen tisztelt úrhoz, amidőn arra kérem, hogy a kender és len termelést hathatós befolyásával a kisgazdák körében támogatni, a termelés hasznos voltáról őket felvilágosítani, termelöket gyűjteni, a jelentkezőket mellékelt szerződési mintára i! tanú jelenlétében aláíratni és azokat hozzám mielőbb beküldeni szíveskedjék. Tájékozásul a következőket van szerencsém közölni: A kender és hnkészito telep l'ápáll fog megépülni és pedig már a jövő ev tavaszán. Termelésre edgig ó7,'{ hold jelentetett be. Termelni lehet .pH) -ö| területtol kezdve t.'lj.'bb korlátlanul. A kendert aratás es szántás után áztatni nem kell a telepen imlerinazsajat sírkövektől H szomorú gondolatok közé merülve egyezett, hogy nála maradjak s mint monda segédvártam a tört éoendőket Blhatárostsm, bogy külföldre i>u dósom A szomszéd sírok egyikén hangzott a liliom SáS köSttl a _,|>itvpalattv, pitvpalattv," egy k:» lurj hivla a párját szerelmes lahilk..zőra. .ló darabig feküdtem igv. hallgatva S fürj szavát, midőn Kotsy György robosztus alakjátpil lanlám meg. Kimentek mar szolt homlokát törülgetve. Fölforgattak mindent, meg a szalmakazlakat is körülbökdosték szurouyaikkal. Ugy hiszem ar. éjjel ismét visszajönnek. Itt tovább nem maradhatsz — Hova menjek hat" kérdem kcserü-égtö! fojtott hangon. Kiviszlek én, ne búsulj vigasztalt I i vörgv bátya, "da, hol a világnak nincsen szája, az untulkouvvelonck t<>g alkalmasa hogy ittlétemnek valami rima 11 legyen, de leriné-zctescii tir.etés nélkül, amit különben sem fogadtam volna el. Osvegy, ed.s anyain elegge ellátott péuzzel. Alig tartózkodtam iiéhánv hétig a hutában, midőn agy élőmunka.- vonta magára a figyelnieinel, ki a már osztályozott, égetett ipiarc-z.uz.óosztályban volt alkalmazva. Az égetett ipiare zúzása lelek, de meg inkább testöló munka Egy évnél tovább a legerősebb szervezetű munkás sein birjs ki a törömfibelyben. Lást kap, elkezd köhögni, szemhéjai, feje, ajka BSSgdagad s par nap uiinva borzasztó kínok közt inul ki.*. lehat amint mondani az elöuiuiikás teljesen lelkoltiitte figyelmemet. Az arca oly ismerős volt előttem Mintha nem is oly reg láttam volna es arcot, e mélvtÜ/.Ü fekete szemeket I lehat SZ, akivölgyi üveghutába, Kiibenka a huta tulajdonosa, hez ugy hasonlított, fiatal, huszonhat éves {flu volt, jó ismerősöm, becsületes tol ember, két tia szolgált a Ferdinánd huszároknál * mindkettő el is esett, moit mar esek Bgy lánva van. Az.mnal indulnunk kell, a kocsi mar eddig elő ÍM járt. FáSultM követtem a jo ..reget, nem bántam bárhova visz is. Kocsira ültünk - pár órsi sebes hajtás után Forgáesfalváa is K< keztuiik, inelv ha jci kován »t l j Aniaivolgvbe árélőmunkáénak pedig torzonborz, ősz. szakálláról ítélve, lehetett hatvan éves, ámbár néha l'Ugaioos léptei sasgeáfolei látszottak aggkorát. Társai a .piare-zuzóban bizonyos tiszteletteljes bámulattal viseltetlek irama. Egysaef kérdestem tőlük, hogy ki ez az öreg, azt mondták, hogy Straka Janónak hívják, nem rég jött s hutába Ko

kovar.il A muiikafclügyelő pedig ssorgalma s kitértél munkáeságáárt tud .in jelenleg a gróf Fes- pár hét alatt eh.munkássá nevezte ki öt. Többet t.lieh esaiad egv ik tagjának tulsjdonál képezi. Kuh«'lika nagyon SCÍ Vesén fogadott bennünket. TÓSOS kiejtésével, alacsony, vézna termetével, borotvált, örökké nyájas arcával, biselomkeltőleg hs un reám. K..i-v György ajánlatára ssivsssn liele Sgy munkás SCSI akurt tudni lid.de. •,l') betegség nevét nem tudom,.1. tani köi..tő munkásoktól emliteai. .I..I.I. ..köláz" nak nevezlein el. Uibbssöf hall..!név luáiiv áhan Rgysser a kőtőrő munkásokhos küldött Kubeuks valamely ügyben. Mar az. ajtón kívül hallottam az öreg előmunkáa lérnaa, mély hangját. Valamit magyarázott az öreg, társainak. Hanem SS .1 hang, ax a hang <>ly ismerős volt előliem. Szivem nagv.it dobbant. Istenem ha .. volna! I le hl-Z SS lehetetlen' BlStOSaZ tlldoin, hogy Komi szabadkán fogták el s azóta mar bizonyosan, oh még rágondolni is borzasztó, a ptíbék had 1 áldozata bit. Hirtelen benyitottam az ajtót. Karosa jelenet tárult elem Üreg munkásunk ott állt a terem közepén, jobbja estiek emelve, szemei víMogtaa, körülötte alltak a quarotörű munkások, némelyike ökolb. SBOritOtl késsel, mások, nehéz, sulvos uörölyeiket fejők lolé emelve, rázva. A látvány csak igv pillanatig tartott Beléptemkor, kiki munkáját folytatta mar, de mintha niosl a szokottnál nagyobbakat ütöttek volna mindnyájan az .isszetoi

endo rögökre. Kn tudtokrS adtam, amivel Ktihenka megbízott, a/tan az. ..reghez fordulva keni. lat — Mit beszélt ön slőbb oly nagv tűzzel társainak " Az öreg szomorúan mosoly.igva felelt - Egy szép. egy nagyon szép történetet, in.ly borzasztó gyilkossággal Végződik és hangja lein. gitt, mint a távoli harangszó. Nem Irtattam tovább a dolgot, gondoltam, hogy egyikét monda el az öreg azoknak a hőskorból vett, babonás tot mesék nek, amik még ma is ebiek itt-ott a felnevelek népeinek ajakáé s aztán lakásom felé indultam. Abg haladtai esoabaa