Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-07-24

XXXI. évfolyam. Pápa, 1904. ji 30. szám. PAPAI LAPOK Pipi rároo hatóságának (m több pápai N pápa-vidéki egyesületnek m«-ií\lu^/l<>11 közlönye. Megj.-lpnik 1111,1.len vasárnap. Szerkesztősén' .l-'-kai M..r ut.-a BSO. szám. Kiadóhivatal: Qoliiberf Uvula DSpiifcereskeclése, Po-tér. Telefon-ss&ni 4t. Felelői Márkásatii: KÖRMENDY BELA. I-Il.'.fiz. ti'-s.-U T-s ]iii'ilet•"••>• .lijal; a lap kia.lólnv ataláli../ Iraki Utk. A lap ára: egész .'vív 1! kor- rektor* B k.. neareJArra '•' k FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az jyt Hü 1 elismert kellemes izü természetes hashajtószer. Sertésvásár és kiviteli vágóhíd. Életre való eszmékben, melyek a város előhaladásál és anyagiakban való gyarapodásai céloznák, nem szűkölködünk mi pápaik, csak az a bökkenő, bogy a kivitelben, ha nem is vagyunk éppen nehézkesek, de némi részben mégis ólomlábakon járunk. Természetesen nem rójjuk l"l ezt, sem a város ügyei vezetőinek terhére, sem a polgárság áldozatkészségónok hiányáról nem beszélhetünk, meri mindkét részen meg volt és meg van a legmesszebb menő jóakarat ós készség, amit kétségtelenül igazolnak az eddig létesitetl közhasznú intézmények is. Hogy az ugy nevezeti ólomlábakon kell, In »ii\ járjunk, egyedüli "ka a pénz. Meri amint Napoleon megmondta, hogy háború viseléséhez 3 eszköz szUkséges : a |>énz. a pénz ós a pénz, ugy mi is e>ak azt mondhatjuk, amikor a város fejlődésére irányuló és azt előinozditő intézmények léfésitesének kérdései felmerülnek, hogy ez a \) eszköz szükséges, melyből azonban kevés van. Mindazonáltal, ha oly intézmény létesitéséről és oly eszmének megvalósításáról vau szó, amely a jövőben vámsunk anyagi felvhágoztalására kétségtelenül segítő eszköz l«-sz. akkor most iin-i^- a legnagyobb áldozató! isi meg kell, bogy hozzuk. I!\ én volua a jelenben n t & rt B11 rI ós v ;i sá r és kiviteli \ á góh idnak városunkban való létesítése. Ebben az ügyben f. Ii" ID^-éu a városházán értekezlet volt a polgár-1 mester elnöklete alatt, melyen I rrnesáiiyi

! Gyula pozsonyi állategészségügyi főfelügyelő is rósztvett, aki praktikus felvilágosítással szolgált a fontos kérdés megoldása tekintetében. A vágóhíd egy fedél alatt, - csarnokkal I<NI 11(1 essr koronába kerülne. Az egyik csarnokban sertéseket ölnének Ii! vágóhelylyel, a másikban szarvasmarhákat .'! vágóhelylyel. A főfelügyelő ígéretet tett, bogy a terveket is elkészítteti a Nicholson ós társa budapesti céggel, sói egészen biztos kilátásba helyezte az államsegélyt, bal a város kérni fogja. Ezeket előrebooautva, inosl előadjuk azokat a szempontokat, amelyek bennünket vezettek, amikor a zári sertésvásár és kiviteli vágóhíd létesítését városunkra nézve nemcsak közhasznúnak, hanem az anyagiakban való gyarapodására föltótleuül és elkerülhetetlenül szükségesnek ítéltük. Első sorban nagy fontosságúnak tartjuk .ízi u körülményt, hogy Pápa város vidókéuek állatvásár forgalma a külfölddel s igy Ausztriával is. teljesen városunkba terelődnék. Igy például a Pápavidékiek .1 téli hónapokban hetenként HOO -8110 leölt sertést szállítanak Ausztriába. IIa ezeket R leöléseket 1 Pápán felállítandó vágóhidra koncentrálnók, akknr a vizsgálati ós vágási dijakból megtérülne a J)efektetet1 tökéuek tisztességes kamatja.^ I >e magában I'apán i\ énként l<«11 1800 marhát, 3000 borjúi és 5000 sertést vágnak le. Igy tehát a sertések levágása is a vágóhídon történnék, ami szintén tisztességes jövedelmet hajtana, de ezenfelül a közegészségügy tekintetében óriási haladás volna, meri az állatorvosi \ izsgálatol messzemenőleg megkönnyítené es véget vetne a mai tarthatatlan állapotoknak, amidőn az állategészségügyi vizsgálatokat úgyszólván majdnem lehetetlen teljesíteni, amikor egyszerre •Ji 1 bel) en is történik ;i leölés. Előnye még a zárt vásárnak, hogy a sertészvésztől fertőzött helyekről is lehel felbujtani a vasaira sertéseket, melyek olt eladásra ós leölésre kerülhetnek. A vágóhíddal kapcsolatban hűtőkamarák is volnának felállituudók, melyIvei összefüggőn jéggyártást is lehetne TÁRCA, TEMPU i\li:.\ HÍVNAK Tt-iM]>liiinl>:i ln \ ii.ik ;i Ktegri ItflU aItgl 'k, I cli|*' tart a jáiiiltoi- IrlU 11 11 • -1 • KII eJlültAdve halluatMin ;i liiinm.1. Hill bogyh-fl i'li |fl li*'|.ill;int;iiM'K ' Mis/, boldog •»/. kJ ájtoloi lud lenni, Kii Hon fogott fi inog • kétkedoa S n»'in ti\ iiif<»/ 11 ina nairv ..s/iuk*' st-muii' . \|.l\ célnak, oknak riMininl ki'\V> Megyek 1 >»-t<in«k. Endo kint rekedten Si*ltaj. K1I1.illik |<>t a Mentbentéd tß |ialk

r

aloiM . . . Wddfill uáU folotte», Morl ..»/''iii ha?-ag

••• eoopong Mt •seftoosél \/ tgf* \a„'\"t l-dih /a|l»a \<«ii|a A no, int'iv síi birokra ként, tiitol S a/. 6oi lian "k rill nj opégonji A/ Ii lakai...

I .-I,.,1 íi/ ,\ ii dal ^a nég bitébon • vok onber! Ki /árt trtt'Nint'k II«'/ 1 a/ PgOt, Mnva bo 11* IM j 11I 1 -~t

*• II 1 • -1

• • I

«• 1»11

•«• n Mal s.uki . HM ki BJOIWAI rejteget K/t'ii • * 1 v

• M1

1 k i-\

. I. -vir <>(a s egynáo lejére lunl maró III

/• t

. Bi egyra hMgsik nég a régi ndta • ..A/ égbe ÜMW a/ i-n liiii'in veietl Tovább nogyek< A tenetAn kereostitl Ki, a »*/al»a<lli.i. a moofl felé, S/.i'llu iiivalinaii hol la logtbjfl rexdttl s nMjjHf a Ii.

11 ni,tt inii-k b)volo«; Piooirt« .iah onenerg a omgttieja, Virágkehely iiől nit'/.t szí bogár, A lepke ^/áima ceillog tobegßa s I * * 1111 KioMflV L

R

.\ lkuknál fürge attákUI jár. FünnégoN 1". ili'so a/. IT? világa. S lia ^/IVOJII ni' /ójr illatát. Tlldotn, hogy van égj "llhatatlaa lauft a I '• Melyei tihiiiMntk »oui >I nem könyvet) KiM ah l-.tl. OgJ mjli-ll égj Jó, s ha megtelik a k-t Ménen ig? kdnyny^I, • • Üomh.iy Htii'i Mtilthól a jelennek. (Ihar,/ D.ini.-t mini kitilt, | \ .1' | |, a 1 1. a p ,, l> •' r i' il I I 1 I I 1 D á ,| a lila J»,.|SI.| Hiro Vince. Dani bátyánk 1 kiváló ugy lia/.atí itt saületett • Dmiántal, még pedig Hagy-Dém köaségi '»'II. A/i MH todják lalán iniir tokán, hogy ki roll a/ a Dani bácsiy Pedig de fcieiiteltük, deaaerettflk ől egykor, Hogy örBltank, mikor megjött messae idegenből, keserti saámftaetéséből ide a Bakony alá Pátkára. In w vuli több napig, a pálteleki pnaatáa is. Dani bátyánk, Ilii"/. Dániel "las/, légionárius earedes, a LAJOS apánk, a jó Kossntb Lajos Mikes Kelemenje, Kwtor it Polln* nem enít elválhatatlanabb, mini 5k ketten. Kossuth éa lliás/.. As életben Kussnth meni elől. A halálban Kossuth követte lliáaat A/, élet ii, in. fsak a halál tndta elvábualaui őket egvmástól Kossuth Bdvösölten, boldogan nvugsxik basája saentell bibijében Ihass? A torinói iniini temetőben álmodik basájáról, ni.'Iván i'li. harcolt, melyért lialui todutt. Siremlékére, melyet a btjtársi bfiség, a/, öuaetlen baráti saeretel állii..ii neki,csak a/, van irva: „In nvngsaib ibásai (bássi Dániel earedes." Ala a ni,,11,látni K,,ssiii|i vésette: ...I tOfompÓndi találkozunk." Találkostsk már. Sí éhtl sorompójánál, a balál kttsaöbén. Ihásaról sokan tudják, hogy \ité/. kaieua, törhetlen jellemU férfin, httségben felülmúlhatatlan je barát rolt, de lelkét, aat az ideália kiiliiii bajiammal l>ii" Iáikét kevesen htroerték, oaai leghiaalmaaabb barátai elölt tárta let aal Ilyen biaalmas jó barátja \<>li Tatai Hámnel bakony* tamási á^. i'V i's|,.f.s, ki már Sainte n DOMOgi'k, AI ii11v •"•/.•"•lli'k almát alnss/a. A/. 0 ü/.M'gvének s/iii.ii.tt Rsedeuics Rosuliunak aaiveeeé géből köaöljilk alább Ihása Dániel agy költeményét, melyei Londonból írl lm/a Talay Sámiii'Mi,'/. Iin., a költemény: