Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-07-17

M'Üjelenik íniinl.'ii vasárnap, SzerkesituséR Jókai Mm- ui, | MM, s/ám. Kiadóhivatal: QoMbetg livnla |i:i|.iil;ri.-skr.l,-s.-. I-T.-l.'-r. Telefon laaan 41. Aratás után. lila Gclsi'i Biro Vince Innen-onnan vége az aratásnak . . . Csendes Lesz a tarló. Itt-ott van rajta csupán még egy, egy kilnnfelejtett kepe, vagy résznek hagyott kereszt, Hol egykét héttel ezelőtt még, aa Isten adta eleség hullámzott, ott ma már — a jószág legel. A gulyás egykedvűen támaszkodik 1 botjára. Tán szundikál, avagj elméi- : kedik a mulandóságról. A falvakban a kis gazdák cséplőgépei berregnek. A pusztákon a nagyobb birtokosok gőzgépei végzik ugyanazon munkát, búgva, zakatolva. A gépek locomobiljai csak ugy eszik a drága szenei 8 a még drágább iát és okádják kéményeikből a bűzös füstöt (Ssépelnek országszerte. Csépelnek. De oh fájdalom a Dunántúl legtöbb vidékén, esak szalmát A termés legnagyobb részét tönkre teile a kései lágy, aszály és a rozsda. \i''!iicl\ helyen a pusztulást még a köd is fokozta. Szomorún nézi • gazda az áldatlan munkát Keserves fáradságának gj limölcse az idén ismét oda. Fejét tenj erébe hajtja s szi'iuiii : Bnnj i kell a 'I ó ra, ennyi esel ódfizetésre, napszámra, fára, épület és gazdasági eszközök javiT ARC

A. Okoskodó^. Akin mii beszéltek: Teljes elitemben A jó Isten áldott OotuMselö keze Nytgoéott jeletlem! Akármit beszéltek. l'.n egyszer lattant /•'elém hajolni ot. Életemnek egy-egy IS'a^v pillanatában ' Akármit beszéltek: Akárhogy beszéltek Több nekem </ szivem, Mint ii ti kietlen. Ilus höleselkt tléslek ' li o; észben bűztek, i.n szivemnek élek . . Ii okoskodjatok, ÉH hiszek Istenben, Akiiimit beszéltek ' S/ahol. lka Mihály. ás ára. Ennyit és ennyit pedig, még z ég tudja minő kiadás nyel el. I'.IIIIN i és ennyi jftn be a buziiből, z árpából ós a rozsból, A kapások hiányosan keltek. Azokak a jövedelmét fölemészti a drága apszám. Abból nem Iái i gazda az idén ívedelmet. Summa summárum, . . . vége az a gazd*3 töprengésének, zámitgatásiinak, hogy a kiadás az idén legint jóval nagyobb lesz a bevételnél. A kiadást pedig nem lehet redukálni. A z álland 6 fo rgó i 6 k é Ii o /. i • 11 nyúlni! Iígyám ! . . . IIa volna! Rég olvitle azt már a sok rossz sztendő. Legtöbb magyar gazdánnk a a már az adósság a forgó őkéje. Szegény gazda hiába fáradt ez vben megint. Ismét csak a kamatra keresett az irész éven át. — Mi lesz velünk! — sóhajtunk uilliók azivszakatlva, reniéuytelen. A károsul! gazda örömköiiyil lelyett, ontja a fájdalom, a kétségbesés keserű könyeit. A föld pedig, az ('-ilc> magyar haza i'uiy és véráztatta földje, lassan idegen ózre kerül, s a magyar saját honában elegen vagj elmegy aj liaz;it ;eresni ott túl a tengeren . . . Isten ! Mi gj i rok nagy Istene I I f j -SJL s á cApro törijnetek. A „PApei Lapok* »redet! lAreAja. I. Szólt a /óné. repültek a párok, a fold •Ii roll arany- és eaüstesillámokkal, amelyek taaakadtak aa aaaaonyok babos ruháiról. Meleg • >|i a bálteremben, a leányok vállán elhervad! \uág és az itju odahajolt a leányhoa éa zi mondta! Beetetem magái ! A leány mosolygott és a/.i Felelte: N biaaem. (Ten biaaem, non szol zeno. vakító • lámpák lénye és én saebb agyok, mim rendesen. Csillog a saemem, saép i-i11111. ilyenkor u<- besaéljen igaa sxere-1 • 11 <. I: nem htsaem ! Ks mull az M . . . Kint • réten tarka virágok köat sétál! aa iin. meg a leány. Btttötl a nap. \iláo,,, leány ruhája, virág voll a keblén, i kajában, '.s a leány s/abub, szaladt, fogósdil játaaottak iinilaiius ian. az ilpi nn-g utána, gyorsan, ryorsan. Bs unikor elérte megint aat mondta: Sziiiiiin magát! N.-iu blasen fólelfta a leány. Sin a ia|i. kék az éo ,'s ha I hajamra lasiii a nap. .hau mint az arany, agy-e f Daaladtam,kipirult rekints kegyesen, kis nemzetünk rórrel Bzerzett, vedeli hazájára. Add, i»h add. hogy ;i nyomorúság Űbliai hét sovány eszloodejél váltsa el csak egy csak egy a bél kövér >V kii/ül . . . A női munka jelenlegi állása Magyarországon. Máday Andor lapunk kiváló munka ársa, a dr. Somogyi Manó egyetemi nagántanár szerkesztésében megjelent társadalompolitikai közlemények tt

eimtl tizeiben a fenti > - i 111 alatt nagy ludásial megirt cikkében, rendkívüli ügyeemre méltó adatukat szolgáltat a nők nunkaköri viszonyainak megvilágitásá IOZ, melyekből meggyőződést szerzünk ura nézve' hogy Magyarországon a lők egyre nagyobb Bzámban vesznek •('•s/t a munkában és bogy a férfiak nellett, az élet küzdelme, a kenyériére sei gondja az ő gyönge vállaikra a reá nehezedik a hova-tovább kilbr gátja a mai társadalom lázas forrongása i not eredeti, szelíd lényéből, btvatá iából, kiszorítja a meleg családi tiiziclytől, hogj beletlobja az élet vészeleintés forgatagába, ahol elvessiti azt i bűvkört, azt a finom eszményi zomán•iit. amely ed lig körülölelte a gyengéd léit. az asszonyt A száraz Btatisztika lizony a romantika végetiyószelóről nond el szomorú regét. Máday Andor jeles cikkének főbb rouásait in közöljük. iz arooin, oly j<> a kedvem, a mag: a is N>•eszeljen most arról, hogy komolyan saeret, H-m hisz. ni. Éa mnlt aa kW . . • Te tésröt jöttek haaa. Ileghall az iiju des apja, Saürke t.-lhós volt aa ég Fekete uhalian Volt mualriihi. Szomorít sápadt árival áruik egymás mellett aa emberek Ks az ifjnra ,áii a gond, a inttnks. özvegy anyja, ki* boga negtörten, aokogva jöttek mögötte. Ks a lei n\ od ini.'iii az il juhoz 6a a késel ívujiotta neki. Az rúneaotl és fájó saivének •gesz melegével monds : — Szeretem magát, most is áraam, i utomorneág, a táplálóin idején Vár rám a gond, i ii.unka K- aa tartja eaak Uunem a lemet, togy magát olyan nagyon, olyan igaaán iseretem I ,\ leán> lesiltr.ite a szeinéi és aat felelte lalkan, csöndesen! Klhis... in . . . II. iirizio aa snya a leányát, unni drága liuosét, egyetlen boldogságát, Föleidoa*a rohna • ii.. az életét, lemondott volna a kedvéért niiiiloniol. amii faeretett Özvegy ássa m»j roh, non \,,|i scaikije a leányon kivit, Caak a/.i ikaiia boldognak, elégedettnek latm. tmlm. Ks