Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904
1904-07-17
A női inunk,i mai jelentőlége, mikén külföldön, ugv nálunk is az újkor gazdasági i mellemi haladásának követkeanéuye. K ké tényező közül a gazdasági ok kétségtelenül i fontoaabb; • női munka fejlődésének ••/. rugója, inig a szellemi halad ál annak oaal irányítója. A mi fia idők óta mindig gaadairtgilnj fontol tagja roll a társadalomnak. A reg időkben a osaládi ház valóságos ipartelep vol kicsiben, a asSvea, kötés, fonás, ssappan é eoetgyártái itb. itb, áhal. A/, aj kor nagy ipar fejlődése mindezekéi • termelési agakat lassan' ként kisajátilntta s a női megfosztotta a család • házliau elfogtál! gazdasági állásától. IIa t'li.i a ii" továbbra is haasnoa tagja akar maradn a társadalomnak, lia magúnak a regi idői Jövedelmét akarja biztosítani, ugv kénytelei munkájának a gyárba utána menni. A ni gyári munkája tehát korunk gazdasági haladásának, a nagy iparnak szükségszerű követ> keménye. Míg a gazdasági haladás a nőnek csak eddigi munkaköréi biztoaitja, csakhogy aj keretben, — addig a szellemi haladás nj irányokat is szah a női munkának i megnyitni iparkodik flotte mindazokat a pályákat, melyekre szellemi képeaaége fit alkalmassá teszi. Szükségesnek tartottuk ezeket előre bocsátani, uieit az alábbiakban a női munka nagy mérvű elterjedéséről Less szé> s számosan \annak, akik ebben társadalmi veszélyt latnak. s,,t vannak olyanok is. akik a mű inunkat elvből ellenzik és teljes Illegszü 111 et ,'• s, t u soeiális fejlődés kívánalmai közé sorolják. Kaekkel szemben hangán! romom kell, bogj ;i női munka tejlodése szerves knpcsobttban van a társadalmi fejlődéssel i ennek napjainkban való megszorítására nemesük gondolni nem lehet, de nem u szah.nl. mert ezzel a nők SZaZ.eZ|e|t sőt millióit taszítanék nyomorba éa erkölcstelenségbe. Külföldön már számos enuuete-en megállapították, hogv a néik a téijes asszonyokat is beleértve majdnem mind a kényszerítő -/.ükség folytán állanak ínunkáha I azok -Z.IIII i kiket in.iindokok vezetnek, elenyéaaően csekély. IIa • nőknek a inunkat eltiltanék, egyenesen a kenyerei vennők ki a májukbóL A tt"i munkl gazdasági okaira, ugv az uj mint a regi népszámlálás alapjait rámutat nak a statisztikai munkák szerkesztői is. Azonban a um munka szükségességének legjobb bizoiiv itika annak állandó, törvényszerű emelkedéae. A magvai birodalomban • kereső nepeitörte a tejét. Ilii lesz Vele. bit o Illái' llelll é| . Ki vigyél rá, ftriai, ki ád neki őszinte tanácsokat, az idegen emberek számító gondolkozását, a komoly rideg v ilag önifi kíméletlenségéi miképp tudja kiismerni? Meri betegei asaaony volt o . . . Ks félt, l'es/.kel et t . hogv llll les/ aztán A leány padig nem sokat tudott anyja momoruságáról A legjobb leányok 11 önzők az ilyenben. Az ii sok csöpp kis gondjukkal van telt az eszük él tán el se kínnék, hogv "k is gondot okoznak másnak. Mfivésaeténet éh a leány. .Minden érzése gondolata annak mólt Imádta édes anyját; a művészetéhez hozza volt k"tve egész lénye, azon alapult minden ér/.ese . , . Anyja ezt. nem igen értette, Ks boldog volt amikor egy derék jó ember megkérte a leányt. Azt hitte, most már biztos, nép, nyugoilt a jöv oje. . . . I>e a leány kikosarazta a tértit Az ebbe nem akart beletörődni, De ti leány állhatatos maradt és megmondta neki, hogv a mdvémet< luk log élni . . . Anyja nagyon megijedt mikor eal meghallotta, Edei leányom, mit teszel, mi lem] belőled? Kz a j<> .-ml.ri vigyázott volna rád, I ség nemek szerint a következőkép oszlott im-i különböző kereseti ágakban: Oeaaeaeu férfi 64)83.112, (68*s • ii" 2,667,781 :\\\ . Tehá a nök az összes keresőknek majdnem egy harmadát teszik ki Oeeaehaaonlitva ni"st már • végeredmény • |(l év előttivel az öninih'i tehát cseléde] nélkül számított) keres,, népesség szaporodása nemek uerini membeállitva, i következő volt iiss/esen 1890-ben 5354,841, IfiOO-bau 5,904,27: térti, maporodái \l" u . nő 1890-ben 1,931,180 19Q0-ban 3317,088, maporodáa 21 ej. Tehát a nőknek aiiporodáu mmdei munkaágban felülmúlta férfiakéi éa általánosságban is igen jelentékeny volt. A uok százalék száma az egyei keresetágakban Í8 változott. A nőknek nagymérvű térfoglalása kiterjei ugy a laellemi, mini • fimkai munkára; bisonvilja ezt a közszolgálat éa -zabád foglalkozat terén való szaporodásuk, miután eaen csoportmik átlag egynegyed része értelmi munkát vé'gez Az óvónők 1896 1901-ig, tehát év alatt 2822-ről 2749-re szaporodtak. Az elemi iskolákban az BtolaÓ 82 él nlatt i fejlődéi szintén rohamos. A felsőbb népiskolákban 1901-ben ti_' tanítónő és 48 tanító működött. Az elemi-, polgári- és felső leányiskolában i niik száma nemcsak aránytalanul nagyobb wáillákban emelkedett, mini a férfiaké, hanem l felsőbb leányiskoláknál a nök SS'' 0 -os szapoulatával a tértink apadása áll szemközt. Az egyetem bölcsészeti karára beiratko'.ott nök száma öt év alatt meghnassioroiódott. A postánál 1903-ben 8804 nfi volt elkalnazva. A női tisztviselők térfoglalásáról tanuskobk. hogy a magyar gyár-ipar 10306 tisztviselője iözött már 528 uo van tehát majdnem 5Ja . A vasutaknál 1902-ben 497 • iéi volt alkaluazva, ezek közül III as államvasutaknál 1898* •all :;iii \ statisztikák egyikéből sem tudhatjuk meg iz orvosnők mámét. Tudtommal jelenleg Marj 'arorsságon 7 orvosnő van. Figyelemreméltó még a szellemi munka erjedésére, hogv az egyetemet látogató nök /.ama. a rendkívüli hallgatókat kivéve, 1901 2ieii mér elérte a |;!ti-ai. holott |H95/6-ban még suk S-au voltak. A testi erővel végzett munkák közül a/ isterinelésnél majdnem _' millió ii" vég,/ proliiéin munkai él igv az enel foglalkoBÓ nők z ossz.s dolgozó uok 87**-ál képelik. zeieiett volna es i'.|| olyan nyugodtan . . vles kis leányom nein l in UM I te. milyen a dág! Mit akarsz' Sik.tt, dicaöséget, nebéa lolog a/, nagv mi nein/ dolog - . . Küzdeni világgal, a/, idegen bizalmatlan tömeggel, •küzdeni elfogultaágát, kiküldeni elismeréséi nagv. fanutó dolog az! Leányom, édei kii •ál' Vom. jéil gondold meg. Iliit les/.el' . . . Ks telelt a leány: Meggondoltam jó előre, édea kis znyus,iiii. amit temekI Nem tehetek máskép III te zt tudnád, hogv húz. vonz a művészei inagáoaI Anélkül én nem élhetek Lehet, hogv zoinoiu. sserenost ilen lenek, de nem hiszem, ein. nem! Majd meglátod, elérem aal a fokot, melyre tol akarok jutni és akkor boldog •s/ek. nagyon hol.log . . . Ne félj, anyukám. .••II, b"gy elérjem est, ami mán vágyom. Ami tán vágyom "gesz szivemmel, minden énésemod. Rem hlek én a világtól! Tudok, merek, karok küzdeni vele. — anyuskáin, édea, hisien n liatal vagv ok ! K- az anyja ránéaetl a lányára. I.atta. ngy kipirult az area, csillog a neme és mosoogva néz a távolba, mintha egv más, ismeret ii tündérvilágba néane . . . I.ehajtoltll fejéi II beteges, öreg ass/onV i lassan, halkan mondta. A/, iparban a népszámlálás adatai szerint 983884 buli mellett 198518 uo volt 1900ban alkalmazva, vagyis az ösaiei ipari munkásságnak majdnem lí I '•</ A kereskedelem és hitel a népszámlálási adatok Hierin! 184 e/.er Riri mellett ÍJ e/.el 'Hol alkalma/ J.'í '•„ i. A ko/.lekedésllél csekély a nők részvétele, itt 180,086 férfin csak | 1 ._. " u . a/a/. (1171 no esik. Meg osekélyebb a nök rénvétele abényá•zatban o tí",i. Háztartássá] nálunk körülbelül 8'/i millió nő foglalkozik, ezek közül azonban több. mint t/i milliónak vau más foglalkoiása is, ugy, hogy ezekéi aokmor kettős munka terhe nyomja. Az eddigiekben vázoltuk a BŐ munkaköréi is annak nagymérvű kiterjedését, valamint térfoglalását a férfiakéval széniben. Most a munkaviszonyokra kell áttérnünk. K/.ek között első helvét foglal el a iniiiikahéi'. Kzzel mar kesdőlik a mai BÖÍ intiiika szomorú fejezete Akár ipari, akár mezőgazdasági munkáról legyen szé>. a mii munka bére alacsonyabb, mint a férfié: mégpedig nem azért, mintha ö rosszabb munkál végezne, hiszen ez a különbség fennáll otl is. ihol a minik ist darab nim („akkordban") űzetik, vagv ahol a uo még jobban is telel meg, mini a férfi. Igv ai (izem- és munkái etatiaati kában Farkai rámutal arra, hogv a női munka jóval olcsóbb, mint a férfi-munka, annak dacára, egv pld. éppen a s/."\ó iparban, ahol a legtöbb löt alkalmazzák, a 110 tehetségesebb, baszua..•hetoiib is mint a férfi. A női munka csekély (Íjazásának társadalmi es gazdasági okai vauink, igv pll.. hogy munkája lokszar csak knelék kereset. Imgv a mi igénytelenebb, engedétenyebb, nincs szerve/ve, nem ismeri a gazdasági •s állauit irvi'-uveket, ritkán van kellő elöképiettlege S.b A ie>k ipari munkabén a té-rii bérének itlag fe|,. él */g-e kölötl s/,,kott váltakozni. A mezőgazdasági munkásnők bén sem •ri e| a férfiakét. Itt azonban két örvendetes körölménybye] s találkozunk, még pedig: 1. hogy a nöi munkabérnek a férfi munkatérhez való aránya 7* éi 'X\"„ köil váJtakomk, •hat a különbség sokkal csekélyebb, mint a/ párban : 2. hog\ a női munkabér a/, utolsó ii évben iz eges/ vonalon emelkedett, dacára, hogv a >i baknál e/en idő alatt a nyári bér ellátással !_' ti 11 - -1 -1 • -1 s az os/i bér .-Hatás nélkül fi BJ. • • 11 .-I esett. Mi nagy fontosságot tulajdonítunk a nők Igen. kis leányom, te fiatal vagv . . . III. Ismerték egymást, amióta kis gyerekek ultik, A IZÜleik is jól Isméitek egv inast Ks ki- b-ánv meg a „nagy liu nagyon ueiették gv inast. iíiik.iság már az ilvesnn a inai világban . . . \ kisleány! balba vitték és mindenüti ott olt leghívebb lovagja is \ többi Katalember bg meri a közelébe jönni, csak ha .0", a bi>s. lovag bátorította okét: ...No menjetek, ma ektek is szabid táncolnotok a kisleánv 1) v al! . . . A -Zlllelk Illeg CSak nevették okét. Addig oldogok, amíg fiatalok. IIa inba valami bolondságon összeveszlek, • in bírták ki sokáig „haragba". Bsomonmn utak. keltek külön-külön, végre mégis csak laaekerUltek. Egymásra nevettek. Ks msnl olt ii béke. Aztán kntomt lett a liu : a kisleány nieg icgtaiiult fo/.ui. sütni. Altén letette a víaagáil a liu éa beállt ivatalba. Kinevelték egv ícinke, picinke, töppeoake lm italba. Ks azt mondta; n Hallja-e kiaasesony! fin est mát ur vagyok, komolj ur! Fizetést npok. peml kapok, minden hónap elsején sok in/.i! Akar-e a feleségem lenni?"
