Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-07-10

XXXI. évfolvj mi Pápa, 1904. Julius ID. 28. szám. PAPAI LAPOK l'ii• • i vároa hatóságának éa több pápai N pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőse*. Jékai Mór-Utca '.tr.'.i. */.„„. Kiadóhivatal: ÜQldberg *;\ ul.i papiricereekedéie, I 'l'l'll Ion-K^/IIII 41. relelui Rserkeestő: KORMENDY BELA. Kl".liz<t.'-s.k ós liinlctrsi ilijak a lap kiadóhivatalához kul.l.n.Kik. A lap ára: cg.-H/. ém 1-' kor., (elém •'. k., Begyedérrl :i k Kir.vi's szám ára ;in Bltér. FERENGZ JÓZSEF KESERŰVÍZ ax. eriyediili elismert kellemes izü természetes hashajtószer. Gabona-kereskedés közraktárak. \ árosunk óa vidékének határai . j * gabona termő földek. Ks egy jó aratás nagy befolyással lehetne Pápa városa és vidéke gazdáira, de tnég gabona- éa lisztkereskedőire, malom iparosaira és ások vagyoni helysetére is. Azonban a mai világban, mikor a gazdák a sok évi teher mellett kénytelenek termékeik nagy részét aratás után azonnal a piaera vinni, kereskedőink pedig pénzszegények a gabonának nagy tömegben megvételére és elraktározására, itthon saját raktáraikban nem is tarthatják vissza nagy mennyiségben a gabonát, addig mig külföldi vevő később jobb árakat adna: il\ körülmények között kinek van haszna egy nagy termésből? Akár sok gabona terem, akár kevés, gabonáink legnagyobb része aratás után azonnal kivándorol külföldre, mondjuk Ausztriába, vagy országunkban a nagy tőkéve] rendelkező malmok magtárába, amely inalniuk rész\ényei azunhan szinte legnagyobb részben külföldiek közében vannak. Ennélfogva az ország gazdái, de meg vidéki kiskereskedőink is. se rossz terméskor nagy át't. se nagy terméskor tűrhető árt nem élveznek, hanem élvezik idegenek, vagy élvezik azok a hazai nagy malmok, amelyek azután okozzák azt, hogy búzáink ára, ha (í—s korona á 50 kiló, akkor is a TÁRCA, GsárHaban. Szirom 1*1« búval, gonddal, Cl poharam piros borral. • . Mom rnvhUl *• Wn, a banal Mom bizony . . . MW bizony. Gcalt lia maaam o.tr,]a foMi.j llíisicm. IsiSSOin ! Korcsmárosné

1

, bori slombe, Cor • lolltem cllolöio! Gor, • adtai szóljon OS ,* zfea.edu, cimbalom, Mc Ug—I a Utbad, eigdnv, ű lécén, a padon I Korcsma roané, árv^ rózc.i Í^Jci-t Bohog u.jv «-1 kucbéba ? clljon hte as ölembe Jf.ní nyíljon a kadvom Jfojlj. atfg az! a osulf.i l-is ktnrl Siratom .. Isuiefein, íiilui Kin oly. iszt ára tiilili mint kétszeres összege i gabona árnak. így tehát ugy mi termelők, de ii**ii' a kereskedők is. nemcsak hogy', cellő árt nem érünk el a búzán, de Irágán vesszük a lisztet háztartásainkra,I nert ma már nem Igen őröltetünk [ igyenlőtlen lisztet kismalmokban, Ks! Irágán veszik meg a hazai többi fogyasztók valamennyien a gőzmalmuk \ isztji'ii. Egy SZÓ, mini száz. csak a külföld iyer rajtunk, mivel az évi gazdasági erheinkkel arányban nem álló nyomott írért, aratás után, össze tudja vásárolni gabonáinkat az általa kináll pénzen, nelyre nekünk égető szükségünk van. Már pedig a helyes nemzetgazdasági politika az volna, hogy a termelő gazdaközönség, a gaboua gyorsan szükséges eladásával, a hazai fogyasztó kii-! sönség pedig vele együtt a maga minien haszna nélkül, ki ne legyen szol-| gáltatva zsákmányul. Mrii i.-nii'teliük. ha v,i:ii(li'ii gabona, k agy legalább a termés legnagyobb részel ilesón vándorol ;it .\ termelők kezéről, laszon nélkül, a külföld ós hazai nagy őkék kezére, akkor a mi termelő országunk (Öldmivelő nagy tömege szegénylyé teszi az iparosokat és'azon keres cedőket is. kik a szükségleti oikkek darusításával a szegény népből várnak revőket. I^zeii a bajon segíteni volna lii\atva A Szanyiszló uram esete. A .Papol Lsp^k- sreaell taraija. lil.i Fényes Samu. Qlmoi esti ven a/, irodám ablakát, niikorp >••!*'-1 • egy viaaaóaváeaon-'eadzöpönyegbe öltözött mber, A lábán léiig knniáalival IVdetl gombos ipfl, A/, iir. a olymi i-^ rös, mégse tudom meg- j BÓlalása titán se, bog] kicsoda. — \ Smnyíssló János vagyok, Amerikáim! ;y Bvök. int suli. Ii"gy ii negyedtelkén U\<• sok i dósságol ottani keresményével lei isstáshassn. i t/.i'lé.it I-, sanlatl is én voltam ss ügyvédje. Szór- | ralnas ember voll fl itten i*. mégii sM|Hirodotl i ,z adóssága. Kinőni * néhány é\ slntl nemcsak I z adósságai) Aaette ki, bnaei min küldött lén/.i'ii s/.éii iiigiitliiiisiigiii vasáruit, i"i "ti i« l lötötl ,."\ isersödést, amelyből itthon iszonyúan ,,.n\,.lult pere kelet késett, melyben színién én , épviseltem. < Hát IIIIZH jötl S/.nny iszli'i ? .léil tette, aosl mii megél majd itthon íi és kissé ellépedve saemléHem, hogy milyen gentlemanné • edletl odaát l gatyás paraszt. i Kzt ii nlundrál méltóztat nézni? Még'l zun üdvös törvény, mely szélesezorozág•an minden nagyobb termelési körben, gabona közraktárak felállítását tette oélává. de mely törvény alszik most. Sajtos, mint legtöbb hasznos dolog, ez is tehezen megy előre a Végrehajtásban. A termelőa gazdák szegények lyen raktáruknak fölállítására. Az egyes idékek gabonakereskedői pedig félnek öle, bár alaptalanul, mert hiszen fik a közraktárakból is megvehetik a gabonát niinleii időszakban és az ott vett ga>onát is csak éppen olyan haszonnal lözvetithetnék tovább, mint az arattis itán nagy tömegben piacra dobott nagy tienuyiségü gabonát kénytelenek küliildre, vagy hazai nagy malmok raklírába eladni csekély haszonnal. Tehát mi volna az okos teendő ? Az. amit egyes nagyobb városok szomszédságunkban is tettek, mint lyőr ós Szombathely, pénzintézeteink rejóvel ós a törvényben már kilátásba lelyezett állami segélyly

r

el, kellene gaioiia közraktárt városunkban felállítani. Mert gazdáiiik gabonáit ha keresicdőiuk nyomott arak mellett megtudják enni jelentékeny részben és Ők megadnák tartani saját rakláiaikhan nagyobb retuelkedésig, ebből volna hasznuk ereskedőiiikuek. I le mi\el kereskedőink nem tudják gabona nagy mennyiségél nagyobb rig megtartani jelentékeny részben ; •gyen egy menedékhely gazdáink g'al><» • nem vethetem magomról. A pakktáskám a iró szekerén kűdöm haza, de én mar restellek •be a maskarába a ferhéobe ülni. Majd gyalog tegyek, oazl utkösben felveszem a böcsttletes tházatom. Ilikor loaa • hagyatéki tárgyaláz? Megmondom neki • napjai. Az baj, Iii-/, az még három hét, pe.bg amaroaau \>ss/.;i szeretnék mennt. Hál nem ukai ml maradni, Saanyiszlóf Nem i'i/. én. <'síik azért ii hagyatékért itteni haza, ne meg hogy egyszer a feleségem í/.ijével is jóllskjaut Higyje el a nsgyságoi ar, agy fene nmaág aa aa Amerika, es/.t annyi i uz van benne, mini nálunk a kavtea, da jéit lég tán a Dárius király sem eaaik benne. Mennyibekerüli asittikölteége,Szunyiaalof IIa jól Baazeazámolom, lesz vagy aaáa • li111 . Hát érdemes voll aaérl a •kvarkáárl IIIIVÍ kéltséget CSiuálni, II/. égés/ IlMgV Illek se r félannyit. Csak nem hagyom a jneeomat. Pénzt zzerezni csak megtannil Amerikában, e aaérl valami nagy pénzügyi talentumra nem ;en lelt s/el'l. Ites/.'lgettünk Illeg egy liil-lliásliil. il világosítottam ügyei állásáréil, aztán bazanaanti