Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-07-10

náinak, egy nagy közraktár, melynél i gazda gabonája elbitaugolása helyei legalább olcsó kamatra előlegei vehe igéirj I>e, eladásáig. Bajnálattal tapasztaljuk, hogy gazda ink il\ közraktár hiányában tejesen k \annak szolgáltata .1 gabonakereskedőin! közvetítés szciii olcsó vásárlásainak különben tiszteli kereskedőink pedi{ ki vannak szolgáltatva összes natu» náinkkal a külföldi vagj hazai nagj tőkéknek a Bok gabona azonnali riad;! sara sokszor veszteséggel ÍN ÓS igj egyre szegényedik termelő gazdaközön ségünk, Bzegényednek ós csakis kr»z vetítőkké válnak mindjobban régi hirei gabonfl kereskedőink, habár városunk lián van is egypár jó hitelű péúzinté zetttnk, mely a bajokon segíthetni kissi'- nagyobb szabású Üzleti ós válla lati szellem mellett A majszter ur aratni ment. Irta gelsei Biro Vince. Mennyi keserű guny, mennyi elpalástolhat hm nyomorúság van t- pár szóban : — A majszter ur aratni ment. Tehát. :i majsatei ni nem tud megéli) bei ittléte m mesterségéből, Hiába iparkodik, tesz hosszú éjjelekéi nappallá, Inába érti kitűnően mesterségét, nen tud megélni belőle! Kénytelen otl hagyn műhelyét, kedvei szerszámait, szeretett nejét gyermekeit 1 elmenni sokszor messze vidékre, bogy ii télire való kenyeret beszerezhess! családjának. A majszter ur aratni ment. K/.t 11 válasz) nyerjük legtöbb falusi, síit kisvárosi kisiparos bénában, lia ac otthon maradtak tói megkérdezatik, hogy itthon van-e 1 majszter BT? Ha a kisgazda a falujabeli mesteremberre] akar dolgoztatni, várhal a megrendelt tárgyra, míg aa uralás befejeződik. N • • 111 rég voll alkalmunk hallani, ilyféle társalgási János gazda ea István csizmadia közt: Ugyan fejelje meg majsztram ezl aa egj pár r< 'ss/ csizmái. Nem vállalhatom el, feleli István mester, meri holnap be kell állnom a/ aratásba Egypár csiamafejeléséri pedig nem lehel elinulas/.tani az aratást. Várjon kend aratás utánig Ks .láiins gazda várt, mert kénytelen \"lt Néhány nap múlva iura beállított, — Megalkudtam aa urasággal, megváltom azt a kis zsellérséget. A zsellérség olyan kis belsőség, amelyen aa építmény a paraszté, a fundus a földesúré. A paraszt dolgozik érte M napszámot. Funduaosti'il, épületestől eem ér sokkal többet. — Aztán mennyiben alkudlak meg? Piaetek érte űOO pengőt. Annyi pénzem nincs a mienkben, hal a tallérokat (a dollárokat nevelik ig} kell beváltani. I. 11 • - akarom kérni a főügyvod urat, meri ennél meghúzzák az. embert. — Emberi hogy adhnl aaéii a tenérnyi belsöségérl annyi pénzt, hí-/. ••Imi" a régi korcs maépület, aaért se két az araság 100 forintnál többet, pedig három akkora ós kőből épült, nem veri talu. Hagyja otl aal a kioai tumliisl. Hallottam a kori um árul, arra is megalkusziiin, os/.t áreiidábii adom . . Suk. iOl pélll • iiKi inriiit . . . nem ia éri mejr. de hál méiris esak a magamé. Oatoros gyerekkoromba aaédea s]iáinmnl raktuk a szarutáját, magam II nidallam. Hat a magiéi már csak nem hagyja az ember, akármennyibe vau ia. Vele. Három faluban sem talált volna esiznia'li.it, ki aratás idején a fejelés! elvállalni. Ks igj megy aa minden iparágnál, Igv felel a bognár, a kádár, az asztalon, aa esztergályos, a lakatos, a s/ah", aa ars. ha aratáskor munkál rendelünk nála Tehál ide jutott mar nálunk • kiaiparosl A majszter ttr kénytelen kivenni a földmíves nép izijából a' kenyeret, hogy maga megélheaaen. Dildos, gyalu, esztergapad, iii. h.iid éa kalapáoi helyet! kéuytelen kaszáim/ nyúlni, hogy beszerezhesse a télire valót. Nagyon, nagyon saomorn állapot bii aa. De lnii mi aa oki a sanyarú állapotnakr A gyáripar éi 1 fusermunka. A kis iparon tőke hiányában nem képes, ha jó munkál akai végezni, olcsóság tekintetében veraenyre kelnii gj áriparral. Ea terraésaetes, A gyáripar legtöbbnyire » kézműipar rováséra fejlődik majd minden állam* hun. (>hsii. nagyon olcsó kölcsönt kellene teremteni a kis iparos számára, bogj jé, nagyobb mennyiségű s igv oloaóbb anyagot tudjanak egyszerre beszerezni s hogy munkájuk termékéi ne kelljen pot áron eladni 1 napi kenyér beszerezne tése \ éget 1. Must pedig beszéljünk kis iparosaink nyomorának In okáról, a fusermuukáról. Tele szájjal hangoatatjnk: az iparé a jövő. s mégis s mégis oly kevés súlyt fektetünk arra, hogy késmrliparosaink kellőkép szakképzettek legyenek. Csizmadia lehel mindenki, aki egy liiaeroll csizmái öaaze tud ábdálni. Ácsmester lehel az, aki egy disznóólai valahog) öaaae tud kalapálni. Kgv szóval iparos lehet mindenki, aki az iparengedély ért jái" e-i-k. U dijat le tudja Űzetni. Egyéb nem kell hozza. s.-in saakviaaga sem remek, esak iparengedély s kéaa a fusermelszter. Mert hát szaktanulmány nak esak nem vehetjük aal a bárominaaeaatendöl unta tanonc úr, különösen faluhelyen, télen gyermek dajkiIássál, nyáron klwélteritéaael, krumpli-kapálással - a niajs/iei ur száinára /uilirkillloiilássul t.'11 I. Aa ilykép felszabadul! Mgédböl leaa aztán a .ok nagysaájti fusermelszter. Megölője minden szorgalomnak, sankélteelilllek. IIa már a gépéaaektől, vincellérektől, kérészektől s a béresgazdáktól is szakképzettséget, izakvizsgákat követelünk, mién nem kívánhatiánk meg iparosainktól is, hogy szakmunkájába rágó dolgokról izakmesterek • -!• • r t uóbeli és gyakorlati vizsgát tevén, csakis • vizsgán nyert uzonyitvány alapján lehessenek mesteré s nevezKeadtem neki magyaráagatni, hogy jobban ár. ha ingyen otthagyja, de mindig esak nat aa •gyet hajtogatta, hogy aa övé, bál nem begytatja, akárosak arról lett volna szó, hogy menytyiérl vágatná le a jobb kezét hVthagytom. Hej! si'ibajtott nagyot, nem na aa 11 hajóm. Micsoda I haja F Iliit mikor elmentem, let esatendeje es/, szüretkor, mtemrevalo menyecskéi hagytam 11. meg kél gyerököt. t 'sal. nem 4n nltak el aaóta P Dehogy árvultak, dehogy árvultak, nkáhh megtaaporodtak . . . hatan vannak, ai itolsó négy csupa liu . . . igen, négyen gyflttek •óta. Hát biz ea haj. galambom, jóvérű a nenyecake, keveaebb is eléé; let! volna . . . Nekem elég, de ha neki nem \"lt elég . . hai ei re kellene nekem valami jó tanica, Ha e| akar válni tőle, erre elegendő ka van. .1 lotviiiv elválasztja. Min miéi válnék mi lenne az. astao vomliiil meg 1 gyermekekből . . . osatinmeg, ni tehet szegény Hatni vér. én meg bét ev óta legt ube, mér ítélném meg ? heaaék maglikai iparoinak, mesterem bereknek, illet v .• mestereknek. Nem emelné-e nagyban • mester-vizsga minden iparosfestület tekintelvét p De igen. Igj a/tán lennének laakképiel t művelt iparosaink, U1 k nem fusermunkáért vennék el a megény földmüveanép éi aa ngyia agyonterheli kisgaada keservesen meneti pónaeoskéjét, A/ iparkodó saakképieU embernek pedig biztosítva volna a tisztességes megélhetés. Városi ügyek. Részlegei esatornáiáa. Muh számunkban részletesen Ismertettük Török Jánoi városi mérnöknek • belviroi csatornáaáta és slagcsövezése kérdésében beadotl javaslatát, mely szerint mintegy 260 «270 ezer koronába kerülne a nagyszabású munkálat. A városi tanici legutóbbi ülésében igen érdekes határozatot hozott e tárgyban, melyért csakis legnagyobb elismerésünké! fejezhetjük ki. Ugyanis a benyújtót! mérnöki ja vasúttól egészében elfogadásra ajánlja a tanács a közgyűlésnek azzal, hogy 1 részlegei esatiiiiiaz.is elkészítését mondja ki, bármily terhet i" I- uz a varosra : a nyilvános árlejtés hirdeies.'i rendelje el és a költség fedezetéről kölcsön (elvétele mellett gondoskodjék. Meg győző "'iveit a következőkben adja elő a tanács: ..Kelletlenül sattkaéges a csatornázás a belviroahan: • szennyvizek eltávolitáea es 1 pincék vizineiitesitese okiból : meri a talaj vis miatt sz.nuos belvárosi biz ftiizfiftmlánHiI lényege! éi a lakosság vagyona van veszélyben, mely oly tőkéi képvisel, hogy annak megmentésére város nemcsak kényszerülve van. de erkölcsi kötelessége is bármily pénzáldozattal a fenyegető veszedelmet elhárítani j aminthogy nemcsak százezerek pusztulnának el. hamui a varos elveszítené azon adóalapot is. amelyre közteher viselésének feltétleuűl szüksége vau." lehat nem csupán közegészségügyi szempontokból képez égető szükségei ,1 belvárosra nézve a csatornázásnak sürgős megoldása, de a lakosság és a város jól felfogott erdeke is ezt, követeli minden áron. Egy egész városrésanek a végpusztulástól leendő megmentéséről lévén szél. bábozni nem lehet és a viaaonyok kényszerítő hatása alatt allvali a város. , sakis u csatornázásnak sürgős elrendelése éi végrehajtása iráni intézkedhetik 1 közgyűlés, mely elsősorban hivatott őrködni a varos és Lakosság vagyonbiztonsága es vágyom jóléte fölött De a képviselőtestület esak akkor végea teljes és egész iiiuiikat, ha .1 csatornázás létesítéséi aa egésa városra köteleaöleg elhatároaaa, mert 1 részleges csatornázás linaucialiteria 20 25 £-a] többe jöiuie, mini az általános és egész csatornázási munkalat. Iteinloili/cilesik kérelme. \ rendőrtizedesek v^lt negyedmesterek kérelmére a városi tanica tegnap kimondta, hogy ókei felmenti az ordoninc es aa utcai nappali öiwolgála. alól Kz már okos beszéd, Szanyiszhi gazda. \ igv e inagáv al. - Nem lehet, ki vigyázna a gazdaságra . . . de hát igy mégse maradhat a dolog. Tudja, hhet a négy gyereket törvénylelenitein, aztán Ítéletbe k IM1 < • 11< I j :'t k. hogv nem a kendéi, az apjuk fiael tartást. M ni hogy a gyereket? Akié a tehén aaé a hornya Min ha [aten ideadta okét, nem adom oda senkinek, ga/daeiiiher haaanil veszi amunkáskéinek, aa apróéig mihamar felcseperedik 1 gy, most már igazán nem irtom. Saauyissló, ha se u aaaaony, se • puUák ellen nincs kifogása, mi hát a lmja? \z. uram, hogv ujjal mutogatnak ram a faluban, a vénasszonyok a ssetnem köaé nevetnek, e/t .11 ki nem állom. I ev galambom, ne virja be magna hagyatéki tárgyalást, ahol u^v linci dolga, hit menjen v iss/H Amerikába. Yukaré/.i.tt. Is/in mennék én, ha az a veszedelem itt nem lattana. Mllele veszedelem ? Tegnap a korcsmiben helyben hag\tak egy legényt.