Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-06-05

XXXT. évfolyam. Pápa. 1904. június B. 23. szám. PAPAI LAPOK MM tUU hatodának é. MM pápai s pWMékl egtesületnek mcgiálasztutt kft*] Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai M..r-n|.-a !Hii». szám. Kiadóhivatal: liuldWrg Ovula pap

;

rkcroskciléso, r'r.-tér. Telefon-szám : 41. Felelős szerkesztő : KÖRMENDY BELA. •ni \ e Klöfizctésck és hirdetési .lijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ira: egész éviv \2 kor., félévre I k.. negyedévre :t k Kgves szám ára .'Ki lillér. Cselédmizeriák. Előhozakodunk ezzel a ismét, mert városunkban immár tarthatatlan a gazdák éa cselédtartók helyzete. Hogy gondoskodni kell valamely olvas módozatokról, amelyek nemcsak arra irányuljanak, hogy ideig-óráig javítsanak a helyzeten, hanem, hpgj 1 a gazdáját, amikor neki tetszik Must azonban kiakarunk terjeszamikor Bzájaskodik, vagy egyáltalán kedni azon módozatokra, melyeknek nein akarja végezni n

u.

v ;l dolgát, alkalmazásával talán segítve lenne a amint, azt a házirend parancsolja. bajon. Azért mondjuk: talán, meri i Ha tehát a gazda erélyesen lép fel, oselédmizeriákal teljesen eltüntetni aulákkor már vége a barátságnak, akkoriba les/, Lehetséges. «1»' hát azoknak a gazda mar rossz és „szekálja" a IZegény, ártatlan Cselédet, akinek az a legfőbb gondja, hogyan és mily módon állandó és tartós javulást \4v/Wá&*'^''

mí>11 ;

""

iknr ^sak lehel a elő - az már elsőrendű életszükségleti k(

'^vérad.\ját Annyi bizonyos, hogy mindennek Főleg az az oka. hogy a cselédek kén lés. Mindenesetre rendkívüli nehéz kitalálni olyan, célravezető* és minden tekintetben kielégítő módot, amelyet olyan eredmény nyel lehelne alkalmazni, nogy mindenki meg legyen vele elé* gedve, a cseléd tartó gazda is. meg a cseléd is. liár kétségtelen, hogy ma nincs cily oaelédtartó gazda, aki ne panaszkodna a rossz cselédek miatt, de viszont a eseléilek is azt hangoztatják, hogy a gazdák nem jók. S ha vnlt régen jó cseléd, aki évtizedekig egy helyen SZOlgáH, de akkor a gazda is más volt, mint jelenben Álialánossáí'ban azonban tény az, hogy a cselédek rosszak s igy csöppet sem lehet csodálkozni, hogy a gazdákból is esak ez alkalom csinál rosszat, vagyifl jobban mondva kénytelen tnlszigoruan föllépni a cseléd ellen, aki hozzá fognak ne némi javításához nié^is járulni javaslataink. Első sorban és mindenek lelett a cselédszerzőket kellene szigorúbb felügyelet alá helyezni és többször vizsgálatot ejteni náluk, főleg abban az irányban, hogy a náluk tartózkodó és elhelyezésre váró cselédek, elhelyezésük idejéig, minő viszonyok között élnek ott: de legjobb volna a eselédszerzőket nálunk igen táj; és hosszú kötélre van nak bocsátva s nagyon ritka eset amikor a hatóság példát adó szigorú sággal bünteti meg a cselédet A gazda nak úgyszólván csak kötelességei van nak. de jogai nincsenek, vagy legalábbi is azokat nem érvényesítheti kellő módon. A cseled haZUg okokon Ott hagyhatja a gazdáját, amikor neki' Hvólag l'«*lig a cseled a szerzötetszik. alaptalan rág) Imákkal illetheti, vd »«g-Ulapodas folytán arra anélkül, hogy a legl.isebb baja szármáz-: <

li,vksZlk- h

"*

v ll,,nél "W* bért „ék belőle, ' részben azért is. mert a

; követeljen. ter„uVzele.en ez ti a SZerzé v

j,r

V

(. [malmára hajtván a vizet, amennyiben eltiltani attól, hogy cselédeket szállásra és kosztra elfogadjanak, mert 'igy némileg a cseléd bizonyos lekötöttiségben van. miután rendesen pénze •armikor'

s ,s :l cselédszerző hitelez neki, gazda röstelli, hogy bíróság elé a dolgot A mai cseléd nem ismer kötelességet, hűséget, de követelni tud a mindezt leheti nyugodtan, mert az a téves tudat van elterjedve mindenfelé, hogy a cseléd könyvébe rosszat Ugy sem szabai a szerzési díj is igy nagyoDD. Másodsorban föltétlenül kötelezővé kellene tenni a cselédek ki- és bejelentését, mert ez által nemcsak az volna elérve, hogy a hatóság mindig szem előtt tarthatná a cselédeket, de a renda gazdának beirni. Nos (őrségi nyilvántartás a cselédeket is nieo-tao'adia az engedelmességet, vagy hál alább elmondjuk mennyire tévesen .ura utalná, hogy szolgálatukat ne pedig minden törvényes rend és tartozó érteimesik a cselédtörvény ide vonat- hagyják el könnyen és kötelesség teljekötelesség ellenére akkor hagyja fakép- kozó szakaszat. I

sitesükreis nyilván nagy hatassál volna. TÁRCA A szerelem. Tudósuk forték rajta fejüket Ks összekaptak, Imjli! de Merteién, Am megfejteni még soh'seni tudták, Hogy mi is lehet az a szerelem ? Ks az, ami sok komoly tudósnak Annyi álmatlan éjt szerezett meg, íme, egy kicsiny, bohó angyalnak A legkönnyebben sikerülhetett. A tegzét vevó és kifeszítő Kegyetlen pajkosan nevetve rajt' Hogy illatos levegőn keresztül, Mint röpitó ki a hegyes nyilat. A nyíl megállott és lobet ejtett Kgy itjn leányka kicsiny szivén , Ks a sziveink s.-jto \ ilaga: Derengő hajnal álmai eorén. I iciny piros ajka. Mint a róna szirma, Epedőn, bűvösen Megnjilt, hajnalpirrs S kiröppent belőle, Mint a hmics lepke Fakadó szerelem. ,lu un A Mm MM Dj sorozaia. A ..I' apai 1. a p o k" t á r <- á j a. — Alig ket esztendeje, hogy a Franki in Társulat megindította i kfagyar Remekírók nagyssabáau gyűjteményét s ime a napokban mar az ötödik sorozat jelent meg, a megjelent JU kólet ntan Uja hh ot kötet vonult l»- a magyar csaladok hajlékaim, hirdetve a magyar irodalom halhatatlanságát s dicsőséget szerezve egyrészt a magyar könyvkiadó vállalkozásnak, amely ily óriási terv megvalósítását sikerrel vállalta, másrészt a magyar nemzeti műveltség önérzetének erejét hizonvitva, aiiielv ISS IS tittel és lelkesedéssel támogatta a kiadót uttórö, korszakos v allaikoza-ahan. Ar. Ilj soro/atllllk lakta legertékesehh kötete aimlv l'a/inanv l'éter válogat itt uiuiikait illeszti he a Magyar Remekirők köaá, A művelt nemzetek jogosult huszkeséggcl tekintenek azokra a régi Íróikra, akiknek munkái a nyelv fejlettsége, az. ilás ereje és a tartalom jelentősége n 1 (ni azzal • kiváltságos tulajdonsággal ékeskednek, hogv a Sláiadok lefolyása illán is élvezetet és tanulságot nyújtó olvasmány gyanánt szolgálni képesek, minélfogva nem az irodalom történeti ereklyéik közé sorolandók, hanem a jövendő nemzedékek javára is kamatozó szellemi kincsnek értékét foglaljak magokban. A XVI, SsásidbaB, a müveit nyugati nem. zetek nyelvével egvidöhcn, a magvar nyelv is magas irodalmi színvonalra emelkedett. A költészet mezején Halas-a lialint olvan müveket alkotott, niiielvek a következő két szazadban kozkez.cn foroglak és sok kiadást értek. A magyar prózát pedig, mely a felekezeti tilsak kohőjahan tisztult meg és erősödött, a X VI század ließ éveitől kezdve, BMJdneM négy évtizedre terjedő irodalmi pályáján utol m-m ert tökéllyel kezelte Pázmány l'éter. Rengeteg irodalmi iniinkiíiságot fejtett ki a niagvar prózának ez az. első nagy mestere, de munkai drága kiadásokban el voltak temetve s a Magvai krinekirók most megjelenő uj köteteink jutott a ilie-oscg, hogy a l'ázmánv munkainak kincses biinv líjáhol kiássa a legértékesebbet es művelődésünknek újra hatékony tényezőjévé I-L'O'. A leghivatottabb tudós irémk, Fraknoi Vilmos