Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-06-05

I[armadsorban szigorúan kellene, hogy alkalmazza a hatóság a törvény rendelkezéseit, ott almi szükséges. Az engedetlen, rosszviseletü, az <>k nélkül és engedelem nélkül eltávozó cselédekéi a törvény teljes szigorával Bujtsa. A cselédek által fölhozott okokat, puszta állításukra ne vegye készpénzként, hanem vizsgálja meg behatóan a amenynyiben nem bizonyulnak igazaknak, a valótlan illitásokéii is mérjen rajuk büntetést Kegyedszer megállapítani kellene egy taxát, amely szerint a cselédek fizetendők volnának, ugy hogy az.az illető cseléd munkakörének és tudásának arányában megfeleljen. A cseléd ne kérhessen többet, a gazda ne adjon kevesebbet, mint amit a cseléd megérdemel. A jó erkölcsű és maira viseletű és bizonyos hosszabb ideig egy helyi szolgáló cselédek, ha esak lehetséges jutalomban volnának részesitendók, vagy legalább a nyilvánosság előtt megdicsérendők. Végül pedig épp a hatóságnak kellene a cselédeket azon nyilván tevetörvény magyarázat helytelenségéről felvilágosítani, hogy a oselédkönyvbe rosszat egyáltalában beírnia a gazdánali nem szabad. Holott a törvény nem azt mondja, hanem azt. hogy esak a valóságot szabad beírnia, de ez a valóság lehet rossz is. jó is. De ha a cselédek abban a tudatban vannak, hogy bármilyen rosszak is legyenek, a könyvbe azért még sem szabad azt beírni, akkor esak természetes dolog, hogy nem tartanak semmitől. Beírni tehát szabad mindazt, ami igaz és való. Ea ha a cseléd valamit magára nézve sérelmesnek tart. jogában áll arra vizsgálatot kérni, de hogy rossz cselédnek minősítését beírni nem Volna szabad és azt a törvény tiltaná, azt sehol és semmi törvény nem mondja. Ha a cseléd tudni fogja kötelességét, hűséges ea szorgalmas lesz. akkor nincs olyan cselédtartó gazda a világon, aki meg? ne becsülje az ilyen cselédet. Ürömünnep. Sokféle ünnep lehet, de az az igazi, mikor öröm van az emberek szivében. Ily Ünnepe lesz június 8-án vármegyénk népnevelőinek. Veszprémbe sietnek, hogy ezen a napon átadják szellemi vezérüknek Papp Sándor kir. tanfelügyelőnek az elismerés, hála, a szeretet illatos koszorúját. A szeletei apostolai igazán mégmutatják, hogy tudnak szeretni. Mindnyájának egyformán dobban o szive!.. Nem csekélység ez a mai világban! Mind más faluban, községben, másmás felekezet szolgálatában munkálják a népnevelés magasztos ügyét, de mind együtt vannak, mikor háláról, a munka megbecsüléséről van szó. Igy is kell lenni. A tanítóság június 8-ki díszközgyűlésén a vármegye érdemes tanfelügyelő: jenek 9(1 éves szolgálati jubileumát ünnepli. Harminc év azon a rö^ös pályán, melyről már a ré-o-i görögök azt mondották, hogy akit az Istenek gyűlölnek azi küldik reá — nagy idő. Látva a tanítóság őszinte ragaszkodását, tettekben nyilvánuló szeretetét, háláját: önkéuytelenül mély tiszteletre gerjed a mi szivünk is azon férfi iránt, ki kitudta magának vivni egy oly tekintélyes testület igaz vonzalmát. Mert ez nem holmi mondvacsinált hangulat, kierőszakolt elismerés!.. Nem! Fényesen igazolja a tanítóság vonzalmának igaz voltát az a tény. hogy |IKK( koronás alapítványt tesznek le az ünnepelt nevére az Eötvös alapnál a egy impozáns, díszes albumba gyűjtve átadják arcképeiket Enné] szebb kitüntetés nem érhet egy embert! . . . Ennek az erkölcsi tartalma nagyobb bármely rendjel, vagy magas elismerésnél, meri igazán a szivek mélyéből fakad. he a vármegyeház nagyterme ez alkalommal nem csupán a népnevelés bajnokait látja falai közi. tut kell lenni legalább lelkileg az e^ész vármegye közönségének, mert a megosztott öröm kétszeres öröm s a népnevelők munkája az e^ész Vármegye elismerésére érdemes. Az irántuk Való érdeklődés fokozni lóoja azt. aminek a vármegye fogja élvezni áldásos gyümölcseit. Mi hisszük, sőt tudjuk, hogy i>1t lesznek az üdvözlők sorában a hatóságok, felekezetek, testületek s a városok is. Pápa város is képviselteti magát. Kz az egyesülés az Ünnepséget a vármegye kultúrájának ünnepévé avatja. Mi is együtt örvendünk az örvendőkkel s üdvözöljük azt a szerény., fáradhatatlan, aranyszívű embert, ki mindenkinek a szivéhez férkőzött. Kívánjuk, hogy lelkének kincseit még Boká értékesíthesse vármegyénk népoktatása javára és további a is élvezhesse a tanítóság 08Z!atlatl szeretetét s az ejtesz vármegye becsülését, elismerését. Adja Ist.-n ! k iftrinrniti protestáns italoius IÍM tonrereiciiijs). A inugvaroi-zági protestáns theologus iljak 1904' máin- lu> 26. 28. n:i|)j:iin városunkban tartott konferenciájáról a következőkben adjuk beszámolónkat : • A varosunkba érkezeit llteol ncad. ifjúságának hivataliM kiküldöttei folyó i.ó 26-án délután alakuld knzgvülést tartottak, amelyen aa es ,-vi konferencia tisztviselői választattak meg. Elnökké: llarsánvi l'al delireoeni senior, 1 >cak Jáno- eperjesi llieologUS, főjegyzővé; ('zakó Gyula pápai, aljegy/.öve: Kai/ Vilnius pozsonvi tlieologusok választattak meg egyhangúlag. Este a Jókai-kor keh iségében ismerkedési estélv volt, hol az idő kedélyesen, vidám hangulatban telt el A fehér asztalok mellett megismerkedve egymás sgyéaiségével, gondolkozás és kedélyvilágával, szoros, egész életre kiliató liarátság fejlődött ki köztük, minek összetartó kapósa: a testvéries cr/ület és köaös eél inunkálása. Május JT-én il. e. isteni tisztelet volt az ev. ref templomiam, li<>l N »• • a > ii (ívnia soproni tliclologus emelte Istenhez a szí veket, áldást kérve a konferenciára és a inniikalkoilásrii. Buzgó imádkozása után K o ni á n Kinő sárospataki iheulogus tartolt alkalmi hoaaédet. Az. isteni tisztelet végeztével megkesdődött a tulajdoaképeni konfereneia. rendezte sajtó ala l'azinány munkaihol ezt a 22 íves vaskos kötetet mai helyesírással. Kei ives gyönyörű hevezetessel kezdődik a kötet, amely ráamány életének, politikai, egvhazi es irói pálya janak jellemzése közben klasszikus korképet il megfent i az akkori magvai társadalmi és közviszonyoknak is. A bevezetés Pázmány magvat munkaiunk teljes bibliográfiájával végződik. A kötet tartalma kei re-/ie oszlik. Az sbsl réaa a hitvitázó munkák tömegéből válogat, a második rész a prédikátort és a politikust mutatja ka. ámulva olvassuk azt a tmidailép magvai nyelvet, amelyen l'azmanv Petet háromszáz evvel eaekttl ut s gyönyörködve tanulunk tőle. Dt la Un legmeglepőbb sz a nagv szabású politikai egyéuieég, amely Pázmány Páternek. I. Uákóusi György erdélvi fejedelembe! irt 4'.' leveléből lanttá koaik ki előttünk. A harmino éves ItáltoTll eseményei arra kesitettek KrdeU fejedéimeil is, liogv legvvert ragadjanak s a kallioiikus Pazinánv teljesen tisztában volt azzal, inilv szüksége van Magyarország önállóságának a protestáns Erdély luggetlcnségére Azt a mélységet, auulv költs és az erdélyi fejedelmek kozt vallási téren volt, athnlaila a haza- és lajszeretet lángoló érzése, amely Páiasáay lelket bevitette és Páamánt vul lalkoaotl az udvar es a fsjsdfilnsak között a közbenjáró szerepére. Egy ilarab magyar történél az a 4'.' levél, amelyet Pázmány Rákóeaihoi itt. Igen értékes kötete az uj sorozatnak a Bajza kötél i-: Kajla József válogatott munkái. Bajzának három évtizedre terjedő irodalmi munkáasága 182?2—1851.1 újkori törté ne tönk legnevezetesebb időszakára, politikai, társadalmi és irodalmi újjásafiletéafink korma esik, melynek előkésríteeéhen bomlasztó és átalakítói küzdelmeiben neki is lovakelt} része volt Badtes aerenez bevezető essavje gyönyörOmi jellemzi azt a kort, a ívben az uj Magyarország egyik legérdemesebb bajnokának barom egyénisége a vezetők sorában leélte áldásos eletet. A kiitct el*ö télét Bajza költcinénvei foglaljak le, ot csoportra osztva: ltjukul, Szerelem, Haza, eb-t, Emlékeiéi, Balladák és Idegen költőkből. A kötet masoibk felében a válogatott prózai munkák foglalnak beiyei, bemutatva Bajzának sokoldalú egyéniségét, választékos illésed adva iiuiiiiazt, ami a kritikusra, történésére, irodalomtoi (.neszre es esztétikusra jellemző s c mellett maradandó* beesfl is K rész tartalmából kiemeljük a következőket ! Az. epigramma teóriája: Vezér «/..í a Kritikai («aiuknoaj A tegénvköltéaretről; Nem/ci iség és nyelv; giőf Kohaiv István; A Telekiek tudományos halasa. Az uj sorozat további két kötele Aranv János él Vöröstuaitv Mihalv mtiiikáinak ktailását folytatja Az eloldd, amelyet Kie.ll Prigyei rendezett sajtó alá, Aranv munkáinak harmadik kötete s L'T ivnvi vaskos kötetben a Toldi trilógiát tartalmazza A Vöiösmart v kötet, amelyet (ivulai l'al rendezett -ajtó alá, Vörösmarty munkainak ötödik kötete. Tartalmai a drámai költetnéuvek folvtalasa K uie-k'Te-ők és Ciliéi és a Hunyadiak , Beszélvek és regek és a Pályalombok. Az uj sorozat ötölik kötete Szigligeti Kde munkainak második kötete, : 1111 • • I v a vígjátékira Szigligetit mutálja be fejlődése mimleu fokán. A termékeny iró vígjátékainak «• regebői négyet kéizöl a kötet. F.zck : llózsa, auulv 1840-ben akadémiai intelmei nyert. Liliomé, amelyet 1849-ben adtad először, a Házassági hanun paranos, 1860-bea készült és A nouraloin. amelv 1862-ben Teleki dijat nvert Kzl a kötetet Bayer József rendezte sajtó ala, l.ev e/ete-ul nagvértékii tanulmányt irván Szigligeti vígjátékairól K bevezetés, amely kptiklIS Stematel taglalja Szigligeti darabjait, dióhéjban eges/ III elméletéi ailjll Bl igllzi Vígjáték-