Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-01-10

XXXI. évfolyam. Papa, 1904. január 10. 1 2. szám, Felelős laerkegztü: KÖRMENDY BELA. l'Jűli/i'ti'-nk és )iiideté-,i dijuk a laji kiailoliivnUiiie-•. k 111 < i < • ri < i r> k. A lap ára: agéta étre 1-' félévre I U.. Defyeáém '! k. RÉTM K/.ám ái'ii 80 lillér. Kotrás. V'alú igazság, hogy ;i hazai magvai lapok között egyik legélénkebb ujeáj volt annakidején az .Ellenőr 41 , tntyc utóbb a „Nemzet". Ks ezeknek légér dekesebb tartalma: az egyei lapszámok hau „Rovás" eim alatt megjenl köz len lények, gondolatok, élet-bölcseletek i társadalmi, politikai-, egyházi és is kolai élet, valamint a kereskedelem, ipar és mezőgazdaság teréni véleménynyü vámtásnk. kritikák és igazságok voltak Legújabban a kiváló Bzerkesstésse megindult nj országos lap: „Az Újság* ismét életre keltette a „Kovás" cini alatt közleményeket, csaknem minden száma bau a lap élén hozva e cím alatt Boro kat. sokszor egész cikk terjedelemben A mi szerény lapunk már az előzi' években szinte hozott „Rovás" ein alatt közleményeket. így tehát nekMnl szerzett jogunk van arra. hogy lÖlkóc tük egyik munkatársunkat, a ki ilj citnen írni szokott m kéül szólaltass meg tollát, ismét c rovat alatt. Hajolt is kérelmünkre munkatársiul) és e rovatunk számára küldött, kövei kező közleményével kezdi meg a. uj évet : _A karácsonvi énekek között vai TT • egy gyönyörű,örökbecsű pont: Dieses ség magasságban az Istennek és 11 e m h e r e k n e k h ó k e a fö 1 ö i és j ó akarat ! Lehet-e nagyobb boldogság az élet ben, mintha az embereket igazi benső vallásosság hatja át a mindenható Uten iránti imádásban és embertársaink iránt pedig szerétéi és békesség Lakozik szivünkben, lelkünkben. Nem a felekezet ies elfogultságban es türelmetlenségben, az Isten hazában vagy a vallási jelvények előtl való lebomlásnak I íségeiben áll az Isten igaz imádéi- icsőitése. hanem Úgy 1 az Isten Ii lint aZOllkivUl, a lélek nemesség< • • </.w jóságában való hitben és ' ikedetekben es ember­társainknak, családtagjainknak önzetlen szeretetében, a benső* vallásossággal párosult tiszta erkölcsös életben és példás magaviseletben. Vajha szeretett városunk polgárai az igazi vallásos eszpióktől ós ember­társaik iránt való ni mes érzelmektől benaőleg áthatva JÖTTEK volna ki a osak­ínem eg\ héten ái tartó, karácsonyi, ó- és újévi istentiszteletekről. Vajha Uten törvényei iránti tiszte­letnek és r.iiibeii.iv -vf >• iránti tétnek elengedhet lei/ követelményeit képező becsületes munka-és szorgalom­vÁtrv és ebben ténvleií kitártéi munkás­ságnak szeretete szállta volna meg a templomokból családi tttzhelyeikhea ós munka-házaikhoz hazatéri polgár­kársainkat I >e vájjon haza tértek-e sokan otthonukba a templomból megtisztult lélekkelé-- erkölcscsel? Nem tévedtek-e {l><5 legott, már az ünnepek reggeli óraiban, a sajnos, meg ilyenkor ts tái\a-n \ it\a levő italmérő-helyisógekbe, a tivornyák és részegeskedések fészkét képező csapszékekbe, melyeknek szer­telen, é's mé-e- a legnagyobb ünnep­napokban sem korlátozott üzleti érdekei, ellentétben illának a nag\ Ünnepek vallásos érzületet keltő voltával. Vájjon az sj^-hj.'.pek vallásos hatása ; van-e oly jótékony befi lyá al az embe­rek erkölcsidre, hon) ezzel -zeniben szemet hunyhatnánk városunkban 0agyon elharapódzott • , tivornyák fölött. Nem szeretnénk, ha Félre értetnénk Vendéglőknek, italmérési helyeknek |kell lenni. A/oknak üzleti érdekeit I nem akarjuk rövidíteni, I >e talán mér­téíkletes-é'üct é-- korlátot, időben és alkalomban, lehetne tartani a város polgárainak ós iz italmérd üzletek és osapssékek tulajdoiiosainak is, üzleti érdekeikben ? A templomi ós iskolai oktatás, iiltés, ha nein elójí a>, embereknek. talán segítségükre jöhetne egy okos országos törvén}' ós helyi szabályrende­let azon óéiból. hog3 betiltassanak a nagy ünnepek esii érái előtti tivornyák és korcsmábani részegeskedések. Mert végre is. a keresztyén világ nagy ünnepnapjaihoz alkalmazkodik ma már, felekezeti különbség nélkül, egész hazánk míívelt társadalma, tehát nem lehet lelki felháborodás nélkül tűrni, lioixv mikor minden más munka szUne­TÁRCA Széles utca. Széles utca, mapas toronv Arrn Biet a [•Ifhol 1'iroN, piros :i U •-mI. • i• rtn vapyok a Méretűje. Nézik, nézik » l--i;éi»yek, Peraze, nem tudjak a/epények. Hogy a szivét inat eladta, Ai fiivi•meri oda adta Néznek cnpein ÍH a lányok I)e én ali^ nézwk rájuk. Minek w Lem osallag lénye, Jla feljött a ii.ip ii épre " Srácsi Títso. Előkelő népszínművek. A á |i n i I. a pn k" t i I il I I i I á M I j I Irta: SzomaJiáfj I*t*án. A Nemzeti Szinluíz nemrég ismét trleaaafo­padta műsoraim a iiupsziiimÍH et s a llaaikáhon, ahol eddig a Kruneillonok, I'UUML é» líiverolles márkik régeaták •löketű alakitáaaikat, ezentúl a t>••».• >rii)fr<íf szoknya, a liorjtiazáju inp és a rojtos, gatya ia BMgjelenik \ alöaziiiti, h ^ u • . índandó iiéprziumiivek euni»a i Unom azinpadou külonliözni fog az eddipi nápaaiamAvek hang a i - l.ogv a traneia dráma koMli KM>auiéaai(| i némi les befb­Ivaaolni lopja a iic|ti<-ti ilaraliok -/ii/..'íit. Inn- egl uiuiiiivm.v aiil.ol a nipaaianiűbűl, meljf a Nemzeti Ssinhacnak i niQMJbmi eUö eredeti ujdoaaága lt;-/. S/.in : A laliiHÍ liini eserrpfodelea iiilsarliii/a. Kiviilrol IM-IIII-/auuk a felvég liá/ai. Az MTHfM kiil. in ; liaiiv la | a köznép i hol Imi ajtaja. Mikor a fuggoa* lélpoiiiiii, a liiioiif virágait 6atoai a/, aiiiuiliis'ii, a kiabird p'ilig lat vág. HIIÚIIC: Kisbíró ur! Kii>l>iró: Pafaaaaol? Hiróiie; Neu, tudja, bal marad ulvaa aokáig a térjem T Ki-liiiii: Wt iiis/.t'iii. lio_'v • fonok ur mindig a veiideplólirii niKZtuz. Talán ti-ts/.ik tudni, liopv a lladrian keríkpa'roi Bgveaülel ma kirándul) ii llcljl» Ii \ •lliiiplolir. Ititón. : Palánkra. Kiabird ur, tzámithatok az < >n tÜakréoióJára? Kiablrö: Foltétlenul. aagvaád. Blráná: (Fájdalnuta liangon. Kn azt lim/rm. kaan a [árján > s ', v Bál bölgVMk udvurol. Ki-tiini: Lehetetlen, kegved eateáak ml/ott idepcii.st"j-iien pomlolia . . r.iriiné: Koeriii-n.i nig}*j« intc kedvei kis­liiró. bogj mar vaL'} Mtl bál ola nem al.-/oin. Kérjem, a liiréi, mindég afele llomme* á téni­inei< volt, akt örókkön-öríikktí M\* axs/nnyok iiiiiu fiitko-ott «ili, én fájdalom, nagyon t* Y>\ öamerea Aladárt . . . Kíabiftf: Lataaai a lejaaál i Kn ellenkaz<>lejf azt Eondolom, hogy a rönk nr nnpyon rokomfieii­vaz kegyeddel. Bítdná: Távra, Inteawnre mondom, hogy te!­v<-.l. Knloiilien ha Mgragrai, dalolni foguk vala­mit. Dalol. NlIH'- az I - telit mile kéljem, Hej, nem s/.eret inára terem! Ham az ép ia beafttátfll, Mepoüiiok a iiiiprintnl, liajaliaj! A \ iiac'M H j.re lioiul éa •> i Iva fakad. | A kifliiro : l'i lie i Baegány kieaika Sólmjtvri Istenem, lut én lehetnek a tVínök ur helyébwl (A zaia mtadjabbaa el»">tátul. A felvág felől epv kaekian lepény ko/.cledik. aki a könágbM a jiilniazi áiiaHt tölti bt. A keaábao eaáton.' A juuaaz, Knekel.,

Next

/
Thumbnails
Contents