Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-03-15

2^ PÁPAI LAPOK. 191II > nároiui 15 forrásai voltak. Volt-e uebb, volt-e fényesebb korszaka valaha étinek a nemzetnek, mint a szabadságharc '.' Megbámulta önerőnket, megszerette lel* kt .-édesünket, imádta hazaszeretet linket. tisztelte önti láldozásunkat az egész világ. — A rajongással szeretett félistenek dicső korszaka DVilotl meg s illő tisztelet vette körül a liirnév honáha gyors rolianá-sal száguldó nevünket é* a szabad nemzetek lelkesen üdvözölték a zászlót, amelyet lobogtattunk. S azután . . . elnémult a c-atakiirt, kiesett a honvéd kezéből a kard. I lányán vannak, akiknek a leikét ott perzselte szét a szabadság égető napsugara a csatamezőn ".' Hányan vannak, akiknek ti vérét a haza rögje, virága szivta föl Tahin azért is oly piros a ró/-i Elungária földjén, mert nincsen rajta rög, amelyet a meleg piros vér ne áztatott volna Ks. talán azért van oly éde- varázsa itt a fakadó tavasznak, illatos világnak . . . Ezé a napé mind az az öröm, fény, dicsőség, ragyogás, ami a szabadságharcban csak volt. Az mind erre a napra sugárzik vissza é> ezt a napot avatja előttünk szentté, feledhetetlenné, ünnep van ma a szivünkben, zászlót tüzünk a házunkra s buzgó imádság fakad ajkunkon ; Intett áldd meg tat," 7

s-al halván meg Ifibb mint al előző évben. K/.en többlet nagyréasl azonban az i éven aluli gyermekek közül kerflll ki, 96-al baláloaváe altöbb 1908« ben, mint az előző évben. Az egészségi viszonyuknak ezen látszólagos roaaaabbra fordulása ai orvosra né/.ve, nem meglepő, tudván azt, bogy u termeszetet korlátok közé szorítani nem lehet és hogy több évi e-ekelv halálozás után következnek ismét esztendők, melyek mintegy a mulasztottat helyre pótolni látásának. EMII állításomat bizonyítja azon körülmény, bogy l'.H^-hcn Kurópaszerte nagyobb volt a balálo/.ás az előző évieknél, nuliu a megbetegedések száma aránylag kicsiny volt. Az egészségi viszonyok egé-z éven át kedve* zök voltak. Noha ez évi január havában ért véget az. előad évről áthozott kanyarójárvány, mely után február búban először szórványosan jelentkeztek VÖrheuyesetek, melyek luinilinkább sűrűbben lépvén fel, s/.uks«

i

»ge->é tették a vörheny járványt megállapítani, ami március 22 én történt. Kzen járvány ugyan elhúzódott május 12-ig, azonban mindössze csak .">.'> esel merült tel, de rosszindulatú levén, a szokottnál több áldozatot kívánt, t. i. *-at. Szórványosan az. év többi hónapjaiban is észleltük, ugy bogy összesen az év folyamán 85 eset jelentetett be, kik közül 1* balt nn-ir, tehát az összes megbetegedések 2\A többi fertőző baj csak itórványosan lépett tel. Igy hagymái egész éven át 1(1 eset jelentetett he, kik közül .'> halt meg. RonOSOlÓ toroklob csak 20 esel észleltetett 2 halálesettel, ami kedvezőbb az előző éveknél, különösen az 1901-iki évnél, amelyben 22 e,-et merült t'el 4 halálos kimenetellel. Igy tehát 1!»»H'-beii a difteritisz betegeknek Csak IO°„-a balt meg, inig 1 IM)I-ben l

s,

l",

r Midőn a fertőző bajokról számolok be, nem hagyhatom említés nélkül a tüdővé-zt sem, mely ez évben ÍP .).> áldozatot kívánt, ami az. ösj.zes halottak l.*5'4" ,,-ál teszi, mig 1901-ben III',,-át tette, sőt l'.HJO-baij li')-7"„-ot. l'.Ml^-ben az összes halottak száma III volt az l'.IOl iki i).'»;!-al szemben. A halálozási arány tehál az 1900-ban megejtett népssámlálási adatokat vévi alapul —• 1742t> — 2.'»-i>"

im tesz, ami összehasonlítva az előző évi halálozási számmal •'»•."»"„„• vei ked vezötlenebb. De ezen nincs mit c-událkozni, csüggedésre sincs okunk, sőt meglehet jósolni, hogy minél tovább haladunk ez évtizedben, annál kedvezőtlenebbnek fog látszani a halálozás, mert minden évi halálozási számot mindig csak az. l'.HJO-ik évi lakosság számához viszonyítjuk, pedig a lako-sáji száma természetszerűen évről-évre szaporodik, de ,.

/A számokban kifejezni nem tudjuk, inig a halottak számát ismerjük. 7 éven alul 172 balt meg, szemben ai eloafl évi 170-el, oly csekély eltérés, hogy ahhoz alig fér lad, 1 éven alul 124 halott volt, amely nim az előző évi **-al szemben jelentékeny emelkedési ntntat és az. összes halottak ."»II-1",, a t éven a

|„|j haláleseteknek pedig 72" ,,-ál adja, mig 1901 <„-:. csak .

r

>2" ,-át tette a 7 éven aluli halottaknak. Az orvosolt és nem orvosolt halottak vlaaooy a következő volt. Orvosol tátott M2 n orvosoltatott .">'.', azaz l<*2",,, ami az előzó évi 1 **.">" H-a! szemben nagy haladás. Szegény beteget magam gyógykezeltem io^-ai, 7,'i al többet, mint l'.HJl-ben. Saját kezdeméinezé hői Ü

s küldetett különböző kórházakba. Cgyirat volt 27*, amely az év végéig ti is intéztetett. Öngyilkosság történt 4 esetben. Rendőri ' Oolál nem volt. I'ápa, UH KI február 2.1. Dr. Meiner Józsii I v. főorvos. a magyart fejes .l.llliiA föorvus jelentése .i város közogósszsségiigyéiöl. Dr. Steiner József városi főorvos beterjesztette a tanácshoz a közegészség mult évi stádiumáról szóié, jelentését, melyet egész terjedelmében az alábbiakban közlőnk : Már ls','7 óta évről-évre kimutathattam, hogy az egészségi viszonyok Pápán folyton javulnak, amennyiben az a halottak számából következtethető. I'e az P.tll2-ik év jelentekéin visszaesést muMegyei közgyűlés. — 1903 március 10. — Vármegyénk törvényhatósági bizottságának :'. hó 10-ikére, Veszprémbe összehívott rendkívüli közgvülé.-e l\ol(:s*V(írfj József alispán elnöklete alatt, a biz. tagok élénk érdeklődése mellett folyt le. Vita nélkül emelte határozat erejére a közgvüb'- a/ állandó választmánynak kellően megindokolt javaslatait, melyek közül az. érdekesebbeket é> nag\ fontosságunkat itt adjuk: Belügymínissteri rendeletnek megfelelően a megyei árvaszéki elnök utiátalányát >IMI koronába;, állapították meg. A felállítandó atmesterí iskolák fentartási k !tségeihez nz útalap terhére évi 31K) kor. segélvlve! járul a megve, a berendelendő utbiztos részén- 27'• korona pótdijat ld, de enuek utiátalányát a tanfolyamon töltött időre visszatartja. A berendeli biztosra az. utinesteri iskola látogatása kötelező. Veszprémben állandóan elhelyezendő taracküteg osztálynak •"> évre iileiglenesen leendő szállásolása ügyében akként határozott a bizottság, hogy mivel az elszállásolási költségek nagv ö«szegn .Kik értem i- küzdöttek mind balálig. Ne sújtsd már őket, én nagv Istenem!" . Ha a jövő aötél ködéből K nemzet majd közclgni látja A nagy napot • minden kiszállunk A végső, döntő, nagy .salára, Ha nem tudunk majd nyomdokukba lépni IN elbukunk gyáván, erotelen', /.tud széjjel ezt a korosul! nemzedékei S okét ne sújtsad, én nagy Istenem ! ! < reaiédi Sándor. Magyar remekírók. — A magfar irodalom főművei. — Második sorozat Arany Jdnot munkái. II. kot.; Knnsnih l.njns válogatott munkai; Bevietky Otnda összes kőkeményei; — Szigligeti Ekle válogatott színmüvei, I. köt.; — I örőenim lij Mtlnilt/ munkái, II. köt. Kiadja a FranklinTanodat, Budapesten, 1902. ..Az emberiség és nemzetek életében — irja Gyulai l'ál,") — minden tett, intézmény, váltósáé, előbb mint érzés és eezme jelentkezik a költők lantján l a nagv gondolkozók könyveiben. Innen az a nagv befolyás, melyet az irodalom gyakorid az emberi és nemzeti fejlődésre. Az •irodalom mindig bíi tükre a je|«n küzdelmeinek és jelzője a iövö átalakulásainak" . . . ]•]/. aa általános igazság sokkalta jobban áll a mi irodalmunkra, mint az idegen, legkivált n ') Irodalmunk befolvása nemzeti fejlődésünkre. lKinlekl.es/,.,|,|,. || kot., 990 I. kiadja a FfinllmT'iry.thil. lin.lapcsteli. I'.llij.i Inyugati nemzetek irodalmaira. Századokon át léteiért küzdött a magyar: egyik kezében a kard, máaikban az eke azarva i na mi kis ideje maradt az ira'-ra, ez az irodalom leginkább nemzeti törekvéseit, kiizdel it tükrözte vissza. A magyar írókat egészen a XIX. század derekáig, sőt még azután is vagy pár évtizedig, legfőképp a hazafiság vezette ; .'delük föladata a magyar nyelv művelése <

;

s terjesztése volt. A hetvenes évek elején B művelt magyar családok könyves polcain sokkal biztosabban meg lehetett találni az idegen költő királyok remekeit, mint a magyar nemzeti géniiis szellemi virágait. Kz volt aztán az oka, hogy remekíróink munkái, roppant nagy nemzeti jelentőségükhöz képest, aránylag kevéssé voltak elterjedve s közönségünk nem ismerte eléggé azt a gazdagságot, melyet irodalmunkban bírunk, Pedig a nemzet köy.tudtáhan ott lapangott az óhajtás, hogy mindenki számára hozzáférhetők legyenek a magyar nemzeti géniusz, remekművei. Ks bizonyos volt, hogy az a kiad.'., aki megérti a nemzetnek ezt a titkos óhajtását, jó üzletet csinál: először azért, mert biztosit ja magának a nemzehaláját s máaodssor azért, mert a Magyar Remekírók teljes és egyöntetű kiadásán kapva fog kapni minden művelt magyar család. Az okos kiadói politikának ezt a hazafias ég bálára méltó munkáját a Franklin-Társulat csinálta meg, midőn SZ év tavaszán megindította a Magyar Remekírók első sorozatát •) narminoöl remekíró *l Az el-o -oi.i/.üli.Hi a következő öt kötet jelen! meg árama Jéttot munkái, I. köt.; - Vőrn$nutrifi Itikdlo munkái, I kot.; — 7*<>»i/»<i Milnilji munkái. I kot ; f'«iktf tirrifvlg színmüvei; — (iarmj .In nos válogatott költeményei. ötvenöt kötetben: ennyit igért prospektusában a Franklin-Társulat. l>e még több is lesz ennél a Magyar Remekírók gyűjteményében. Igy társul az eddig megjelent kötetekben az Arany János neve • Riedl Frigyesével, a Csiky Gergely neve a Vá'dnay Kiírókéval, a Qaray János neve a Ferenc/.y Zoltánéval, a Kossuth Fajos n,\o a Kossuth Ferenoável, a Reviczky Gyula neve i Koioda Páléval, a Szigligeti Kde neve a Bayer Józsefével, a Tompa Mihály neve a Lávay Jőssel • vei, | Vörösmarty Mihály neve a (iviilai Páléval, — mert az utóinak nemcsak rendezték sajtó ai.i az előbbiek munkáit: hanem ragvogó tollal ui'g is Írták mindegyiknek az életrajzát és munkáinak kritikai méltatását. A Franklin-Társulat tehát elérte célját, bogi a Magyar Remekírók egységes kiadásában oly gyn teménynyel ajándékozza meg a nemzetei, amely országszerte elterjeszsze mind azt, ami nagyot <•• magasztosát a nemzeti géniusz nyelvünkön alkotott. Arról van sz.i, hogy ötvenöt vaskos kötetben, körülbelül húszezer lapon, egybegyüjtaeaek mindent, ami a magyar nemzeti géniusznak maradandó kincse. Kezünkbe akadt az Arany János második kötői", a kisebb költemények. A szöveg teljes, kritikai szöveg, megtoldva Arany János önirta bevezetésével éa jegyzeteivel. A mintaszerű bevezetést a megelőz.", kötethez Riedl Frigyes tanár irta. A hat kötetre tezvezett Vörüsmatv-kiadáshól az epikai költeményeket kapjuk a második sorozatban. Fletrajzái a megelőző kötethez csatolta Ovula;