Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903
1903-10-11
•2. 1903. október 11. detoi mindig Pápa város közönségének nagyleik üaégét, oemeMiivöaégét. Adjátok tehát öntse filléreiteket. Építsetek menhelyei a hajléktalanoknak éa nevetek fényesen fog ragyogni Pápa város történetének lapjain. (Ö'lscí Itii-u \ Í II I»'. A tűzrendészet kérdéséhez. — .1 ixtJMi járdti jegjfző-egye§ülei ineinoetinilumii alitpd' itutlklm:. — i Befejezd közlemény, I Tfizrendészeti szabályrendeletünk 2'2. (}-ában kinioinlott, a csavargók, általában gyanús egyének eltávolítására vonatkozó rendelkezést ugy tüz, de főleg közrendészeti szempontból helyes nők, sőt elkerölhetlennek tartjuk, inert Iiis/, köztudomású dolog, hogy népönk jószívűségét «••> adako/a>i hajlamát nem ennyire saját véreink, liánéin különösen a szomszédos Ausztria a'ltal ki booeájtott pálinka-kazánnak nevezhető « : l<í>kíi,|.;k ma már annyira igénybe veszik, hogv bizony tekintélye., összegre rug az ily cimen tett részben önkéntes, részlten kénys/eradó/.ás. Hányszor meg történik községünkben, hogy beállít hozzánk egy elzüllött alak, ki csak magyarul annyit tud : .eine krajcár* 1 s ha valaki kenyeret próbál neki adni, azt eldobva, köszönet helyett rul szítokkal és fenyegetésekkel telel. Ha elég hát rak vagyunk öt figyelmeztetni, vakmerően a község felgyujtásavai feuyeget : tudva, hogy mindenre képes, hall gatnunk kell. Kár minden állam iránt a tiszteletérzés meg van bennünk, mégis jogérzékünk felháborodik az ellen, hogy Ausztria koldusait 8 az általa kivetet salakot mi tartjuk. Sajnos azonban, hogy ma még nincsen arra kellő ős alkalmas eszközünk, hogy ezen átoktól megszabadulhassunk, mert bár az igaz. hogv a/ok eltolonooltatását a (ént hivatko /ott szakasz, s megbüntetését kihágási büntető törvénykönyvünk is kimondja, de sajnos, nincs ki azt végrehajtsa. .Mert községi rendőrség csak kevés községben levén, ezeken kivül ki váltakozik arra, hogy azokat letartóztassa. 1 >e még ha néha ez előfordulna is, helyiség nincs arra. hova legalább addig is, mig tovább szállíthatók, elhelyezhetők lennének. Mégis mindezek dacára ezen tarthatlan állapotot ha nem is a lehető legkisebb mértékre mérsékelni feltétlenül szükségéé. K célból kérjük Nagyságodat, szíveskedjék a megyebeli osendőrparanosnokságokal megkeresni, hogy utasítsák az őröket, miszerint a hasonló alakokat kisérjék különös figyelemmel, S ba oly egyént találnak, ki hosszabb ideig való munkanélküliségét elfogadható módon igazolni nem képes és községről' községre vándorolva koldul, tartóztassák le s a járási hatósághoz állítsák be, hol azokra a jól megérdemlett büntetés s illetőségi helyükre leendő eltolonooltatás kiszabaasék és foganatositaseék. Az eddig elmondottakat a tűzrendészet! kérdés megoldásához azonban még nem tartjuk elégségesnek, mert legyenek azok akár mily pontos sággal foganatosítva, mégis fordulhat és lordul is elő tüz eset, de hogy ezt minél kisebb térre szorítsuk, feltétlenül kimondandónak véljük, hogy a lakbázak minden körülmények között, a melléképületek pedig ott, ahol ezt a járási hatóság kellőkép indokolva szükségesm k tartja, tűzmentes (cserép, cement, pala vagy bádog) tetőre legyenek építhetők. Ily értelemben építkezési szabályrendeletünk megváltoztatását kéljük, mert csak ugy leszünk azon helyzetben, hogy a már kiütött tüzet csakis a kiütés helyére szorítsuk. .Mindaddig, mig községünk építkezése ily irányban teljesen át nem alakul, a nagy í" eket megakadályozni emberi erő nem képes, inert a szél által szított bősz elem mindaddig, inig elérhető táplálékot talál alig alig fékezhető meg. 8 ha már ez elmondottak megvalósítása elrendelve lesz, annak pontos végrehajtás céljából minden oldalon szigora ellenőrzőét, mint a/ egész épület zárókövét tartjuk szükségesnek. Tudjuk, hogy a/ ebbeli kötelezettség első sorban minket jegyzőket is terhel s ez (dől kitérni nem is skanink, sőt minden törekvésünk annak pontos foganatosítására irányul, de ebbe/, a puszta akarat nem elégséges, hanem ahhoz első sorban idő is szükséges, már pedig sajnálattal kell kimondanunk, hogy a/./.al mi jegyzők nem rendedkezünk. Nagy ha igen, nem oly mérvben, mint a/t az Ügy természete kívánja, mert az irodai teendők annyira igénybe vesznek bennünket, hogy ha még a/ éjjelt is nappallá tesszük, még akkor sem tehetjük meg, hogy a községet legalább csak hetenként egyszer is végigjárva a tiltó rendelkezések foganatOS : tását ellenőrizzük. .Mert ez csak az egv községgel birii jegy/őségben is legkevesebb egy napot venne igénybe, hát ott ahol ó ß község van, miként lenne ez keresztül vihető. Kzeknélfogva az ellenőrzést a jegyző abban az arányban, a hogy az szükséges, maga nem gyakorolhatja. Hogy pedig erre a/, egész községben sógorság. komaság és jő barátságban élő elöljáróink alkalmasok volnának, arra részletesen kiterjeszkedni nem akarunk. .Más megoldás hiányában a föeilenőrzést itt is a cseiidörségre biznók, ezt a rendes jani őrBZolgálatok alkalmával is elvégezhetné. Minden egyes szolgálat alkalmával 15—3(0 házat községenként megnézve, ez egyéb szolgálat hátrányi nélkül meg tört én bet nék. QdvÖS volna a községekben vagy azok közvetlen közeiében könnyen leoaapolbató i így folyton felfrissíthető vízzel ellátható via gyüjtőmedenoék létesítése, honnan vées esetén nagyobb mennyiségű vis lenne nyerhető s így a rendszerint előálló vjzhiányon segitve lenne. Nem szabad továbbá figyelmen kivül bagvui a tűzbiztosítást is, mert igen gyakran i túlhajtott biztosítás a tüz szüléi anyja, na rajtunk állna, • mostani tisztán nyerészkedésre alapított biztosító társulatok működési köre beszüntetése mellett s tüsbizt >sitást állami kezelésbe vennők, miáltal igen sok visszaélésnek eleje vétetnék. I >c egyrészt a biztosítás is olcsóbbá lenne tehető; a jövedelem feleslegből a tfizrendéezeti kiadások a községektől átvállalhatók volnának • ezáltal a leginkább túlterhelt földmives osztály terhén könnyítve lenne, de másrészt az állam bevételei is minden külön megterhelés nélkül emelődnének, s a régóta vágyvavárt egyes QdvÖS reformok alapját vetnék meg. Azért célszerűnek látnánk, ba a törvényhatóság a kormányhos ily értelmű téliratot intézne. Mindezek után, mert erős a meggyőződésünk, hogyha az általunk elmondottak megválóéi tatnak, a tűzrendészet ügyének jő szolgálatot tettünk, azért bizalomteljeaen kérjük Nagyságodat, miszerint ezen előterjesztésünkben foglaltakat magáévá téve, a/ok életbeléptetését keresztül vinni kegyeskedjék. Templom-avatás Külsö-Vathon. 1908 október 4. — A külső vathi ev. leányegyház \( iergely tíliája > újonnan épített templomának felavatása — mint lapunk mult számában jeleztük vasárnap, e hó 4-ikén, szép ünnep-ég keretében folyt le. Verőfényes őszi napsugár ragyogott le az égről, 8 a kedvező időben nemcsak s község lakossága érdeklőihitt az ünnepély iránt, hanem a környékből is sokan vettek részt as egyház örömében. (Ut voltak a felavatá-t végző (.i/unit: Kerene püspökön kivül: Einresi Károly bánhalmi nagybirtokos, az egyház felügyelője, Kiss Károly n.-alásonyi, liőjtös dános n.-mag.i-i. V'í'/'/ Sándor dömölki, .l/o/oícs// Lajos gergelyi ev, lelkészek, Kapi Héla püspöki titkár; Pápáról Btldk Lajos főszolgabíró, dr, Ütipotí Zoltán orvos, Körmendi) Péla tb. főszolgabíró, lapunk felelőt szerkesztője és több egyházi elöljáró. — Most mindnyájan nyomkodjátok meg kiniéIetesse a paprikáinkat ; először gyöngén, hogv finoman átivódjék, aztán nyomhatjátok erősebben is. Kevés levet vett azután a kanalába : jól niegfuvogatta és átszellemült vonásokkal a szájába vette. A kanál tartalmát gyorsan lenyelte. Egy pillanatra ugy látszott, harag futott át a vonásain, a/után gyorsan színi kezdte a foga között a levegőt. — Huh! Borzasztó meleg! Kn nem tudom: má.-kor félig megfagy a leves, mikorra az asztalra kerül, ma esak ugy égeti a torkomat. Hanem az aroma, gyerekek I Az egyszerűen felsége-. Kóstoljátok csak. Azt hiszem a ti levéstek már eléggé kihűlt ! Egyetek no! En egy falat kenyeret harapok. Mohón bekapták u levest é.» valamennyien nagyon forrónak találták. Méla szólt: — Borzasztó erős ez a leves, csakúgy rágja a torkomat. Aztán köhögni kezdett és könyezni. Az arcizmai összerándultak, meg kitágultak - arcát hirtelen vér öntötte el, Klemer kösbs szólt : — Tej való neked, te, te, — haha ! Azt mondod, hogy erős. Hát persze, persze elég erős ahhoz, hogv egv kis libát megkiinyesteseen, de nem elég erős arra, hogy mSghóhógtSSSCai egy férfit. Nézd Károlyt és Petit, ők — — — (Mindskettes egy-egy pohár vizet szopogattak szépen, lassan és rá sem mertek nézni a levesre.i — — --ők férfiak (nem szólva magamról.' ('sípi még a torkodat? ('sípi? Ne gondolj vele. Peti, Kari mért nem e-ztek '.' Talán csak nektek is eins a leves. Talán esak ti is olyan anyámasszony katonái vagytok ? Peti é- Károlv hamar elgondolták, hogy ok joghallgatók és nemsokára partiképes tiatal emberek lesznek és tiltakozni kezdettek, biztosítván Elemért Iarról, hogv ennél a levesnél pompásabb jószágot soha életükben nem élveztek. — Az ember a szájába veszi a leves kortyot. Igy ' Látjátok fiuk. Nem gyorsan, hanem szépen, lassan, kimérten és óvatosan. Aztán megforgatja, megöblögeti SS Ínyeit, mert az. ízlés szervei itt és a nyelven vannak elhelyezve. Aztán lenyeli az. ember a kortyot. (Eh! ez az átkozott köhögés! Megettem felmássz mellcukrot, még sem akar kiállani belőlem.) — lgy-e pompás, link'.' Mondtam! Nem megmondtam'.' Te meg hallgass. Kz a hála? Kn feláldozom neki a paprikámat, mit féldélutáni udvarlás után tudnk nagv ke-eive-eu elcsalni a Lidikétől és te ínég azt mondod, hogy erős! Nincs igazad és elvégre is nem feltétlenül szükséges megenned a levest, vitesd ki! Mit bánom én? Hja az igazi evéshez érzék és izlés kell, neked az nincs. — — Mi meg együnk, gyerekek. — — Kn nem tudom: mit i-ztok leves közben annyit. Talán csak nektek is erős? Lehetetlen, hogy erős legyen. Nézzetek csak ide: én egészen nyugodtan eszem. Bevett ismét egv kanállal, lenyelte. Mikor hűl már ki eléggé ez a leves',' < >lv forró, majd elégette megint a torkomat. A tietek is ilyen forró, gyerekek'.' Aztán idegesen dobolni kezdett villájával az asztalon. Maga elé nézett i a levegőt összecsucsorított szájjal szítta. — Még ez semmi fiuk. Most jön még csak a java. Még csak a kivont levet élveztétek, de még Ott van tányérotokon a paprika tulajdonképpeni lényege: ott a héjjá, a magja. Oh, fink ezt megenni, az már élvezet. — — De várjatok. Ne kanalazzátok oly türelmetlenül a levestl Hadd lám csak! Majd én megkóstolom. Nagyszerű ! felséges! I>e oly kedves dolog i- igy együtt enni. Igy -/.éretlek benneteket link, hogy -einuiit a világon annyira nem kedvelhetek, kivéve természetesen a paprikát. Nézzétek ez a mi testvéri együttélésünk olyan megható, bár nem vagyok szentimentális, mégis könyesnem kell az édes szereteteken. Aztán hirtelen lecsaptl maga elé a kanalát. — Pincér ! kiáltott rekedten. Jöjjön gyorsan ide ! Azt akarom mondani - azt akarom mondani, hogv hogy miért nem ereszti le a függönyt, a nip idesül az ember szemébe és —- és mindig megkapja ezt aj átkozott köhögést. A/tán köhögni kezdett. Kezdetben lassan, aztán mindig erosebben, hogy szinte fuldokolt bele, majd mikor megszűnt a roham, nagy gyorsasággal tömni I kezdte magába a kenyeret.
