Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903
1903-10-11
Igen jó benyomást keltett a hivek körében a fele kezeli türelmességnck az a szép példája, hogy az ünnepélyen megjeleni Ctdsma Jóseef külső-váthl róm, kath. plébános és Stada*) < iyula külsó'-vathi földbirtokos, r. kaih. hitközségi elnök is. Mint említettük volt, a gergelyi ÖSSSgVülekezet küldöttsége a kis-celli állomáson hivatalos fogadtatásban lés/esitelte a püspököt, aki már szombaton délután megérkezett és Em res: Károly vendége volt. vasárnap reggel pedig szállásán, a bánhalmi kastély, han üdvözölte öt szívből jövő' szavakkal Btldk Lajos főszolgabíró a pápai járás nevében. Oyuráta püspök és kísérete fogatokra szállva, Itt óra tájban vonult ái Bánbalmáról a kötél fekvő, ünnepié külsó^VStbi gyülekezetbe. A tógátokat pitykés dolmányos, árvnlány hajas, nyalka hauderisták festői esoportjs kiérte. A községbe érve, a templom előtt felállitott Ízléses díszkapunál téhér ruhás leányok sortála között, nagv közönség jelenlétében Mohdcty Lajos, a gyülekezet lelkésze fogadta rövid beszéddel a föpásztort, egy kis leányka pedig szép virágcsokorral kedveskedett neki. Az éljenzés csillapultával a püspök meghatva mondott köszönetet a szivefogadtatásért. Azután kezdetét vette a felavatási istenit :-/.telet. Enires; Károly feliigvelő átnyújtotta a templom kulcsát a püspöknek, aki erre felkérte Mohdcsy Kai' - lelkészt a templom ajtajának felnyitására, ami megtörténvén, elsőnek a püspök, a lelkészek, azután a nagv közönség foglalt helyet orgonssugás közben a csinos és eléggé tágas templomban. < iy i'ilekezeti köz-ének után Kitt Lajos lelkész az oltár előtt hálaadó imát mondott, majd — BöjlŐS .lános és h'i/u Héla lelkészek társaságában Gyurdtz püspök lépett az. oltár elé s megtartotta gyönyörű felavató beszédét, amely klasszikus szép-égével, gazdag tartalmad-ágával lebilincselte a hallgatóság figyelmét. Mohdcty LsjOS S -/.'''-/éken elmélkedett si sgyhái msgSSStOS ünnepéről, IZÓnoki hévvel, neme- lelkesedéssel előadott beszédben ; a templomba be nem férő nagy sokaságnak pedig a templom előtti téren Kapi Béla, az. ideális lelkű tiatal pap prédikált Szépen és hatásosan. Böjtöt János egy kisdedet részesitett a keresztség szentségében, .\uyy Sándor pedig urvacsorát os/.tott. Azután dynrátz püspök apostoli áldást i időit a jelenlevőkre, - ezzel a élekemelö templomi ünnep véget ért. Istenitisztelet végeztével a veszprémi ev. egyházmegye nevében Kist Lajos főjegyző, a gergelyi ev. lisszgyülekezet nevében Mohdcty Lajos üdvözölték a püspököt a templomban; s tanítói lakon pedig a tanítók küldöttsége élén Erdélyi Béla tanitó, a uőegyletek élén Mohdcty Lajos leikéss tisztelegtek a főpásztor előtt. Templomból kijövet ofFertorium volt as egyház javára. Délután "2 érakor Emrsss Károly felügyelő bánhalmi kastélyában pazar fényességű, gazdag lakoms volt, amelyen az. első felköszöntőt a házigazda mondotta a hu/gó hivatásában fáradozó püspökre, Gyuriit; püspök viszont Kinresz. Károlyt é- Moháesy Lajost mint elnöktársakat köszöntötte fel, akik ifjúi éréivel, nemes lelkesedéssel létrehozták a szép ünnepet. Belük Lajos (iyunit; püspökre, a hazafias főpapra, Mohdcty Lajos Sarlay Gyulára, a segitő fegyvertársra) Sarlay a feleketetieekedét s/ük korlátain felülemelkedő igaz magyar hazafi-ágra, Kist Lajos lelkésztársaira, Xmjy Sándor a világi hatóság megjelent képviselőire : Melák LSJOS és Körmendy Héla főszolgabírókra mondott felköszöntöt. Kapi Kéla demokratikus szép beszédéhen a haza és egyház fenntartó törzsét, a népet é!tette Asztnlhontás után a kedélyes társaság még jó ideig együtt maradt a vendészerető házigazda lakában. Kent a községben az iskola udvarán jól sikerült táncmulatság volt, amely szép jövedelmet hozott az épitkezö egyház pénztára javára. Hogy az ünnepség minden tekintetben ilyen -/épen sikerült, nz első sorban is az egyház bőkezű felügyelőjének, Eoires; Károly nagy birtokosnak érdeme, aki nemes áldozatkészséggel az építkezés költségeinek felét magára vállalta; de elismerés illeti az egyház agilis lelkészét, Mohdcsy Lajost is, aki Ugybusgóságával, akadályt nem ismerő tetterejével r.'.víd idő alatt megvalósította a templomépítés ügyét. \ k P i. A sport problémái. — A ...\eii,:rli Sport* mult heti számából. — Kezdjük banalitáson : A sport végső célja S testi épség fokozása. Mihelyt a sportoló SSt a célt SSSm elől téveszti, n sport öncél lesz, azonnal bekövetkezik a fonák eredmény, Semmi téren a bölcs mérsékletnek nincs olyan domináló szerepe, mint a sportnál. Az. emberi organizmus nem tür semmi viszszaélést. Innen van, hogy a -portnak annyi nyomorékja van. Sem a pálmák alatt való ábrándozást, sem a biciklizést, úszást, regettázá-t, korcsolyázást, löotbal lozást nem lehet büntetlenül túlhajtani. A túlhsjtás előbb-utóbb megbőszülje magát. Akár a mértéktelen alkohol-élvezet. Minden keletkező sportnem ujabb élvezetekel s ujabb veszedelmeket termel. Elrettentő példakép hivatkozhatunk az automobil-sport áldozataira. A francia élclapok már fel is vetették az ötletet, hogy hogy alakítsanak külön szanatóriumokat az automobil sebesültjei számára. De a többi sportfajok nyomán is elég pusztitás esik a tálhajtás révén az emberekben. Talán még a vivás oki./. legkevesebb galibát az összes -portok közön, holott külső látszatra ez. mutatkozik a testi épség legnagyobb ellenségének. Hiszen vívni elvégre is azért tanulunk, hogy felebarátunkban kárt okozunk. Es főképp nálunk áll, hol a párbajnál I kezdődik a gentleman. He azokat a lapos vágásokat, miket karddal a kezünkben kapunk és adunk, könnyen elviselhetjük. A kard párbajnak állag annyi áldozata -\\\r>, mint például a léghajó-sportnak. Mert a léghajó-sport, noha nagyon szük társadalmi körre szorítkozik, minden évben megköveteli a maga áldozatait. Nem szokat az áldozatokat értjük, kik lepottyannak, hanem azokat, kik meghűlnek és megbetegednek. Mert itt rejlik a modern sportnak legnagvobb veszedelme. Kivétel nélkül valamennyinek. Nem tudunk öltözködni a sporthoz. Vannak festői, elegáns, bizarr dresszek, de a higiénia szempontjából egvik sem felel meg a kívánalmaknak, A .láger-ruha ebből a szempontból már régen lomtárba került. Alaposan meghűlni tulajdonképpen csak Jáger-ruhában lehet. Az ember tudniillik túlbecsüli és visszaél vele. A sportnak t'diát el-ő sorban az orvosi tudománynyal kell szövetségei kötni, hogv feladatéinak megfeleljen. Természetesen itt óvakodnunk kell a túl /.ások léil. Nem a/t értjük, hogy minden sportol,', mögött teljes sebésseti felszereléssel egv orvos éa két ápoló settenkedjék. He — és ez a/, mit tulajdonképpen hangsulyozunk - - számolnunk kell a klimatikus viszonyokkal. Szép hazánk klímája, e/t mindenki tudja, még hitelviszonyainknál is megbishatatlanabb. Nem •sámithatunk biztossággal sem a nyári hőségre, sem a tél fagyára. Ha például a < iolf áramlatnak valami magánügye akad, akkor ugy összezavarodik időjárásunk, hogy azok a bizonyos legöregebb urak sem győzik a fejüket csóválni. Könnyű volt a régi görögöknek kellemes egészséges -portot űzni. Klímájukat a nagy erdőségek, s a körülövező tengeráramlatok egyenletessé tették. A görögöknél nem várták a meteorológiai jelentéseket. Az igaz, hogv nem is volt még akkor metSfológía. He anélkül is bizonyosra vehették, hogy az olimpiadek idején derűs napfény fogja átragyogni az slimpusi völgvet. Egv görög hős nem kapott náthát, köszvéuyt és csuzt. I'edig azok is sportoltak, talán többet, mint manapság. He nekik kedvezett a klíma, mely a mi sportolá-unk eredményének legkoiiokabb veszedelme. Kzt s veszedelmet kell tehát első sorban leküzdeni vagy legalább i- mérsékelni. Kz a probléma vár iio-g,,i lásra. Minthogy más éghajlati viszonyukról nem gondoskodhatunk, gondoskodnunk kell olyan öltözködési módiikról, melyek a sj, irt vég- éljaival összhangba hozhatók. Kz nem szabó-kérdés, ez tudományos probléma. Érdemes vele vesződni. Ladán. TOLLHEGYCiYEL. SzüretA latin közmondás már régen azt tartja, hogy ..borban vau az igazság". Megakartam győződni erről, minthogy a szüret most kellő alkalmat nyújtott hozzá. Az igaz, hogy csak mustról lehetett -/,',, de hát mért ne legyen most a mustban annvi igazság, mint később a borban. Szóval szüreteltem. I'icurka barátomnak van egv szőlője. Persze sokan nem ismerik I'icurka barátomat. Nohát elég, ha annyit mondok róla, hogy ő is mindig az igazságot keresi. Ne hogy félre értsenek, hát előre megmondom, bogy ö nem ti-kali«, annál ksvésbbé biró, hanem csupán s -hegy lévé"-nek nagv kedvelője és a fentebb „ — " megmacskakörmözött közmondás híve, annyival inkább, inert ö szeret mindig deákul beszélni, ha nem il tud, de amikor iszik, bátran hangoztatja : „ I inka is reri Tdst u . Körülbelő] ennyi az ö diáktudomáuva, no de ha ehhez uem sokat ért, annál többet ért a pohárhoz. Tehát kimerítem I'icurka barátomnak a szőlőjébe. Hát ez a s/őlő tulajdonképpen káposztás, mivel I'icurka balatoninak a felesége káposztát termel ott, a sz,,|,it pedig megette az. a fránya féreg a „füleuksz óra", ahogy I'icurka hívja a filoxerát, habár elég „peremes/, pétrút * hintett! i- reá. K/t I'icurka ugvan csak a kedves felesége előtt állítja, mert a „peremóssport*' ő inkább a gyomrába öntötte, természetesen e-ak átvitt értelemben, amennyiben I'icurka barátom a léreg-pus/.titópor árát rendesei, beitta, minthogy azt tat tolta, hogy sokkal jobban ha-znál a/, ö gyomrának a bor, mint a szőlőjének a por. I'icurka barátom ott ült a káposzták közéit! s -•'(hajtott. Körülötte az ürrs boro-üvegek sokasága hevert. Kögtön megértettem, hogv ii miért sóhajto/.ik akkorákat. Ahogy engem meglátott reám förmedt: — Mit keressz. v — Téged kere-lek, 00 meg az igazságot — mondtam. — Hát — felelte I'icurka találsz, az iga/ság meg elfogyott. Szemrehányást tettein neki, h"gy minek c-.alt ki hiába ilyen messzire, ha nincs mit inni i nem szüretelünk. Kire ő dühbe jött l hozzám vágta az esem vőjét. mire én beütöttem a cilinderét mert az volt a fején -— de a cilinder nem ment bele a nyakába, hanem össselapult, mert klakk volt, aztán nsgyot Ugrott s egyenesen az orromra. Az orrom betört tőle, amitől most már én is dühbe jöttem s káposs ta fejeket kezdtem dobálni I'icurka felé. I I látta, hogy fels IS tréfs a dolognak s mind a két ke/.evol hajigálta feléin az. üres üvegeket, amelyek hol a fejemel, lml a hátamat, hol a lábamat találták, de mindig találtak. Picurkáiiak a sok daganattól csak az orra látszott ki, mert azt DSgyságban, nem haladhatta meg semmiféle daganat. Az én fejem sem volt különb. Végül azonban jobbnak láttuk kibékülni. S amint hasa cammogtunk kar a karban, I'icurka búsan mondta : — Látod ! ez az igazság. — l'sse a kő az ilyen igazságot — mondtam én s megfogadtam, hogy nem megyek többet szüretre és nem ott keresem az igazságot, mikor vsn itt a váro-bau elég kofOSma, ahol megtalálom. I'icurka is igv gondolkozott s eladta a szőh'íjét és jövőre nem hiv meg szüretre. IIven volt az én idei szüretelé-eui. lervh*áf. engem nem
