Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903
1903-09-13
ám. 1903. szeptember 13. dolgok, melyekel a tűzrendészet érdekében azonnal teljisitini kellene, ile amelyeknek teljesítése éa kertestül vitele különben sem ütközhetik nehézeégekbe. Aztán, hogT a tűzoltáshoz szükséges felszerelések milyen állapotban vannak és hogy megvan-e minolen fölszerelés, amit a modern tűzoltás megkíván, azt a tűzoltó főparancsnoknak és tiszteknek kellene megállapítani s nekik kellene közreműködniök abban, hogy megkapjon a tűzoltóság mindet) lehető eszközt, araelylyel bátran állhassanak szembe a veszedelemmel. Végül megjegyezzük azt is, hogy az őrtorony roSM helyen van. vagy legalább is alacsony. IIa másként nem lehetne Begíteni, akkor magasabbra kellene építeni a tornyot. Szóval el kell követni minden lehetőt a tüz ellen való védekezés felelősségteljes feladatában. KIM'I sorban a városi tanácsnak' ajánljuk figyelmébe e cikkünket s reméljük, i hogy találni tog módot arra, hogy városunk! polgárainak és intézményeinek érdekében irott e soraink kellő méltatásban részesüljenek, mert his/.en jól Imljnk, hogy a polgárok életének és vagyonának védelmét és a közérdekel a tanács mindig szivén viseli és viselte és ezt az általunk fölveteti kérdési minden bizonynyal megfontolása tárgyává fogja tenni. Ezl nemcsak reméljük, de meg is követeljük. Ne menjünk Amerikába! — Veszprémvármegye népéhez. Vármegyénk életében szomoiu vonás a hatalmai kivándorlási mozgalom. Nincs nap, hogy többenkevesebben ne hagynák el szülőföldjük határait és ösmeretlen veszedelmek aenaaibe nem vevéaével uj ha/.át mennek keresni. Nem célunk moet a kivándorlás okait fejtegetni, elvégeaták ast már helyettünk sokan e helyen 1-, de a/ aredaaáay, ugy látszik, édes-kevés, ugy szólván: semmi. Ezúttal csak azokhoz -zólunk, akik még itthon vannak és a kivándorlás gondolatával foglalkosnsk, hogv: ,.\'r inrnjünk Aaimkáha!' Az Éasakamerikai Egyeséit Államok törvényhozása ugyanis nem régen oly törvényt alkotott, mely az előbbieknél jelentékenyen szigorúbb és niucs két-ég benne, hogy legesekként! az ott is megsokalt bevándorlást. A torvény célja, hogy minden oly elem elol elzárja a bejutást, mely akár a kormánynak, akár a társadalomnak terhére lehetne. iJelügymini-zteriumunk hivatalos közlönye leguióhb egész terjedelmében hozta as Amerikába való bevándorlást szabályozó és szigorító uj törvényt, megadva ez által a módot arra, hogy az a kiváudorolni szándékozó magyar népnek ic tudomására JUSSOD éa őket a kivándorlást.'.] lehetőleg vissza tartsa. Minket is ezen cél veséről, mikor közreadjuk a t<">rvény fontossbb intézkedéseit Vajha meglenne neki a kívánt haszna és eredménye ! Lényegesebb éa a kivándorolni szándékozókat érdeklő intézkedései az uj amerikai törvénynek ezek : Az. eddig minden bevándorló után ezedett egy dollár fejadót két dollárra emeli. Kizárja a bevándorlásból: a gyöngeelméjüeket, as őrülteket, nyavalyatörőseket, a teljesen szegényeket, koldusokat, undorító vagy ragályos betegséggel fertőzötteket, rovott multunkat, többnejüeket, az erkölcstelen nőket és kiaéréiket, továbbá mindazokat, kiknek hajójegyét mások űzették. Kzer dollár birsággal sújtja azokat, akik kültöldi munkásokat hoznak vagy hozatnak. Azokat a muuká-okat, akik nem az államok, vagv községek hirdetései folytán akarnak bevándorolni, kitiltja. A 7. szakasz »zerint tilos a hajó- vagy vasúttársaságoknak a bevándorlást elősegíteni, hirdetései esak a hajó indulási és érkezeti idejét és egyéb a szállításra vonatkozó adatokat tartalmazhatnak. E szakasz ellen vétő társaságok minden egyes esetben egyezer dollár büntetést fizetnek. Törvény elleu vét mindenki, ki az. Egyesült Államokba veszélyes, fertőző betegségben szenvedő külföldit hoz. A 11. szakasz szerint, a magukkal tehetetlen, kizárt bevándorlók, kísérőivel együtt a hajótársaság költségén visszaszállitandók. Minden egves bevándorló, illetőleg hajólár-a-ág felelni tartozik, szavatosság terhe mellett e kérdésekre: A bevándorló teljes neve, kora, neme, BSalád! állapota, hivatá-a vagy töglalkozá-a, tud e Írni vagv olvasni, nemzetisége, faja, ulolsó lakóhelye, az Egvesült ÁHamok mely kikötőjében akar partra szállani, utasáaának végcélja, van-e jegye odáig, maga fisette-e a jegyet vagy mások, ki van e ötven dollárja é» ha kevesebb, mennyi, rokonhoz vagy baráthoz igyekszike, annak pontos cime, volt-e valamikor előbb az Egyesült Államokban - ha igen, hol és mikor, volt-e valamikor bérténben, vagy szegényházban, vagv örüllek basában, soknejü-e, anarchista-e, ajánlat, 1 Ígéret VSgy egyezmény ala,.ján jön e, hogy az. Egvesült Államokban dolgozzék, milyen az észbeü és lesti egészsége, nyomorék-e » be igen mióta és mi okból? Minden külföldi, kit e törvény ellenére beh iz.nak, ha csak lehetséges, ugyanazzal a hajóval, a melylyel jött, ugyanabba az országba visasaesállitaudó. A visszaszállna- költségeit, ugv a szárazföldéé, mint B hajón a hajó tulajdonosa viseli. Ha al Egyesült Államokban külföldi találtatnék, ki e törvény ellenére jött, érkezése után két évvel is viassarsállitandé. Bizony ezek az. intézkedések csöppet se biztatók azokra, akiket a nyomorúság kerget Amerikába, vagy a beasivárgó koronák vonzanak a tengeren túlra. Jó lesz figyelembe venniék a fölsoroltakat, mert az. amerikai törvény őrei nem ö-mernek keimet. Szomorú volna tehát mindenképen hiába megtenniük a költséges és rengeteg tengeri utat. Szives megszivlelésébe és megfontolásába ajánl juk és kérjük a fönt elmondottakat azoknak, aki ket illet. Az idei selyemtermelés. Az 1903-ík évi sei veiutermelésre vonatkozó statisztikai nagy adathalmaz az év végéig lesz tüzetesen feldolgozható. Ennek dacára már most megközelítőleg összeállította az orsz. felügyelőség az. adatokat a vármegyénkben elért eredményről. Az adatok, melyek tisztán a guhótermelésre és a gubó után kifizetett keresetre vonatkoznak, a következők : Kit-Kamondan az 1902. évben beváltatott 1901 kgr. aelyemgubé 23*0 kor. értékben; 1903-ban F.»2'.t kgr. 3908 kor. értékben. uj életet kezdjen majd Natasával a távol Szibéria földjén. Vaasilissa így megtudja, hogy Pepel Natasát szereti • hirtelen változással igén neki, hogv előfogja segíteni, hogy az. évé legyen Natasa, sőt hozományt is ad, ba viszont őt, Vssziliszát, megszabadítja az urától, l'epel nem utasítja el egészen az asszonyt, de nem is igéri meg, hogy megteszi, amit kivánt. Az asszony aztán, valószínűleg azért, hogv tettre serkentse Pépeit, borzasztó módon üti, veri, kínozza a bugát s egy alkalommal, amikor a férjével együtt neki esnek a leánynak s majduem holtra verik, sőt a lábára döntik a forró teát is, a menedékhely lakói neki támadnak a gazdának és feleségének s elverik őket. Fközhen jön l'epel, aki amint megtudja a történteket, Kosztilevre rohan s egv-két csapással leteríti, amitől az kiadja a lelkét. Erre Vaszilisza rendőrokért kiabál - folyton azt hangoztatja, hogy Fepel volt a gyilkos. Fepel akkor dühében elmondja ott mindenki előtt, hogy Vaszilisza elcsábította, biztatta, hogy tegye el az urát láb alól. Natasa, az összevert, megkínzott leány, ezt ballva, mintegy megsejtve a valót, térden csúszik a rendőrök elé s magánkívül vádolja Pépeit és a testvérét, hogv ők ketten voltak a gyilkosok, összebeszéltek, mert szeretik egymást I ezért akarták eltenni láb alól Kosztilevet s ezért kínozta őt is agyon a testvére. Pepel és az asszony tehát börtönbe kerülnek. Ez volna a meséje a darabnak. A lobbi alakok ebbe történetbe c-ak beilleszkednek, anélkül, hogy annak menetét jóformán irányoznák, vagy arra befolynának. Ámde ezek mindegyike az. emberi társadalom züllött proletárjainak remekül megrajzolt alakjai. 11 u-ból és vérből valók, amilyeneket csak a való, igaz élet produkálhat s nem a költő képzelete. S amit elmondanak, az mind életholcseség, igazság, a szociális eszmék mélv filozófiája, természetesen kissé durva, de a helyhez, a környezethez méltó modorban elmondva. Hanem ezt a darabot megnézni kell, hogy teljes fogalmat alkothasson valaki magának a mesteri miiről és tendenciájáról. Az előadásról a legnagyobb dicsérettel szólhatunk. Színészeink nagy ambicióval készültek el a darab előadására és alakító művészetüknek színétjavát vitték a színpadra. A reudezég kitűnő volt. Az éjjeli menedékhely szintere élethűen állította elénk a búntanyát, az emberek söpredékének eme vackát. Mindez Balásti ügyes reudező kezére vallott. S most szóljunk sz előadó művészekről is. l'ataki Riza tökéletes volt Vaszilisza démoni alakjában. Az elvetemültségnek, rosszaságnak, kegyetlenségnek és a szenvedélynek azt a skáláját, ami Vaszilisza kehelében viharzott föl, igaz képét láttuk Pataki Riza alakításában. A sokat gyötört, kínzott és szenvedések alatt megtörő Natasa Hamu Jolánban nyert méltó kifejezőre. Különösen remek volt az a kitörése, amikor szerelmében csalódva gondolván magát, hirtelen támad föl benne a boszu, s testvérét, örökös kínzóját és a tértit, akit szeretett, de akitől tnegcsalatva érzi magát, vádolja összebeszéléssel, bűnös szerelmi viasonynyal és gyilkolással. Nasztját Kürthy Margit adta. Ez a Nasztja •egy bűnös leány, aki valami könyvet olvas, amelynek cime .Végzetes szerelem" s végtére ugy beleéli magát annak történetébe, hogy magát képzeli hősnőjének s az ideális szerelemről ábrándozik, . a bukott, elveszett leány. Ezt az alakot oly naturali-mussal játszta Kürthy Margit, hogy szinte megdöbbentett. Éppen ily megdöbbentő természetességgel adta HaUhsy Sándor a színészt. Maszkja, alakja a maga rettenetes valóságában állította elénk az alkoholista, elzüllött színészt. Porzasztó volt látni azt a vergődést, amikor a szellemi képességeitől megfosztott ember küzkó'dve akar egy verset elszavalni, de bárhogy erőlteti magát, nem jutnak eszébe a vers strófái. S azon jelenete is, amikor a zarándok Euka, a menedékhely vigaszthozó szelleme az iszákosságot gyógyító szanatóriumokról beszél neki, ahol Ő is uj életet kaphat — fényes sikerű volt: ahogy egyszerre síró- és örvendő hangon kiálltja „Uj élet" s ahogy felkacag, valami őrjöngő, hátborzongató hangon az uj élet iránt való vágyódásában, oly magas fokú művészetet és drámai erőt árult el játékában, alakításában, hogy a közönség lélekzetet visszafojtva nézte és hallgatta a művészt s pillauatra még ta|>solni is elfelejtett, de aztán egyszerre vihrrzó, tomboló tapsban tört ki. Halázsy ez alakításával a nagy művészek sorában foglalhat immár helyet.