Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-09-06

XXX. évfolyam. Pápa, 1903. szeptember 6. :> )('». szám. PÁPAI LAPOK. I apa város hatóságának ós töbh pápai • pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vaaárnap, Szerkesztőséé;: Jókai Mór-utca %!). szám. Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése, Fő-tér. Tfli-fiin-xzdm : 41. Felelős szerkesztő: KÖRMKNDY HKFA. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: egész évre 19 kor., félévre ti !;., negyedévre ;! k Kgyes szám ára .itt lillér. A földbirtokok tehermentesítéséről. A nemzetgazdaságnak fontos tényezője a földbirtok • főleg olyan földmivelő állam­ban, mint nálunk. Természetes tehát, hogy a nemzet vagyonosodásának alapfeltétele a vagyonos, el nem adósodott birtokososztály. Bajnoa azonban, hogy a földbirtokok ha­zánkban majdnem mind meg vannak ter­helve s ezek a birtokok lassanként idegen kézre kerülnek, még pedig nem magyar kézre. E veszedelemmel szemben orvoslásra van szükség, mert nemzeti létünk a leg­komolyabb veszedelembe jut, annál inkább, mert a nemzeti tőke szegénysége miatt s a uem/.etiségi befolyás folytán a földbirtokok, mint már mondtuk, idegen nemzetiségek tulajdonába kerülhetnek, ami ellen pedig védekeznünk kell és mindent el kell kö­vetnünk, hogy ezt megakadályozzuk, hiszen iemi tjük a régi jelszót: >Akié a föld, azé a halft!« A födbirtokok tehermentessé tételéről, gazdáink anyagi tönkrejutása megakadályo­zásának egyik módjáról akarunk tehát rö­viden szólani. Általánosan ismert dolog, hogy az Országban 8 igy vármegyénkben is, a föld­birtokok nagyobb része nemcsak meg van, de tul van terhelve kölcsönnel. A mi nézetünk az, hogy ezen a bajon maguk a birtokosok is segíthetnek s ne várjanak mindent az államtól. A kérdés komplikálását kerülni óhajt­juk s ezért egyenesen rátérünk az orvoslás egyik hathatós és jósikerünek Ígérkező mód­jának ismertetésére. Természetesen a vagyonosodás legjobb módja az lenne, ha az elődöktől örökölt birtokokat a birtokosok ujabb birtokok vé­telével szaporítanák, de hát ennek éppen a nagy terhek az akadályai és ezért leg­alább arra kellene törekedniök, hogy a már meglevőket tartsák meg az utódok részére. Fájdalom, azonban a legtöbb esetben csak terhelt birtok jut az utód kezére, vagv ő maga van olyan helyzetben, hogy a birtok megterhelése elkerülhettem Mire fog ez vezetni? a nemzeti vagyon szétforgácsolod ására, a már is ijesztő mérvű, de a mainál még nagyobb elszegényedésre. A mentés nagy munkájában a legki­sebb eszköznek is szerepe juthat s ha az eredményeket talán a mai nemzedék nem élvezhetné, de kétségtelen, hogy a jövő nemzedéknek javára lenne és elősegítené a nemzeti vagyonosodást, jólétet. Ennek egyik elősegítő módja volna, hft a kölcsönnel terhelt birtokok tulajdo­nosai, ti kölcsönösszeg erejéig, életbiztosítást kötnének. E szerint a gazda biztosítja éle­tét a kölcsön összege erejéig 20—25 évre. Ha ezen időn belül elhalna, a birtok azon­i ual tehermentessé válnék, mert az azonnal esedékessé váló biztosítási összegből az örö­kös nyomban kifizethetné a kölcsönt, sőt azonfelül még ujabb tőkéhez is juthat, mert hiszen ha a biztosított halála pl. 10—lő év múlva állna be, amikor a kölcsön bizo­nyos része már le volna törlesztve, akkor olyan fölösleggel rendelkezhetne az örökös, amelyből nemcsak a még hátralékos köl­csönt fizethetné, de a néha tetemes örökö­södési illetékre is juthatna belőle, sőt azonfelül még ujabb birtokvásárlást is te­ltetne. Azt hisszük, hogy ennek nagy je­lentőségét bővebben nem is kell magyaráz­nunk. Ha pedig az az eset állana be, hogy a biztosított gazda maga eléri a biztosítás 2(1 — 2ö éves idejét, akkor már ő maga juthatna abba ti kellemes helyzetbe, bogy anyagi gondoktól menten élvezhesse gyü­mölesél előrelátásának és gondosságának. Tekintettel arra, bogy a birtokokat terhelő jelzálogkölesönök gyakran (>0—70 évre szólnak, tehát két-három nemzedékre TÁRCA. DAL. Nagy az én fájdalmam Szivem búja, gondja, De az ajkam a világon Senkinek se mondja. Kivonulok félre, Ha el fog a bánat. Igy titokban küldözgetem Sóhajom' utánad. Madár megtanulja, Elkapja a szellő .. . Bánatomnak hű részese A fekete felhő. Fekete felbőnek Zápor hullátása : Szőke lányka, érted omló Könyeimnok mása. Szabó Zsiirniond. A Kamuthyak végzete. — A .1'tipni Lapok" eredeti tárcája. — Irta : Pakett József. I. Kamatky Lázár, a Nyárádvidék hatalmas ura ertg fejjel kártyázni kezdett. Három kerek esztendő alatt eljátszott nyolc falut, megannyi határ földet s utoljára már a Katnuthy-udvarház padlás-hijának füstölt oldalasaira ment a játék. Mikor Kamuthy Lázár meghalt, felesége a | rengeteg vagyonból nem tudott mást megmenteni, mint egy arany foglalatú, egyszerű vörös korál-követ. Kmberi kéz formája volt ennek a kőnek I a nagy­asszony róka-torkos bundájának prémes gallérját fogta össze. Az örökké fázó özvegy nagyasszony ezt a bundát az utolsó családi drágakővel együtt élete végéig viselte. A Kamuthyak között a nagyasszony halála után babonás hiro kelt a vörös korái-kéznek. A családi legenda szerint Kamuthy Lazámé, mikor meghalt, a következő szavakkal adta át a legidősebb fiának az egyetlen családi drágaságot: Fiam, e hideg kő a multak kísérő réme. Utolsó maradványa a hajdani fénynek, gazdagság­nak. < >lyan ez, mint az emberi kéz. A vörös kéz ! Yigvázz te is és vigyázzon minden Kamuthy, ne legyetek könnyelműek soha, mert megfog a vörös kéz! Innen tovább a Kamuthy-nemzetségben iva­dékról ivadékra szállt a vörös kéz. Apa fiára hagyta s ugv kell leuni, bogy mindnyájukat megfogta a vörös kéz, mert egytöl-egyig nyomorultan pusztul­tak el. II. Kamuthv Lázárnak, a tékozló nagyúrnak (')tödiziglcni unokája, Kamuthy Audrás alatt, a Nyárádvidék ismét a Kamuthyak birtokába jutott. Kamuthy András, mikor birtokfoglaló nagy munká­ját befejezte, a negyven évet szántotta már és erő­sen szürkült. Deresedő baja megijesztette B dolgos, tárad­hatatlan embert. Kz már egy kissé korán jött, nagyon is korán. Hiszen még tavasz, se volt, s már jelentkezik a tél hava. Nem élt még semmit s már elmúlás fenyegeti. Elhatárolta tehát, hogy nem dolgozik többet Könnyű, vidám életet fog élni, hiszen joga vau hozzá. El hozzáfogott a gondok nélküli uj, szabad élethez. De nem ment könnyen. A röghöz kötött, örö­kös, nehéz, munka őt magát is nehézkessé tette. Kamuthy András egész életén át kétségbe­esett erőfeszítéssel küzdött a Kamuthyak végzete ellen, amely olt kisértett a legendás családi ereklvé­ben. Az erős lelkű, erős akaratú tértit ideges féle­lem fogta el, valahányszor rágondolt a hideg vörös kézre. l'edig sokszor gondolt rá. Néha, amikor nyári munka idején izzadó arccal és fáradtan járta be a nyárádmenti földeket, egyszerre csak a t• • 1 i­sugárzású, napfényes levegőben könnyű káprázat gyanánt villant meg előtte a vörös kéz. Kamuthy Audrás most, élete forduló pontján dühös elszántsággal hessegette el maga elől a kisértő rémet. Hiszen dolgozott már eleget, többet, mint négy nemzedék, pihenhet talán. El pihenni kez­dett.

Next

/
Thumbnails
Contents