Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-09-06

kiható kötelezettségről van acó, amely néha anyagi romlásra is vezethet, kétségtelen, hogy ez az életbiztosítás igen fontos mentőeszköz, amely :t jéivő nemzedék holdogulútát segitené elő s amely az ország hasznára, I nemzet gyarapodái-ára és megerősödésére lehetne. It<-i k .Inno«. A hivatalos kiadványok. Kitekintve nemelv aprólékos nyelvtani hibáktól, többnyin egy formai és két lényegen hibában szenvednek, melyeket egy kis gonddal és egy kevés értelemmel köiivnyen ellehetne kerülni. A formai hiba az, hogy még a legfelsőbb hatóságoktól kikerült végletek ie rendeletek aláirásai is igen sokszor olvashatlanok, mintha a kiadó hivatalnok s/.inle büszke volna arra, hogy az 6' aláírását senki elolvasni ne tudja. Olvastam a minisztérium által jóváhagyott él megerősített szabályrendeletet, melyet az érdekeltek azután közhasználat végett kinyomattak él széjjel osztattak. Kzen a miniszteri jóváhagyást és megerösité-t kifejező végzés igy vala : belügyntinisztériuui által jócáhmjgntutt és megerősíttetett stb. aláírás úttHSShatatlan. Kzen ma már nyegle-égnek nevezhető szokás, a mult század Ötvenet éveiben a Bach kor-zak alatt vette kezdetéi és kapott lábra, a bevezényelt német és cseh beamterek között sok magyar is szolgált, akik, mindamellett, hogy szolgáltak, szégyeneitek, re.-telték állásaikat, l a kiadványaikon, melyeket alá kellett irniok, névaláírásukat ugy teljesítették, hogy az egykönnyen felismerhető ne legyen. Kz az álszeméremből lábra kapott rossz szokás, átment a Schmerling korszakra is, • a magyar alkotmány visszaállítása után is megmaradt a mai napig is. Sok gyarló hivatalnok Ugyanit Bit hiszi, hogy abban, ha a nevét minél kitieamitottabb, s minél inkább eltorzított alakban írja alá, valami fölény, vagy böloassség mutatkozik, 'fessék oak megnézni azon egyétek uévaláirá-it, kiknek nem volt, • nincsen okuk i/.t szégyenleni, sőt akik névaláírása tiszteletet kelt, milyen Szépen elol vasbatóan írták alá neveiket, p, o. gr. Széchényi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Vörösmartby Mihály, Tisza Kálmán. Kzeknek bizoA negyvenéves t'étliszivbe zuhogva áradt be az uj élet pezsditő fénye. Mint mikor régi, bezárt lakásban begyújtanak az ódon kandallóba » a szikkadt, kiszáradt bútorok a melegtől recsegni, ropogni kezdenek, ugy feszültek, pattogtak SI erei az uj, szokatlan áramlásra. Egyszerra szomjas, mohó életkedv fogts el. Az erős, szilaj aKarat, amely a rögöt arányúvá változtatta eddig a kezén, most a szivében tobzódott tovább szenvedélyes, mámoros vágyak alakjában. Élni, élni akart ! Khben a vad, szertelen hangulatában a sors eléje Sodort egy asszonyt. Kgő szemű, halovány, törékeny asszony volt, olyan fajtájú teremtés, akit végzete is arra szánt, hogy játékszer legyen valanielv erős, szenvedélyes férfi kezében. Kamuthy András magának kívánta ezt az asszonyt. Az utcán látta meg, a nagy városban és lázas lelke mohón ölelte magához az ismeretlen nő törékeny alakját. Szenvedélyes harc indult meg ezután. Az aSSBOSVy becsületes, egyszerű lélek volt s mikor a sötétarcu, vadlekintctü férfi első izhen állt eléje, iztózva menekült. Knmulhyban éhesen lihegtek a kiszabadult szenvedélyek. Valamikor a Nyárád-menti erdőségekben űzte, hajkurászta ily mohósággal a vadat. Az • lemek féktelensége viharzott ilyenkor a bensőjében I fölvert indulatait a haldokló vadnak utoI«ó, megPÁPA1 LAKOK. nyara nem volt okuk névaláírásaikkal bujkálni, nem volt okuk magukat ismeretlenné tenni. I>e kár és baj is származhatik az olvashatatlan névaláírásból, ha t. i. az érdekelt télnek fÖlsSÓlaSH láss volna ellene, vágj fölvilágosítást akar magának szerezni, nem tudja kihez forduljon. De hát az emberek gyarlók és szeretik magukat fontossá tenni az által, hogy az ő aláírásaikat nem lehet kibetűzni. A másik hiba pedig az, hogy némely hivatalos kiadványokon a név aláírás egészen hiányzik, főleg azokon, mely az érdekelt teleknek kellemetlen, s a név helyett, melynek aláírva kellene lenni ez van : a kir. jdráibiróldg, vagy a MSgge hatósága, vagy a városi hatóság ; egyesületeknél : az igazgatóság ; p. o. az adófizetésre intő levelek, vagy a végrehajtá-t elrendelők, soha sincsenek aláírva az által, ki az adófizetést megszorgalmazza, vagy a végrehajtást elrendeli, hanem csak igy : a városi hatóság, stb., s BZ még rosszabb, mint az olvashatlan névaláírás, mert ezt valaki talán mégis kibetűzi, de ki az a városi hatóság, ki az a megye hatósága f ki az az igazgatóság? ezeket szükség esetében nehéz fölfödözni, ha a fölhívás vagy intés jogtalan. Minden ilyen I hivatalos kiadványt tehát, egy a hatóság nevében 1 működű, Vagy cselekvő phizuai személynek kell aláírni, akkor aztán az, kihez a kiadvány intézve van, tudja kivel van dolga. A harmadik hiba e hivatalos kiadvánvokoti az. I hogy aki azok által intézkedik, aki az aláírást azokon teljesiti, mikor magáról szól, harmadik személyben beszél, igy például : alólirt mint l'ápa város polgármestere, alólirt mint pápai járásbiró, vagy kir. végrehajtó ezennel közhírré teszi, vagy a közönséget ezennel értesiti, miszerint stb. Az ilyen kifejezel azért hibás mert midőn az ember magáról, vagv a maga nevében beszél, az el SÓ személyben kell szólni vagy beszélni. Magánkról szólván, a harmadik szemelvben e-ak a kis gyermek szokott beszélni, aki t. i. még egyéniségének, vagy énjének tudatára nem jutott el, p. o. : Lacika most nem eszik, a Böske most nem kér, e helyett : alólirt polgármester, vagv kir. végrehajtó ezennel közhírré teszi, igv van jól : közhírré teszem. Ezek ugyan nem látszanak nagy dolgoknak, de a szabatosság megkívánja, s a tanultságot árulja el. It. V. tört pillantása tudta csak lecsillapítani. A nemes Vad most i« megtorpant. A törékeny SSSSOnV meghódolt. Kélve, de boldog remegéssel mondta el a férfinak, hogv a férje köznapi ember, egyszerű kereskedő, akinek külvárosi apró üzletéhen minden kapható, fűszer és más eféle, csak épen boldogság nem. — Az én portámon SI is van 1 — mondta Kamuthy András s/.etivodélylyel. Az asszony reszketve menekült a súly « «zavak elől. Kgy hét múlva azonban forró, gyötrelmes üzenetet küldött a fértinak : — Hát vigyen magával ! 111. Ks Kamuthy András elindult zsákmánváért. Hogy nekivette magát a külváros zugos utcáinak, türelmetlenül nézte a házszámokat. Kgyszerre csak alázatos hang ISÓlttOttS meg. — Talán vásárolni méltóztatik ? Kamuthy ránézett a kérdőre. Alacsony, földszinti bolthelyiség előtt állott * a piszkos üzlet ajtajából egy ember intett feléje. Ki lehet ? Kamuthy önkénytelenül a kereskedés fölött levő cégtáblára nézett é- megdöbbent. \ térj nevéolvasta. A vevőkre váréi kézsége* férj mégegyszer megkérdezte : — Talán vásárolni tetszik valamit! — Igen ! — hagyta rá Kamuihy hirtelen és 1908. szeptember ('». Iskolai értesítők. VII. Az állami taiiitóképzö-iiitézet értesítője. Rendkívül bő tartalommal jelent meg tanítóképző-intézetünk értesítője a mult iskolai évről Lámf Mihály igazgató szerkesztésében, amelvbeu a tanári kar is szépen kivette a maga részét. Az értesítő Kőveskntg denő igen gondos tanulmányával kezdődik a magyar történelem és alkotmánytan kapcsolatos tanításáról a tanítóképző-intézetekben. Nemcsak a pedagógusra értékes ez a tanulmánv, hanem a művelt magyar közönségre is. Alkolmánvtorténeti fejtegetései felérnek más nagyobb szabású jogtörténeti munkák fejtegetésével és mindenkinek élvezetes olvasmányul szolgálhat, aki nemzeti lételünk legfontosabb alapjának, a magyar alkotmánynak kelelkezéséi, fejlődését egészen a mai időig, tudományos.alapon és rövid dióhéjban megismerni akarja. K tanulmány Után következik a képző intézet mult iskolai évének története, amely meleg sorokat szentel Szováthy Lajosnak, az intézet volt igazgatójának és élettörténetének közlésével emlékét tiszteli meg. Közli az értesitó az 1902—-1903. évi miniszteri rendeleteket, melyek igen sok fontos intézkedést tartalmaznak. Megemlékezik az értesítő a tanári testület ama törekvéséről, hogy az intézetet a szeretetházi nevelők és tanitók kiképzésének országos központjává tenni akarja s közli az e tárgyban Pápa város polgármesteréhez beadott és Széli Kálmán volt miniszterelnökhöz intézett memorandumokat. Az intézetben az igazgatón kivül, rendes tanár működött, akik városunk társadalmi életében és kulturális fejlődésének előmozdításában is tevékéin- részt vettek. Az elmúlt iskolai évben 192 tanuló iratkozott be az intézetbe, tehát intézetünk az országban legnépesebb volt. Évközben kimaradt 7, vizsgálatot tett 186 tanuló. A 192 tanuló közül csak magyarul beszélt 161, tehát 83.8%. Vallás tekintetében volt: '.»1 róm. kath., 1 gör. kath., .'! gör. keleti, 20 ág. hitv. ev., 67 ev. reform, és 10 izraelita. Eredményre nézve 7 kitűnő, lili jeles, 88 jó, ő elégséges és 19 elégtelen. Részletesen közli az értesítő a szertárak, könyvtárak állományát, az iuternátusi és externálusi tanulmányi és rendtartási szabályzatokat. Itt megemlítjük, hogy az internátusban 199 tanuló nyert ellátást és belépett a szűk bolthelyiségbe. A meglepődés első zavarában rendelt egyet — mást. A férj futott — szaladgált a pulpitus mögött és Kamuthy furcsa inosolylval nézte. A guny és a szánalom vegyes érzése fogta el lassanként. Szerette volna odakiáltani a jámbor boltosnak : — Sirj és jajgass te szegény ember, mert romlás vár reád. Kiraboltam hitves társadat, életed boldogságát. Kn szánlak téged, mert te vagy a gyenge és én vagyok az erős: De Kamuthy diadalmas gondolatait derekben szegte ketté egy látomány. Amint a férj gyorsan és szolgálatkészen issdtS le a polcokról a megrendelt holmikat és a pulpituson lázasan csomagolt. Kaniuthy előtt felvillant a isorgoskodó ember otromba, durva vörös keze. Megriadt. < Isztönszerüleg jutott eszébe a másik vörös kéz. A/, a hidog korall — kő, amelyik a Kamuthvak babonás hite szerint msgbotiulójs minden könnyelműségnek. Kamuthy András elgondolkozott. Valójában Ő is könnyelműség előtt áll s ki tudja, ez a könnyelműség nem lesz e végzetes, romboló ? Kgy becsülete* ember boldogságát akarja összezúzni. S vájjon nem fogja-e emiatt őt is utolérni a Kamuthvak végzete I Bevárta, amig a „férj" elvégzi a becsomagolást s aztán elgondolkozva la-san tért vissza azon az nton, amelyen jött.