Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-01-25

Ez Indítvány melleit szólalt tel Tat < lyula is, itki miiiileiilieu hozzájárult az intlitvány<>/.ó intencióihuz s Ígérte, hogv ő és tanártársai kétztéggal váltul koznnk a lelni vasasok teljesítésére s reméli, hogy mások is fognak vállalkozni erre. A közgyűlés az indítványt egyhangúlag étlel" kesedé»sel elfogailta, mire az elnök megköszönve az iránta és tiszt viselötársai iránt tanúsított bizalmat, a közgyűlést berekesztette. A Társaságból. S A Szabad Finnin ma, vasárnap délután ;> órakor a főiskola tanári termében előadást rendez. Klöadást tart : dr. Kötőt Kndre, főisk. tanár, a következő elmen : B

A világ szinjátéka", Hugó Károly drámai költeménye. $ A Jókai-kör háziestélye. \ Jókai-körnek i-mét kiválóan sikerült esteliéről -zámolhatunk be. Megnyitóul Galamb Laura adta elő, erdélyi Zoltánnak, kiváló poéta munkatársunknak, A róz.sn oimű bájos monológját. A kisasszony rendkivüli természetességgel, élénken mozgott él az. igasi naivitást jellemzően mutatta be. m-,-, llöske Székely Vilma magyar ábrándját játszotta zongorán igen szépen Utána Jankó László olvasott föl a nőkről, nagy tetszés mellett. Mai tárcánkban hozzuk a jeles munkát, melyet az estélyen nagy érdeklődéssé] és figyelemmel hallgattak végig. Ezután a mi jele- zeneművészeink járultak ismét a közönség elé egv Haydn szinfoniával; fölöslegéé is jeleznünk, hogv Kiss Vilma, Viln'tf Erzsi, Gtltjf Zultán, Migály Károly, Kdcz Deisel él Gdttf István a remek szép darabot kiváló összjátékban és művészettel interpretálták. Az utolsó pont dr. Rőföt Emire Szonettjei voltak, melvek közül különösen a „Bánhidán" cimü kapta meg a hallgatók lelkét; de mind valamennyi oly szép volt s az érzelmeknek, az indulatoknak, a hangulatoknak e<_'ész. skálája nyilvánult me^ bennük költői szárnyalással és e-etigö-hongó rímekben. A közöuség nagy tetszéssel és sürü tap-sal jutalmazta meg az összes szereplőket. § A Leány -esjj esftlel felolvaaö ülését vasárnap d. u. 1 órakor tartotta meg, melyen Gutt

stein Mariska é- Sinn Ilonka zongorajátéka, Regner Sarolta cimbalmon előadott népdalai és Korittchontr Irén szavalata aratott nagy teUtétt. Ez ülésen farkas tíizella nagy érdeklődés között olvasta fel lapunk főmunkatársának ..A szilánk"' cimü elbe-zé. lését. A művészileg pointirozott mesének Ily szűk keretek között való elmondási nagy00 hálálatlan dolog volna. A leány ideális szerelemre gyullad egv férfi iránt, aki véletlenül az ablaka alatt megy el s akit többé nem lát Egy neme.-, nagv férfiú neve tűnik föl előtte aztán valami újságban, akinek politikai működését, sikereit kiséri ezentúl tigvelemmel, mert abban véli felismerni ideálját. Ezt az alakot álmaiba foglalja, neki él s boldog, mikor atyja jelenti, hogv az, a térti megkérte ót. Mily csalódás éri azonban, mikor a nemes nagy férfiúban, aki eljön, hogv eljegyezze, nem az. ideálját fedezi tel. Élettelenül esik ö-sze, amikor meglátja, de mégis ;

i feleaége lesz, bogy ne kérdezősködjenek furcsa viseletéről. Aztán igy élnek, hallgató koz.önvnvel egymás iránt. Az asszony él régi ábrándjainak. A térti egy mámoros pillanatban csókot akar rabolni tőle. Az. nsszouv egv apró pisz.tol ylyal rálő, a golyó nem talál s egv nagy álló tükörbe röpül. Egy ttsildnk a szétzúzott tükörből a térti arcába pattan, mire a nő elfeledve mindent, ajkaival gyógyítja a vérző sebet, ebben a pillanatban szereti meg a férjét. Da ki alkothatja meg ebből a vázból az elbeszélést? Hiiródi < iézáról azt hiszem, kevés ujat mondhatok a lap olvasóinak, akik őt jól ismerik, azonban megemlítem, hogv az elbeszélés kerekded szerkezete, a mélyre ható ielleniz.és

i a pszikhologiai rajz, a tömör, maaaziv előadás megtette a maga hatását. Hatalmas taps jutalmazta a szerzőt. Nem lehel említésen kivül hagyni azt sem, hogy az. elbeszélés értékét nagyban emelte az előadás jelessége, ami mindenesetre nagy érdeme • szép télolvasónönek. ic. $ A „Lányok estélyé^-re fáradhatlan buzgalommal folvnak az előkészületek. Az. érdeklődés az estélv iránt általános. A jelek után Ítélve, sikerülni fog a* Sport egyesület leán vtagjaiuak, váro.-uuk és vidéke előkelő társaaágát összehozni a február 1-1-iki estélvre. A diszes és eredeti meghívók szétküldése már megkezdődött s akik tévedésből nem kaptak, de arra igénvt tartanak forduljanak „Sport-egylet" vezetőségéhez. TOU.IIIi.. <•. I L Menyecske-bál. Val. iságos melankolikus hangulatban mentein föl erre a menvec-ke bálra. Gyulát pénztárosnak és Almtrtdorjtr Lajosi könyvtáróénak. Arénfji József addigi titkár io ni volt rávehető, hogy állását továbbra is magtartM I azért hehehe a közgyűlés Noticzky Pált választotta meg. Bauten a választmány megválasztása követ kezett. Elnök szavazatszedö bizottságul : Zsoldos Rezsőt, Kolbe Nándort és Holl'stetter Dezsőt kinevezvén, a választás kezdetét vette. A rálasitál eredményeként az elnök kihirdette, bogy a legtöbb szavazatul kapott tagok közül, a következők lettek a rálasztmány tagjaivá: dr. Antal Géza, Bereez Jánoa, Bermflller Alajos, Bikky Sándor. Iféezlroa Károly, fiagj Károly, Nehmen Gábor, Vajdita Károly, dr. HerctOg Manó, dr. Horváth Cézár, Kolbe Nándor, Tischler Sándor rendet éa Kováét litván, dr. Etecbnitl Ede, Reguly Nándor ét \'iz. Ferenc póttagok. Számvitagálökul megválaaztattak : Reidl József, K;- Tivadar éa Viz. Ferenc. A választás után -Inok megköszönvén a tagok érdeklődését, a közgyűlést bezárta. II A felsővárosi olvasókor közgyűlése. Az olva-ókör szintén múlt Vasárnap délután 2 órakor tartotta meg ez évi közgyülé-ét, melyen a tag.k rendkivüli nagy számmal jelentek meg. A köz. i il MészdrOS Károly polgármester, a kör elnöke nyitotta meg, szép szavakkal vázolván a kiír működéséi s végül bejelentette a tisztviselői karnak s v álasztmánynak lemondását. A közgyűlés elnökké újólag Mészáros Károlyt é- titkárnak Reidl Józsefet, aki eddig is a titkári teendőket végezte, választotta meg egyhangúlag és nagy éljenzések között. A választmányba is a régi tagok jutottak be, csupán annyi változás történt, hogv 'l'nr Gyula foldmivesiskolai igazgatót is beválasztották a választmányba, ami általános oromét okozott a tagok körében. \ közgyűlésen értékes indítványt tett Goldberg Gyula, lapunk kiadója, aki azon nézetének adott k tett, hogy a művelődés szempontjából szükséges és hasznot volna, ha a kor tagjai részére minden hónap egv vasárnapján ismeretterjesztő télolvasásokat tartanának, melyek kétaégtelenül nagy előnyére volnának a kiír tagjaira nézve. élettársa, mint a magyar igen t-zépeii nevezi, nem .felesége", vagyis „fel erét te" neki, hanem csupán e-ak teremtmény, ki azért van, hogy az. ő keleti kényelméről gondoskodjék. Női kedélynek, női gyöngédségnek fölfedezésére absolute képtelen. Minálunk a nő s a szerelem a költészetnek kiapadhatatlan örök forrása, annyira, hogy még n legutolsó fűzfapoéta is meríteni igyekezik belőle; u mohamedánok költészete (különben az összes többi keleti népektől ia eltérölegi nővel általábun nem foglalkozik. Még legideálitabbak köztük az afgánok, mert kozí.ttük a szerelmi házasságok sem ritkák. < »k is reazik az. asszonyt, mint igen sok helyütt látjuk, s limit még a magyar most is „eladó leány

u-t és .vevő legényt

u-t emlit, azonban uz afgánok — érdemükre legyen mondva — gyakran messze földre elvándorolnak, hogy a szükséges vételárt megszerezhessék, s igy boldogságukat elérhessék. Elválva a mohamedánoktól, átjutunk az. Indus, a (ianges s a líramaputhra folyók vidékére, » hinduk hazájába. Hogy milyen rangja, helyzete vau a hinduknál a nőnek, legvilágosabban mutatja az a szokás, hogy a hindu nőnek férje nevét kiejtenie nem szabad. S miért f Mert vetne vele azon kötelén tisztelet elleti, melylyel férje iránt viseltetni tartozik. Egy sektánál nemcsak, hogy a nők tartoznak a köszönéssel, de a férfiak azt nem is viszonozzák, ilirámaisták.l A hindu nő előtt férje minden, tárgya legnagyobb tiszteletnek, I még nem is olyan régen a nőnek az élethez i- csak addig volt joga, míg térje el nem halálozott. Az. a fanatikus meggyőződés volt közöttük elterjedve, h"gy az elhalt férjet özvegy neje vagy nejei a halálba is követni tartoznak. Szinte őrjöngő kéjjel, valóságos szerelmi dühvel rohant nz asszony meghalt térje ineggvujtott máglyájára, hogy hite szerint az elhalttal mielőbb egyelülheeten. I nnepiea sokaság jelenlétében égett öaaze a legtöbb ilyen asszony egy jajszó, egy fájdalomkiáltás nélkül. Az angoloknak a legeiéi vesebb intézkedéseket kellett tenniok, hogy e fanatikus, divatban levő özvegyégetést megtzüntették. Azt iában figyelemmel kell megemlékeznünk a már angol fenhatótág alatt álló Birmáról, hol a nők a fértiakknl teljesen egyenlő jogokkal vannak felruházva. Érdekes az is, bogy milyen kényelmesen gondolkoznak a házassági elválásról. Nem küzdenek sok akadálylval, hanem egy-egy szál gyertyát te-z nek kunyhójukba, - azt ott meggyújtván, bezárják az ajtót. Akinek gyertyája hamarabb elég, az elbngyja a kunyhót, - kész. az elválás. A szomszédságban lakó sziámi nők ha-onlólag elég szabadságot élveznek. Mint szép vonást kell felemlítenünk, hogy a sziámiak nagy vonzalmat twnusitanak a családi élet iránt. Annál fure-ább színben tűnik fel az a szokás, hogy a férj eladhatja feleségét. Ez ugyan leginkább csak olyan helyen történhetik meg, hol uz asszony hozományt nem vitt a házhoz; azonban lett légyen az asszonynak bármennyi ia a hozománya, a férj mindig jogosítva van eladni nejét, ha nincsen pénze s olyan adósságokat kellene kifizetnie, melyeket feleségének könynyelmüságe okozott. A copfos ('hitiát röviden, de mégis eléggé jellemezhetjük ama véleményének idézésével, hogy „az asszonynak nincsen lelke". Ezt tartják ők, s igy is bánnak a nőkkel. A férjnek joga van rá. hogy nejét üsse. verje, éheztesse, s el is adhass.i, ha azt épen jónak látja. Már más vitzonyokat találunk Japánban. Régebben ugyan itt is más volt a helyzet, t. i. a nők elvoltak zárva a világtól, férjeik nélkül sehol meg nein jelenhettek, s a férj nejét magától bálmikor eltaszíthatta. Japán azonban legtöbbet érintI ketvén Európával, változtak a viszonyok. Az európai felfogás mindinkább terjed közöttük, » a leányoknak elég szabad helyzeteik van, kedvük szerint tetszeleghetnek is maguknak. Arcukat pirosítják, ajkukat pedig bronzszínűre festik. Azt hihetnök. hogv ez a csókot akadályozhatja. De legkevéabbé! I >k a csókolódzást nem gyakorolják, mondhatjuk, nem ismerik. Nálok nincs arra szükség, amit megtettek az. amerikai Virginia-államban, nevezetesen, hogv 85 dollár büntetést -zabtak a nyilvános csókolodzáara. Ha asszony lesz a fürge, örökösen kacagni tudó, kiváucsiskodó japán-leányzóból, helvz.ele már kissé függőbb lesz az előbbinél. Miután férjükön kivül másnak is tetszeniök már ugy is fölösleges ; szokásos az asszonyoknál a fekete ruha viselete, azonkívül a szemöldökök kiszakgatása, s a fogaknak feketére való be festése. Egytől-egyik különleges kedvtelések !