Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-01-25

PAPAI LAPOK. 1908, január ft S amikor áu ilyen hangulatbau vagyok, akkor verseket .-/.éretnék írni ... Iia tudnék Sajnos azon lian, a Lo tészet örök és nagy kárára, néni tudok rímeket kovácsolni. Ilsiism ez uain ártott a ményccake-l.álnak, s6t a/ 'ii melankolikus hangulatom is lassanként fölengedett, amikor a „Griff

1 úgynevezett nagytermében körQlnéxtera s megakadt a iseraam a nép hölgy társaságon. Hát valóban szép társaság volt ez. S a fényes toalettek csak kiegészítő részei voltak a női szépségeknek i dacára minden fényeeeégQknok, csíllugá vaknak éa tarkaaágokaak, a versenyt nein vebették föl a ruhák, a viseld|ukkel. Gondolni lehet, hogy « biivéi- varázsnak nem tudott a fekete frakkos férfi-sereg ellentállani s ugv érezte magát ott a Jiritf- terűiében, mintba legalább is s Mohamed hetedik ebében lelt volna. Valóban csak a tértiak emlékeztettek a sötétségre s arra. bogi a „Griff* tennen kiviil van még más világ is odakünn. Sáros, havas világ, telve keserűséggel, szenvedéssel, nyomorral s még mi egymás emberi bajokkal. Nos bát ez a szép hölgy társaság épp' azért gyűlt ide össze, hogy igézetükkel magukkal vonják a hódolók nagy seregét, akik letévén a maguk obolueát, áldozzanak a jótékonyság oltárán. s a jótékonyaág namtdi bájos, eltagadó mosolvlval honorálták az. áldozókat, akik a DÓI tnosoIvok hatása alatt nagy gyönyörfiaéggel nyitották mag erszéuy ükei. Gondolván a szegényekre, az éhezőkre, a nyomorultakra, bálával vagyunk a báli rendező aaép aaaaoayok iránt, akik gyöngéd szivükbe fogadták ba amazokat. S bizony majdan, amikor a pápai népkonyha* bari ki fogják osztani a szép kezek a szegények ko /.ott a meleg !eve-i ;i/ éltető kanyarót, ba egv-egv könyoaapp fog rácaöppanni ezekre a szép kezekre az éhező szegény izeméből, bizony mondom, «z le.sz.en a gvőzelini trofeuma ezeknek a bájos aaazonyoknak. Talán még beszélnem kellene a hangulatról, a táncról s egyebekről. Am mindenről nehéz számot adni. Kiég, ba annyit mondok, hogv a társaság pompásan mulatott, az ifjúság fáradhatatlanul táncolt s a pénztárosnak nagy volt az öröme. Hogy a tértiak izive olvadékonnyá vált s a női szemek tfitaugaraí ellen alig tudták magukat vértezni, dacára, bogy ók tartják magukat a világ urainak, azt biz el nem árulom. Tüske. Mulatságok. I Poltrnrhál. Mind kozelebb-kozelebb esik a Polgári-kör báljának a terminusa i sak egy bét immár. Kz.t a terminust pedig annyi sok leány jegyezte elő magának n naptárban piros irónnal és tintával, hogy szinte űnnepszámba manne a bál tispja, ba véletlenül nem i- volna piros-beliie nap. Nos, iiát ez a piros betűs nap nagy jelentőségű ünnepnap leszen a mi Bászonyainkra ós leányainkra és kétségtelen, hogy ezen az ünnepnapon a „Cirill" majd nem íjvfi/i befogadni az ünneplők nagy sokaságát, annyival is inkább, mert — mint értesülünk — városunk or-z képviselője: dr. Hegedül Lóránt is jelen lesz a bálon, bogy rószt vegyen polgártársai vigalmiban. 8 csak természetes, hogy a pirosság jegye alatt piros hajnalhasadáskor fogják az ünnepet befejezni. ') Szövőgyár! mulatság. PeruU testvérek pápai szövőgyárának alkalmazottai folyó hó T-én a -Griff" szálló nagytermében táncmulatságot rendeznek. A mulatságot jótékonycél javára tartják meg. ami elég biztosíték arra, hogv a táncmulatságnak -z.ép sikere legyen. *) Táncmulatság. A pápai kath. legényegylet 1903. évi február 22-én (vasárnap) zászlóalapja javára, az Arany tirilf szálló nagytermében zártkörű táncmulatságul rendez. Személyjogi' 1 K, calánjegy (."$ szem.) 2 K. 40 f. .legyek előre válthatók Kis Tivadar ur kőayvkawakedéeóbaa éa este a pénztárnál. Kezdete esti 8 órakor. *) Tánrestély Bei ccmtIm'M A deveeseri kaazinó jövő hó T-én uj helvnégéuek felavatása alkalmából táncestéin rendez. A táncot megelőzőleg dr. Pékár Gyula otsa. képviselő tart felolvasást. *) Hangverseny Kis-Cellben. A kiacelli .Férfi dalkör" 1903. évi február hó 7-éu a .Korona" szálloda nagytermében saját pénztára javára 'langversonyu vei egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez, melynek érdekességét nagyban emeli az, bogy pápai ismert zene művészeink is szerepelnek a műsorban. A hangversenyen közreműködtek : Oátff Zoltán, Migály Károly, Rácz Dezső, KupeCZ Gyula, Gátf> István, és Patt <iéza. Az érdeke- hangversenyre fölhívjuk városunk koz.önségé uek tig> elmét. VEGYES HÍREK. — Rákosi Jenö. Nagy őrömet keltett mindenfelé az újságoknak ama hire, bogy Őfelsége, u király, Rákosi Jenőt a »Budapesti Hirlsp« főszerkesztőjét, a nagynevű költőt, a főrendibál tagjává kinevezte. K nagy örömből mi, a magyar njságirás szerény munkásai is kitikarjttk venni a magunk részét. Ünnepelni akarjuk Etákoai .lenőt. akit méltán nevezhetünk • magyar újságírók atyamesterének, aki nekünk példányképünk vala. Az ő tanításait, az ű lelkesedését szívtuk magunkba. A magyar újságírásnak mai irodalmi színvonalon állása, az ö érdeme. Akik addiglan csak botorkáltunk, im', ma irjuk hangzatos, szép nyelvünk tömörségével, lelkesedésünk erejével, egész lelkünk szeretetével a magyar újságot, az ő fényes tolla nyomán. Az ő nagy és kiváló tehetsége szerezte meg magának és a magyar újságírásnak eme rendkívüli kitüntetést, dicsőséget, mert az ő kitüntetése s miénk is; az újságíróké Hiszszük, hogy Rákosi Jenő fényes állásában is a mienk marad, akik az ő alakja körül csoportosulunk magyar szivünknek lelkesedésével és szeretetével. Habár gyönge a mi szavunk és talán elvész a nagy tömegben, de szeretetünknek, ragaszkodásunknak kifejezést akartunk adni, üdvözölvén őt, az ünnepeltet, a nagy ujságirót ós költőt. Személyi hírek. Bauer Antal ugodi oraaággyfiiési képviselő és sógora : Andiene Kmil pölöskei földbirtokos, ki vadászat közben elveszteti jobb szeme operációja végett mostanig Bécsben időzött, hétfőn Andreáé pölöskei birtokára érkeztek é» szerdán l'ápán is voltak, hol Andreáét számosan üdvözölték szerencsés falgyógyulása és hazaérkezés" alkalmából. Hauer képviselő csütörtök délután városunkból Budapestre utazott. — A főispán betegsége. Dr. Fenyoet»% főispán még mindig nem hagyta el beteg szobáját, de azért a legnagyobb örömmel konstatálhatjuk, hogy javulása folytonos s az. elébe kerülő megyei kormányzati ügriratokat rendesen elvégzi. — Igy volt, hogy mint minden évben, az. idén is eljön l'ápára a PolAz.sia után tekintsük végül az. u. n. .legsötétebb Afrika" t. Afrika bennszülött törzseinek legnagyobb részénél :i nők helyzete sanyarú. Igy látjuk a hottentottáknál, a kádereknél, meg a négereknél. A hottentottáknál a házi gond, az os-z.es munka mind a nők vállait terheli. Vándorlásaik közben a podgyászokat is a uök cipelik, hasoulólag az igavonó állathoz. Ha pedig dolgoznia kell a hottentotta nőnek valamit, pl. a földet kell művelnie, akkor gyermekét a hátára köti s ugy végzi munkáját. Ilyen élet s ilyen báaástaód mellett nem csoda, ba természetök bátortalan, visszahúzódó, | nem csoda, ha — miután különben is igen korán mennek férjhez — nagyon hamar megöregszenek. Nekik csak a/, élet tovi.-ei jutottak. A többnejűség ugy w hottentottáknál, mint a kuliereknél meg van engedve, de azok nem igen éinek vele. Nem azért, mintba a rossz nyelvek állításához ba-onlóan ők is azt tartanák, bogy „sok asszony isok koltségl sok bos.-zuság", hanem mert ínég Afrikában is olyan nehéz a megélhetés, hogv a különben is kényelmes hottentották, meg a kaffant nem igen áhítoznak utána. Különben is sokba kerül a uósiilé-ok, mert a feleségért az apó- .zárnám tehenekkel kell S vételárat kifizettiiök. Hasonlók a jelenségek a különböző néger törzseknél is. A körülmények hatása alatt a nők nálok is erősen magukba zárkózottak u teljes lemondással viseltetnek sorsuk iránt, falán ennek tulajdonithatjuk ama valóeágot amazoni jelenséget, melv Sgyss törzseknél feunál, t. i. hogy a főnök te-tórei a nők soraiból kerülnek ki. Hz valóság, még pedig sunyira, hogv akárhány esetet említenek mikor helvoket e nők harcban a férfiaknál is keményebben megállották. S akárhányszor futottak már a vitéz legények, mikor a nő-testőrök a legnagyobb halálmegvetéssel rohantak a veszedelembe. A négereknél is divik a többnejűség. Azt mondják, — én néni tudom — bogy az ashanti királynak 8333 feleeéga van. Ezek azonban nagyobbára cselédjei, mert az ashanti király ő felsége -em olvan gazdag, hogy ennyi asszonyt illően eltarthasson. i -ak sajnálnunk lehet a fekete szépeket, kiknek az életből legfeljebb csak azon csekély örömük van, bogy magukat ciooniázzák és apró csecsebec-ékkel teleaggas-ák, még pedig sokszor oly módon, hogv azoknak elhelyezése előttünk a legnevetségesebb. Átfúrják az orrcimpái, a füleket, s bele korailókat illesztenek. Ha koralljuk nincsen, megteszi az elefántcsont vagy bármi egyéb csont, más hiányában pedig szükségből egy datolyáimig. Ezzel diszelegnek azután. Rengeteg karperec, kagyló - gyöngy főeke-ségeik. Sokszor még ajkukat ia átfúrják, hadikat pedig, melyet naponta zsírral, tágygyuval, hamuval >- földdd k Minek, számtalan tincsbe fonják. Ime I mélyen tisztelt hallgatóim, az. áttekintés. Befejeztük utunkat, visszatérünk Európába. Mi, kik átropultük a nagy világot, most mondhatjuk el igazán, hogy .mindenütt jó, de legjobb otthon". Művelődés dolgában Európa aránytalanul gyors léptekkel haladt előre a lobbi népek kozott, | nem tekintve, hogy van egy-két nép még rajta is, hol a uök helyzete ázsiai gyarlóságot mutat, határozottan előtte áll mindeneknek. Az, hogy az. albán és a montenegrói no" tur éa szenved, s viszi az. igát mai nap I-. az -zoiuoiu kivétel, de nem rontja le állításunknak általános igazságát. Legyen-e emancipáció, vagy ne legven, nem kell beszélnünk arról, hiszen látjuk igv is, hogv valósággal boldognak nevezhető Európa. Ott volt a társadalmi fejlődésnek a leghatalmasabb mozzanata, midőn a keresztéuvség felemelte a nőt s egyenlővé tette a férfival. Mikor pedig megtették a nőket az u. n. „gyenge nem"-nek, akkor meg épen gyengeségével győzte le az erőseket. S nemcsak kogy a társadalmi egyenlőség óta a nők árasztanak fényt és világosságot az európai emberiségre, nemcsak hogy ok teszik rózsaszínűvé az élet napjait i adják taeg izét az életnek, hanem közülök akárhányszor még a históriában ia tündöklő alakokkal találkozunk. Legjobb példa reá épen a magyar történet, melyben számtalan lelkes, fenkölt gondolkozású nő szerepel. Nagy, nemes dolgoknál — ha a háttérbe pillanthatnánk -- akárhányszor gyöngéd női kezek titkos munkáját lelhetnök fel. Lehetnek a világnak nagy emberei, tudósai, művészei, politikusai, hadvezérei, lehetnek, kik legyőzték a félvilágot, de nincs köztük olyan egy sem, ki a nő, a női lélek és szív, a uői fenség előtt valaha meghajolni ne lett volna kénytelen. Mert végre is el kell ismernünk, hogy azoregEurópában legnagyobb hódítók auők