Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903
1903-07-12
XXX. évfolyam. Pápa, 1903. július 12. 28. szám. k PAPAI LAPDK. Papa varos hatóságának es több papai s pupa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vastnap. Előfizetések éi hirdetési dijak s lap kiadóhivatalához •setkessAeeég: Jókai Mór-utca 969. szám relelös szerkesztő: küldendők, kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése, FA-tér. KÖRMENDY BÉ] \ t lap ara: egész évre 12 kor., félévre 6 '... negyedi vrt 3 k Telefon Uäm ; •*/. Kgyes szám ára :») lill.-r. Egyről-másról. — A rárosi közgyűlésből. .— Jól esik megint hirt a<lmttik arról, hogy városunk képviselőtestületéi, legutóbb, !*. lió ll-én tartott közgyűlésében is menynyire ti város érdekei iránt való, előrelátó, lii'ih-s gondoskodás és praktikus, világos "niidnlkozás vezérelte, niidőn két fontos tárgyban, hosszú tanácskozás után húr, de helyéi minden tekintetheti és teljes mértékben megálló, józan határozatokat hozott. Cikkünk megírására azonban nemcsak az adott okot, hogy a föntebb elmondottakat igazi örömmel ismételten konstatáljuk, hanem az is különösen, hogy a városi közgyűlésnek napirendjén volt két fontos ügyliöz hozzászóljunk és azokra a magunk véleményét és szerény észrevételeinket utólag megtegyük. l'j utcamegnyitások érdeméhen hozott határozat az egyik, melyre meg kell, hogy jegyezzük, miszerint nagyon is fontos és iigyvlemreméltó a terv, amely tényleg a városnak térbeli jövendő fejlődését s cél-zerü, mondhatjuk szükségei csinosításai célozza és ha megvalósul, biztosítja is. Igen i kosán határozott a képviselőtestület, hogy e kérdést nem vette le egészen a napirendről, hanem a városi tanácsot tneghizta, hogy -/ép. praktikus tervek minél kisebb áldozat hozatallal járó megvalósitását készitse • : é.« javaslatát mutassa be a közgyűlésnek. Sehogysetn helyezkedhetünk ezen kérdésben azon álláspontra, hogy mivel városunk jelenleg nem valami fényes pénzügyi viszonyok közt van, tehát még egy különben szükséges és közérdekű terv előzetes előkészítésébe sem mehessünk bele. Ha szigorúan estik azt tekintjük, hogy mire mennyi pénzünk van és mire mit köithetünk és ha már előre mereven elzárkózunk minden oly alkotás előleges elkészítése elől, melyet később, hónapok, vagy mondjuk, évek múlva megvalósíthatunk : akkor bizony semmi, a város érdekében fekvő, praktikus dolgot nem tudunk megteremteni, akkor visszafejlődik városunk és előre haladni nem fogunk, már pedig ezt, azt biszszük, még az ellenvéleményt védő városi képviselők sem akarják. Másik tárgy, melyről szólni óhajtunk, a villamos-világítási accumulator-telep kérdése. Mi volt e kérdésnél a kisebbség véleménye ? Az, hogy miután a város egy korábbi határozatában ama óhajának adott kifejezést, hogy Ganz-cég a <ryőri gyárból szerezze be az accumulator-telepet, a város ezen óhaját továbbra is tartsa fent. saját érdekének rovására (ez esetben a (ianz-cég az accumulator-telepért felelősséget nem vállalván). csupán estik azon elvi álláspontból, hogy következetesek maradjunk és mert ellenkezőleg köz ne vétség tárgyai leszünk. r Fakí lovam. (Népdal). lakó lovam poroszkálva lépdegél, I.áha alatt megzörreu a falevél. Bántok egyet a zavaros zaholán Fakó lovam ! szedd a láhod -záporán ! Tavaszi -z.él teher kendőt lobogtat, Megismerem messziről a rózsámat • • • Tilt karral vár . . . tüzes csókkal ajakán — Fakó lovam ! szedd a láhod -záporán ! Peti Sándor. A járadék.*) — A ,Pdpa\ Lapok" tárcája. — bis llhályfalvj I. Gombot Imre, aki értett ahhoz, hogyan lehel aratni, ha nem is vetett az ember, boszankodva kól >«>roli a főváros utcáin. Néhány nap éti bsdttírult minden elképzelhető kereset forrása. Az erszénye épesj olyan üres volt, mint :t gyomra. En DOB természetesen megvolt a hatása és hősünk rossz *' Mutalvánv szerzőnek .Tolvaj furfang" ••iliiil köteléből. Ara Li kor. 4(> tili. kedély hangulatának hangos szavakban is kifejezést adott. Szidta ti kormányt, — de ugy, hogy senki meg ne hallja — mert egyedül az tehet arról, bogy ö minden keresettől elesett. Átkozta a vendéglőket, ahol gondtalan cinberek vigadtak, akik Friss osztrigákat és finom beefstcakot ettek. Fs neki éhezni, koplalni kellett. Az Amlrássv-ut egyik mellékutcájába akart befordulni, hogy az utolsói garasért, amennyi ínég nála volt, egy pohárka luílélejtöt hajtson tol. De alig tett néhány lépést, megpillantotta rég neiii látott jó barátját, Kalmár Gyulát, (iotnbos sok aprói hőstettet vitt már végbe pajtásával, de most mar olyan régóta nem hallott hirt felőle, hogy azt hitte, hogy barátja valamely ujabb .vállalat"-na'l hajótörést szenvedett és megint a dutyiban ült. Különben imponáló külseje volt most barátjának, ami arra engedett következtetni, hogv Kalmár az utolsó időiben jobb napokat látott, mint azelőtt. Kalmár kényelmesen üldögélt az egyik kávéház előtti kerteeskébon és úrias atl'ckIaláesel fogyasztotta fagylaltját. Divatos bársonymellény volt rajta és g Itahmul játszadozott az aranyláncáról lecsüngő apró jou-joukkal. Galambos odarohant barátjából és örömteljes meglepetéssel kiáltott fel. — Te itt '.' Nézze meg az ember, milyen elegáns vagy '.' Megnyugtatjuk a kisebbségi álláspont védőit, kik bár csak ketten voltak, mégis két órai vitát provokáltak tarthatatlan elvi állásfoglalásukkal, hogy akkor és az lett volna köz ne vétség, ha az ő indítványuk emelkedett volna határazottá. mikor jg kíszátnithatlan anyagi károknak és hozzá még kellemetlen zavaroknak lett volna kitéve a város villainos-világitásánál és a telep Űzőmnél. Az adott esetben kizárólag az elvi állásponthoz ragaszkodni nem lehet, hanem főleg és első sorban a váró- érdekét kell szem előtt tartani. Azt is hangoztatták a közgyűlésen, hogy nem szép a világitási telepet építő cégnek az az eljárása, hogy a városmik itz accumulator-telep beszerzése iránt nyilvánított óhajtását nem teljesiti és annak nem akar eleget tenni. Nem szándékunk az építő cégnek védelmére kelni, de annyival tartozunk, hogy az igazságnak megfelelően kijelentsük, miszerint jelen esetben, üzleti QgyTÓl lévén sz«'», az építésre vállalkozott cé>r csakis a szerződésben elvállalt kötelezettségének tartozik eleget tenni és a külön kifejezésre juttatott, de a szerződésbe nem foglalt kötelezettség csak papíron lévő óhajtás mariid, bárha azt egy város képviselőtestülete tette is. Ha ezen óhaj egyik pontként a szerződésben bent lett volna, akkor nem volna • erkölcsi alapra fektetett eszmei semmiség., Miért ne*.' én már nyugalomba vonultam, — telelt Kalmár fölényes magatartással és korkedőleg nézett barátjára. — Nyugalomba vonultai'.' De csak addig, mig megint nem les/, semmid, ugye"' < >h, dehogy pajtás!. . . Magánzói lettem. Hogv azonban mindent megtudj, elmondom az egész dolgot. Természetesen nein itt, hanem majd egv külön szobába vonulunk. K/.cnnel meghívlak ebédre, a viszontlátás nagy örömére. Nemsokára ott ült a két jó barát a caférést mi ránt egyik külön szobácskájában és Kalmár bisonyOS büszke önérzettel kezdett elbeszélésébe : — Tudod, ezt nem kell mindenkinek hallani. Két hónapja, hogy Bodrogi (íéza barátommal, kit ti is jól ismersz., B Király-utcában találkoztam. Akkor én is épp oly siralmas helyzetben voltam, - sajnálatos pillantásokkal mérte végig barátját — mint amilyenben most te vagy. Éppenséggel semmim sem volt. Bementem egy luszerkereskedésbe es egy pipára való dohányt akartam venni magamnak. Az üzlet irodájában egv csinos tiatal hölgyet vettem észre, amint egy pompás ékszert akasztott a nyakába. Mondont, gvönyörii volt ez a drága kövekkel gazdagon dtaaitett ékaserdarab. Hiszen tudod, hogy értek az ilyesmihez! Terringettét,— gondoltam magamban, — itt sok pénznek kell lenni és talán lehetne is