Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-07-12

PÁPAI LAPOK. mint azt egyik városi képviselő u közgyű­lésben igen találóan megjegyezte. Hogy ez nem jött bele a szerződésbe, arról a cég nem tehet, esak a város. Különben egy 800000 koronás nagy alkotásnál az már egészen mellékes, hogy annak egy részét az épitőeég, mely gyártól szerzi be; az a fő, hogy jót szállítson és annak jóságáért | garanciát is vállaljon. Ez pedig meg lesz, mert az épitőeég tetszésére bízatott az accumulator-telepnek honnan leendő be­szerzése. Fölvetették e kérdésből kifolyólag a hazai iparpártolást is. l'gy tudjuk, hogy az összes hazai aceumulator-gyárak tulajdonosai nem hazaiak, még a győri sem; ugy ez, mint a budapesti gyár külföldieké és csak azért nevezte el egy másik városi képviselő a győri gyárat hazaibbnak, mert az Pápához közelebb vau. Tehát a hazai ipar pártolására mindkét gyár egyformán csak annyiban szolgál, bogy hazai munkásokat foglakoztat. Az pedig, hogy a győri gyán accumulator-telepének évi üzem költségéi 2<K) koronával kevesebbre előirányozta, nem jöhet számításba, már amiatt sem, mert a a telepért a főépitő-cég nem szavatolt volna éa igv még szép ügyelem volt tőle, hogy erről a várost ideje korán értesítette, ami­kor ezt a telep elkészülte után is bátran tehette volna. Ily kicsinyes dolgoknak nem szabad hátráltatni a város villamos-világítási tele­pének kiépitését. Vajha már a telep he­lyéül kiszemelt telek megvételét is kimondta volna a város és ne kellene még egy. esetleg több hónapig várni az építő-cégnek, mig a kérdéses helyen az épitést megkezdheti. Ks bárba olyan stádiumba jutna a világítási­telep ügye, hogy még a folyó évben élvez­hetné a város és lakosság a villamos-vilá­gítást, annak hasznos voltát és nagy előnyeit. Városi közgyűlés. -- iios, július a E tapSS «I. u. .'! órakor városunk képviselő­testülete, Mészáros Karolj polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, mely a városi képviselőknek élénk részvétele melleit és elég érde­kesen folyt le. Két ügy tárgyalása involvált vitát, és pedig a kisebbik laoharoot az uj utcák megnyitása tárgyá­ban tett indítvány idézte elő, a másik, a sokkal nagyobb, hosssabb és hevesebb vita meg a villamos világitási soeumulator-telep kérdéséből fejlődött ki. Mindkét ügygyei vezető cikkünkben bővebben foglalkozónk és itt csak azt konstatáljuk, hogy a közgyűlés tárgysorozatát máskor talán rövidebbre lehetne szabni, külöoösen akkor, ha több fontos, vitára okot szolgáltató tárgy forog szőnyegen. Mint legutóbb is megtörtént, midőn CSsk két ügy tárgya­lásánál keletkezett vita és az mégis oly hosszura nyúlt és a közgyűlésen a jelen voltak a tanács­kozásba annyira beletanultak, hogy a napirend egyik pontja nem került tárgyalás alá, két a utolsó pontra pedig pár képviselő hozott határozatot és azt a polgármester 2 — '.'> képviselő előtt hirdette ki, miután a többiek akkorra már eltávoztak, beleunva a hosszas ülésezésbe. Tudósításunk a közgyűlésről a következő : Megnyitás éa jegyzökönyvhltelesltés. Mészáros Károly polgármester a közgyűlést megnyitja és a jkv. hitelesítésére dr. Horváth József, dr. Kluge Endre, Beck Zsigmond, Petrovics Mihálv és Paksy Károly V. képviselőket kéri föl. Csoknijtuj főjegyző a mult ülést jkvét felolvas­ván, azt megjegyzés nélkül tudomásul vették. Polgármesteri jelentések. Napirend előtt jelenti polgármester, hogy özv. fenyvessy Perencné, boldogult főispánunk elhalálo­zása folytán hozzá intézett részvétnyilatkozatért, mély köszönetét fejezi ki a t. közgyűlés minden egyes tagjának. Jelenti továbbá, hogy a vármegye törvény­hatósági bizottsága jóváhagyta a városnak líesenhaeh Károly és neje pápai lakosokkal az. HMM), sz. házra vonatkozólag kötött adás-ve vési szerződését. Mimikét jelentés tudomásul vétele után követ­kezett a napirend. Eger »aros átirata. Eger város az óvó- és tanköteles gyermekek összeirása tárgyában kibocsátott kultuszminiszteri valamit csinálni. Szemben épp egy bormérés volt és rögtön átmentem egy pohár borra. Kérdezős­ködtem, az átelleni üzlet felöl és a korcsmáros, ki igen bőbeszédű volt, mindenre kimeritó* választ adott. Azon kezdte, bogy szomszédja nagyon gaz­dag ember. A ház, amelyben az üzlete van, az övé és van neki körülbelül negyvenezer frt évi jövedelme. — A vagyonát, nemde, örökségbe kapta? — kérdeztem nagy érdeklődést mutatva. — Amint veszszük, — szólt a korcsmáros — de milyen kutya szerencséje is van némely ta­lált gyermeknek, mert tudja meg uram, hogy ezt a gazdag embert az előbbi tulajdonos a lelencház­ból vette magához csecsemő korában. A fitt fel­nőtt, az üzletben ügyes volt és jól értett a hízel­gés mesterségéhez is. Nemsokára segéd lett a kis tanoncból és beleszeretett főnökének egyetlen leá­nyába, akinek meg is kérte a kezét. A öreg halála után azután ő örökölte az egész vagyont. Nagy érdeklődéssel hallgattam a korcsmáros beszédét. Rögtön készen voltam tervemmel. — Nem tudna valamit ennek az embernek szüleiről mondani '.' — kérdeztem a korcsmárost. — Sommii sem ! — Hány éves lehet már, mit gondul? — kutattam tovább. — Körülbelül 2£—80 esztendős. Többre nem voltam kivánosi él távoztam. Tervem jól volt kieszelve, esak egyes apró rész­letek hiányoztak még, amelyekkel nem voltain tel­jesen tisztában. Nyolc nap múlva az üzletben tett látogatás után egy öreg ti-/t ment végig a Király-utcán. Hej, ha láttad volna, hogy kiesiptetu magam! A f&szerkereskedő künn állt az üzlet ajtajában . én odaléptem hoz/á és megkérdeztem, bogy ő-e az a férfi, akinek a neve a firmán van '.' Mikor meg* mondta, hogy igen, meglepetve néztem reá él sirva borultam a nyakába. Fiam, édes fiam ! - rebegtem keservesen zokogva. Az én fűszeresem természetesen nem tudta, hogy mit jelentsen ez, de én egy pillanatot nem engedtem neki a gondolkozásra, hanem elővéve Irományaimat, hozzáfogtam a meséhez: — Éppen Afrikából jövök, — mondám és egy érdekes történetet tálaltam (Öl néki a háború borzalmairól. — Klső dolgom volt, fiam, — foly­tattam, • bogy visszatértem után téged fölkeres­selek. Négy nap óta szaladgálok már és nem tud­talak megtalálni. — Ah, a lelencházban kellett téged hagv­nom keseregtem tovább. — „Szegény anyád ! Kélt az édes apja harag­jától és öngyilkos lett. Oh szegény Antotiiette "' HKW. július 12. rendeletre vonatkozólag átiratot intézett a városhoz, hogv ezen állami funkciókkal felmerült ujabb kiadá­sok ne a városokat terheljék, hanem a miniszter azon kiadásokat illessze be tárcájának költségvetési keretébe és igy eme ujabbi terhet a városok vállai­ról vegye le. Kemény B«la v. jegyző referádája alapján a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az állandó választ­mány azon javaslatát, hogy tekintettel arra, mi* szerint a nevezett miniszteri rendelet az amúgy is állami funkciót képező városi teendőket annyira megszaporította, hogy az egy állandó munkaerő alkalmazását tette és teszi szükségessé, tekintettel továbbá arra is, hogy a város amúgy is túl van terhelve állami feladatok teljesítésével, ami tetemes költségébe kerül anélkül, hogy érte bármiféle rekoinpen/.ációban részesülne, a város az átirat szel­lemében intézzen kérvényt a kultuszminiszterhez. I j utcák nyitása. Dr. lJ'tcif László v. képviselő a Lajos utca zsákutcának és a dókái Mór-utcáról a Voyts-féle városi ház és az Irgalmas-rend háza között az Anna-térre, egy uj utcának megnyitását indítvá­nyozza. Az uj utcanyitási terv mellett felszólalt dr. /.ÓV// indítványozó és dr. llo//ner Sándor, kik RI uteanvitásiiak szükségességét hangoztatták és azon •'•hajuknak adnak kifejezést, hogy az állandó választ­mány javaslata értelmében ezen ügy ujabbi tárgya­lására zárt határidő tűzessék ki. I >r. Antul Ciéza a pénzügyi bizottság javasla­tának kelt védelmére. K bizottság ugyanis a város pénzügyi viszonyaira való tekintetből az indítvány­nak a napirendről levételét javasolja. Hajnóczky Béla é- Vő<jé> László is e javaslatot pártolják. felállással történt szavazás után a képviselő­testület kimondta, hogy az indítványt kiadja a v, tanácsnak azzal, bogy a javaslatba hozott utcák nyitására vonatkozó költségelőirányzatot készítse el és azt a folyó évi október hó vége után követkézé legelső közgyűlés napirendjére tűzze ki. rímei-használati dij. Krti'isz József M. fia kéri, bogy a város címerének használatáért megállapított 100 K összeg fizetése alól fölmeutessék. Tekintve, hogy folyamodó a város címerét még nem lajstromoztatta a kamaránál és azt nem is használta, a HM) K előirt dijat elengedték és töröl­ték, azzal azonban, bogy a címert nem használhatja folyamodó a jövőre sem. Így folytattam tovább a legtermészetesebb hangon. Állításaimat okmányaimmal igyekeztem bebizo­nyítani, de fiain nem nagyon melegedett bele a viszontlátás örömeibe. Nem tudta bányadán van és ki tudja, mit tett volna velem, ha izgalmas viselkedésemmel magamra nem irányítom a szom­szédok és járókelők figyelmét, akik édes szókkal lábe.-zélték a kereskedőt, hogy ne legyen már olyan szívtelen irányomban. Végre mit is tehetett egyebet, mint hogy barátságos képet vágott és szívélyesnek mutat­kozott. Mert ha nem fogad el, ugy nemcsak aty­ját idegenítette volna el magától, hanem a pár­tomon levő vevőit is. Így nemsokára a házhoz jutottam és mindenkivel megkedveltettem maga­mat. Hittek a meséimnek és a hálás fut hatezer frt évi jövedelmet biztosított a számomra. Kz az én történetem ! Mondd, nem vagyok-e ügyes egy fickó? Mi? — Nem tagadom, az vagy ! — szólt csodál­kozva a másik. Erre a két jó barát felhajtott néhány pohár­ral és Kalmár felköszöntötte pajtását, kívánván neki, hogy az is olyan szerencsés fogást csináljon, mint ő. Aztán elváltak egymástól. Másnap a füszütkereskedő a következő leve­let kapta: „Igen tisztelt Train! Az esetben, ha <>n

Next

/
Thumbnails
Contents