Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903
1903-07-12
PÁPAI LAPOK. mint azt egyik városi képviselő u közgyűlésben igen találóan megjegyezte. Hogy ez nem jött bele a szerződésbe, arról a cég nem tehet, esak a város. Különben egy 800000 koronás nagy alkotásnál az már egészen mellékes, hogy annak egy részét az épitőeég, mely gyártól szerzi be; az a fő, hogy jót szállítson és annak jóságáért | garanciát is vállaljon. Ez pedig meg lesz, mert az épitőeég tetszésére bízatott az accumulator-telepnek honnan leendő beszerzése. Fölvetették e kérdésből kifolyólag a hazai iparpártolást is. l'gy tudjuk, hogy az összes hazai aceumulator-gyárak tulajdonosai nem hazaiak, még a győri sem; ugy ez, mint a budapesti gyár külföldieké és csak azért nevezte el egy másik városi képviselő a győri gyárat hazaibbnak, mert az Pápához közelebb vau. Tehát a hazai ipar pártolására mindkét gyár egyformán csak annyiban szolgál, bogy hazai munkásokat foglakoztat. Az pedig, hogy a győri gyán accumulator-telepének évi üzem költségéi 2<K) koronával kevesebbre előirányozta, nem jöhet számításba, már amiatt sem, mert a a telepért a főépitő-cég nem szavatolt volna éa igv még szép ügyelem volt tőle, hogy erről a várost ideje korán értesítette, amikor ezt a telep elkészülte után is bátran tehette volna. Ily kicsinyes dolgoknak nem szabad hátráltatni a város villamos-világítási telepének kiépitését. Vajha már a telep helyéül kiszemelt telek megvételét is kimondta volna a város és ne kellene még egy. esetleg több hónapig várni az építő-cégnek, mig a kérdéses helyen az épitést megkezdheti. Ks bárba olyan stádiumba jutna a világításitelep ügye, hogy még a folyó évben élvezhetné a város és lakosság a villamos-világítást, annak hasznos voltát és nagy előnyeit. Városi közgyűlés. -- iios, július a E tapSS «I. u. .'! órakor városunk képviselőtestülete, Mészáros Karolj polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, mely a városi képviselőknek élénk részvétele melleit és elég érdekesen folyt le. Két ügy tárgyalása involvált vitát, és pedig a kisebbik laoharoot az uj utcák megnyitása tárgyában tett indítvány idézte elő, a másik, a sokkal nagyobb, hosssabb és hevesebb vita meg a villamos világitási soeumulator-telep kérdéséből fejlődött ki. Mindkét ügygyei vezető cikkünkben bővebben foglalkozónk és itt csak azt konstatáljuk, hogy a közgyűlés tárgysorozatát máskor talán rövidebbre lehetne szabni, külöoösen akkor, ha több fontos, vitára okot szolgáltató tárgy forog szőnyegen. Mint legutóbb is megtörtént, midőn CSsk két ügy tárgyalásánál keletkezett vita és az mégis oly hosszura nyúlt és a közgyűlésen a jelen voltak a tanácskozásba annyira beletanultak, hogy a napirend egyik pontja nem került tárgyalás alá, két a utolsó pontra pedig pár képviselő hozott határozatot és azt a polgármester 2 — '.'> képviselő előtt hirdette ki, miután a többiek akkorra már eltávoztak, beleunva a hosszas ülésezésbe. Tudósításunk a közgyűlésről a következő : Megnyitás éa jegyzökönyvhltelesltés. Mészáros Károly polgármester a közgyűlést megnyitja és a jkv. hitelesítésére dr. Horváth József, dr. Kluge Endre, Beck Zsigmond, Petrovics Mihálv és Paksy Károly V. képviselőket kéri föl. Csoknijtuj főjegyző a mult ülést jkvét felolvasván, azt megjegyzés nélkül tudomásul vették. Polgármesteri jelentések. Napirend előtt jelenti polgármester, hogy özv. fenyvessy Perencné, boldogult főispánunk elhalálozása folytán hozzá intézett részvétnyilatkozatért, mély köszönetét fejezi ki a t. közgyűlés minden egyes tagjának. Jelenti továbbá, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága jóváhagyta a városnak líesenhaeh Károly és neje pápai lakosokkal az. HMM), sz. házra vonatkozólag kötött adás-ve vési szerződését. Mimikét jelentés tudomásul vétele után következett a napirend. Eger »aros átirata. Eger város az óvó- és tanköteles gyermekek összeirása tárgyában kibocsátott kultuszminiszteri valamit csinálni. Szemben épp egy bormérés volt és rögtön átmentem egy pohár borra. Kérdezősködtem, az átelleni üzlet felöl és a korcsmáros, ki igen bőbeszédű volt, mindenre kimeritó* választ adott. Azon kezdte, bogy szomszédja nagyon gazdag ember. A ház, amelyben az üzlete van, az övé és van neki körülbelül negyvenezer frt évi jövedelme. — A vagyonát, nemde, örökségbe kapta? — kérdeztem nagy érdeklődést mutatva. — Amint veszszük, — szólt a korcsmáros — de milyen kutya szerencséje is van némely talált gyermeknek, mert tudja meg uram, hogy ezt a gazdag embert az előbbi tulajdonos a lelencházból vette magához csecsemő korában. A fitt felnőtt, az üzletben ügyes volt és jól értett a hízelgés mesterségéhez is. Nemsokára segéd lett a kis tanoncból és beleszeretett főnökének egyetlen leányába, akinek meg is kérte a kezét. A öreg halála után azután ő örökölte az egész vagyont. Nagy érdeklődéssel hallgattam a korcsmáros beszédét. Rögtön készen voltam tervemmel. — Nem tudna valamit ennek az embernek szüleiről mondani '.' — kérdeztem a korcsmárost. — Sommii sem ! — Hány éves lehet már, mit gondul? — kutattam tovább. — Körülbelül 2£—80 esztendős. Többre nem voltam kivánosi él távoztam. Tervem jól volt kieszelve, esak egyes apró részletek hiányoztak még, amelyekkel nem voltain teljesen tisztában. Nyolc nap múlva az üzletben tett látogatás után egy öreg ti-/t ment végig a Király-utcán. Hej, ha láttad volna, hogy kiesiptetu magam! A f&szerkereskedő künn állt az üzlet ajtajában . én odaléptem hoz/á és megkérdeztem, bogy ő-e az a férfi, akinek a neve a firmán van '.' Mikor meg* mondta, hogy igen, meglepetve néztem reá él sirva borultam a nyakába. Fiam, édes fiam ! - rebegtem keservesen zokogva. Az én fűszeresem természetesen nem tudta, hogy mit jelentsen ez, de én egy pillanatot nem engedtem neki a gondolkozásra, hanem elővéve Irományaimat, hozzáfogtam a meséhez: — Éppen Afrikából jövök, — mondám és egy érdekes történetet tálaltam (Öl néki a háború borzalmairól. — Klső dolgom volt, fiam, — folytattam, • bogy visszatértem után téged fölkeresselek. Négy nap óta szaladgálok már és nem tudtalak megtalálni. — Ah, a lelencházban kellett téged hagvnom keseregtem tovább. — „Szegény anyád ! Kélt az édes apja haragjától és öngyilkos lett. Oh szegény Antotiiette "' HKW. július 12. rendeletre vonatkozólag átiratot intézett a városhoz, hogv ezen állami funkciókkal felmerült ujabb kiadások ne a városokat terheljék, hanem a miniszter azon kiadásokat illessze be tárcájának költségvetési keretébe és igy eme ujabbi terhet a városok vállairól vegye le. Kemény B«la v. jegyző referádája alapján a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az állandó választmány azon javaslatát, hogy tekintettel arra, mi* szerint a nevezett miniszteri rendelet az amúgy is állami funkciót képező városi teendőket annyira megszaporította, hogy az egy állandó munkaerő alkalmazását tette és teszi szükségessé, tekintettel továbbá arra is, hogy a város amúgy is túl van terhelve állami feladatok teljesítésével, ami tetemes költségébe kerül anélkül, hogy érte bármiféle rekoinpen/.ációban részesülne, a város az átirat szellemében intézzen kérvényt a kultuszminiszterhez. I j utcák nyitása. Dr. lJ'tcif László v. képviselő a Lajos utca zsákutcának és a dókái Mór-utcáról a Voyts-féle városi ház és az Irgalmas-rend háza között az Anna-térre, egy uj utcának megnyitását indítványozza. Az uj utcanyitási terv mellett felszólalt dr. /.ÓV// indítványozó és dr. llo//ner Sándor, kik RI uteanvitásiiak szükségességét hangoztatták és azon •'•hajuknak adnak kifejezést, hogy az állandó választmány javaslata értelmében ezen ügy ujabbi tárgyalására zárt határidő tűzessék ki. I >r. Antul Ciéza a pénzügyi bizottság javaslatának kelt védelmére. K bizottság ugyanis a város pénzügyi viszonyaira való tekintetből az indítványnak a napirendről levételét javasolja. Hajnóczky Béla é- Vő<jé> László is e javaslatot pártolják. felállással történt szavazás után a képviselőtestület kimondta, hogy az indítványt kiadja a v, tanácsnak azzal, bogy a javaslatba hozott utcák nyitására vonatkozó költségelőirányzatot készítse el és azt a folyó évi október hó vége után követkézé legelső közgyűlés napirendjére tűzze ki. rímei-használati dij. Krti'isz József M. fia kéri, bogy a város címerének használatáért megállapított 100 K összeg fizetése alól fölmeutessék. Tekintve, hogy folyamodó a város címerét még nem lajstromoztatta a kamaránál és azt nem is használta, a HM) K előirt dijat elengedték és törölték, azzal azonban, bogy a címert nem használhatja folyamodó a jövőre sem. Így folytattam tovább a legtermészetesebb hangon. Állításaimat okmányaimmal igyekeztem bebizonyítani, de fiain nem nagyon melegedett bele a viszontlátás örömeibe. Nem tudta bányadán van és ki tudja, mit tett volna velem, ha izgalmas viselkedésemmel magamra nem irányítom a szomszédok és járókelők figyelmét, akik édes szókkal lábe.-zélték a kereskedőt, hogy ne legyen már olyan szívtelen irányomban. Végre mit is tehetett egyebet, mint hogy barátságos képet vágott és szívélyesnek mutatkozott. Mert ha nem fogad el, ugy nemcsak atyját idegenítette volna el magától, hanem a pártomon levő vevőit is. Így nemsokára a házhoz jutottam és mindenkivel megkedveltettem magamat. Hittek a meséimnek és a hálás fut hatezer frt évi jövedelmet biztosított a számomra. Kz az én történetem ! Mondd, nem vagyok-e ügyes egy fickó? Mi? — Nem tagadom, az vagy ! — szólt csodálkozva a másik. Erre a két jó barát felhajtott néhány pohárral és Kalmár felköszöntötte pajtását, kívánván neki, hogy az is olyan szerencsés fogást csináljon, mint ő. Aztán elváltak egymástól. Másnap a füszütkereskedő a következő levelet kapta: „Igen tisztelt Train! Az esetben, ha <>n