Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-05-10

1903. májai 10, toztatni s mint a jelen eeetben Ii — nem tudnók kinek a kedve (./érint '.' I Továbbá, mivel bér hasról van HZÓ, I nem egyél* célú épületről, az építési költségnek minden kin növekedése szigorúan ellenőrizendő, mert más különben annyira növekedik i költség, hogy ráfizethetünk évente l bérházra. Köszönjük az ilyen bérhásst, nem kivánunk belőle. Bárhogy forgassuk is ezen ügyet, nem tudunk megnyugtató okot felhozni mellette. Legmegnyugtatóbbnak tarthatjuk azon reményünket, hogy többé ilyen középitkezés elő nem fordul. Megyegyiilés. Veszprém, 1903. május 4. — Vármegyénk törvényhatósági bisottságs Veszftrémlien 1'. lei -1 én é- :t következő oapokoii tartotta m<>g tavaszi rendes közgyűlését, A betegsége miatt távollévő főispán : < 1 r. Fenyvesty Ferenc lie1 vett Kolossváry József alispán vezette, mint elnök, u közgyűlést, mely dr. Óváry indítványára nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy a távollevő beteg főispánt, ö éves főispán-ága alkalmából, melegen üdvözli és kiváltja a főispánnak mielőbbi felgyógy ulását. Az. első napi közgyűlésnek érdekes tárgya a katonai törvényjavaslatok fölötti élénk tanácskozás volt, melv két órai heves vitát provokált és végül déli 1 2 óra leié azzal végződött, hogy Debrecen váró- átiratát a közgyűlés többsége, az állandó választmány javaslata alapján, egyszerűen tudomásul vette. Mintegy 120 — 150 bizottsági tag .ett ré-zt a közgyűlésen, köztük Pápáról és vidékéről : Hauer Antal orsz. képviselő, dr. Antal Géza, Győri Gyula, Körmend<j liéla, .lakúi (iéz.a, Walla (iyula, AlMZ és (íerstner plébánosok, Szaláki/ (iéz.a és Tamás stb. A közgyűlés lefolyásáról ti következőkben tudósítunk : Elnöklő alispán a közgyűlést megnyitván, sajnálattal jelenti, hogy dr. Fenifiessi/ főispánt betegsége akadályozza a megjelenésben és távolléte miatt a kötelesség reá hárult, hogy a közgyűlés elnöki tisztét viselje. Napirend előtt dr. Ut'ánj Ferenc szólalt föl és szép beszéd keretében indítványozta, hogy dr. Fenyvesty főispánt 6 éves (Öispánkodása alkalma 11 üdvözöljék, azon óhaj kap--án, hogy a főispán betegségéből mihamarább fölépüljön. A kosgyűlái SZ indítványt általános lelkesedés mellett egyhangúlag magáévá tette. Bántás bejelentette alispán Sihrikkei Imre b. tag halálozását, mely fölött a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét. Majd jelentést tett, hogy a megyei inuz.euin-egylet alapszabályait jóváhagyták, és hogv az. egylet első rendes közgyűlése ma délután le-z és bogy báró Horni'/ megyés püspök 1800 koronát, as országos felűgyelOség 1600 koronái adományozott a mossam céljaira, a kultuszminiszter pedig leiratában az egyletnek hathatós támogatását helyezte kilátásba, melyekért a közgyűlés hálás köizöuetet szavazott. Alispán indítványára a muzeumegvlet igazgatójává egy hangulag L n;ká Dezső kegyesrendi tanárt választották meg és elhatározták, hogy a megyei levéltár helyiségeinek a múzeum céljaira leendő átalakitá-a a megye költségén történjék, amire, valamint az egylet által telje-itendő régi-égásatásokra és kutatásokra, ti(H) K előleget szavaztak meg. Kzután következett a napirend és tudomásul vette a közgyűlés a számon kérészek megtartásáról szóló jelentést, majd az. alíspáol jelentést és udvari g\ ássjelentéseket. Koller Sándor főjegyző referádája alapján kimondták a községi közmunka összeírása itb. iránt alkotott szabályrendelet módosítását és Somogymegye feliratát, a magyar földnek magvar kézben való megtartását oélzó törvény alkotása tárgvában, pártolják é- az. átirattól némileg eltérő szellemben fog a vál megye a képviselőházhoz felimi. Tudomásai vették Pozsony átiratát az. egyesülési és gyülekezési jog törvényhozási rendezése érdekében. Arad, Szatmárnémeti és Debreczen sz. kir. város átirata, a kai' nai törvényjavaslatok ellen, kerülvén tárgyalásra, miután Koller főjegvző az. állandó választmánynak a tudomásai vételt véleményező javaslatát előterjesztette, és mivel szólásra nem jelentkezett azonnal senki, elnöklő ali-pán a határozatot kimondta, hogy az átiratot tudomásul veszikEkkor állt föl szólásra dr. ('<omaez Héla biz. tag és a kérdésnek újból tárgyalását indítván vozta. Hainpreeht Antal, nehogy az lás.-ék, hogv a közgyfiléa B nevezett kérdé- elöl ki akar térni, javasolja a tárgyhoz izólás megengedését. Karács dános Csomssz indítványához, c-atlakozik. Dr. ('sete. Antal" azt a közvetítő indítványt teszi, hogy az. átirat Hevesmegye átiratával együtt tárgy altassák. Minthogy ali-pán ragaszkodott a közgyűlés rendiéhez, melv szerint a kérdést a határozat kiinert jód tisztogatja a padlót, hazudsz te Orzse, rossz vagy, hitvány, inkább mentél volna el abba a másik városba, lett volna még ott helyed, hiszen szép, nagy a temető." (>rz.se összegörnyedve, tönkrezuzva hallgatott. Nem merte mondani, hogy hosszú gyalázata'nak minden holnapjában küldött haza pénzt az apjának, hogv tisztítsa a kis házát az adósság terhétől, amelyeit a zsidó boltos táblá/.tatott reája. Nem Hielte elmondani, hogy nélkülözött, fázott, éhezett a selyemruhában és ugy reszkettek a tagjai, mint a kalapján a kócsagtollak. Nem mondta el, hogy az inség minden hónapjában is küldte haza a pénzt, azt a drága, keserves pénzt. Nem mert szólni, asszony volt, falusi asszony, aki a férfinak a rabszolgája, akt ütheti, verheti, mert erősebb Papp (iábor igaz, hogy erős volt, magas, acélos testén megfeszült a kopott zsírfoltos zubbony, széles nagy tenyerének egy szorítása balált hozott az ilyen sápadt forma fehérnépre, mert SS volt az < >rzse most, mikor nincs az arcán a pirosító. Menj ki, szólt az apja. A leány kiment, az udvaron ott tolongtak körülötte a -zomszédok és biztatták, mesélj, mesélj tovább, milyen az a városliget ... A leány szemeiben környék csillogtak. Szép,-olyan sz.óp . . . hogy jó lenne meghalni. Az öreg Kati néni megrázta a fejét. „Búbánatoson mondod édea lölköm, ki bánthatta meg a szivedet." Papp ()rzse nem felelt, csak nézett a környezetére, az ünneplő* ruhái szomszédok pirospozsgás, egyre mosolygó kifejezéstelen arcára. ..Jó nektek, ti nem tudtok semmit . . ." Ezalatt az öreg Papp Gábor munkához fogott. Furcsa munka volt az. amilyet a magyar ember talán századok óta nem csinált, rombolt. Feltépte ti leánya nagy bőröndjét, egymásután vette ki belőle a selyem szoknyákat, az illatos battiszt inget, a sok temérdek holmit, amit mutatni eífrálkodiísból hazahozott az oktalan leányzó, aztán egymásután beledobta az égő kályhába. Nyöszörgő, szomorú hangot hallatott a szövet, nehezen kapta fel a s/ikrát, vergődött a láng karjai kozott. Az öreg csak nézi és mikor az OrsSS félénken bejött, tompa hangon valami boSSUS gúnnyal monda: ,.Móg tüzelőnek se jó, m-m ad meleget". ( írzse meggyörnyedten nézi az elete árának pusztulását, aztán nyers hangon, égő környékkel a fekete szemében kiáltotta oda: .Hát most már mi marad nekem?" mondása Után nem lehel tárgyalni, szavazásra bocsátotta annak eldöntését vájjon a közgyűlés megengedi e a tárgyhói szólást ? Felállással történt ssavazáa utján 86 szóval 34 ellen elhatározták, hogy B tárgyhoz hozzá lehet szólni. Dr. ('som is; hosszabb beszédben SS áll, választmány javaslatához, azt óhajtja fűzni, hogy a vármegye az átiratot pártolólag vegye tudomásai. (Azon kifejezéséért, hogy a közöl hadsereg a magyar hazát és alkotmányt nem védené meg, alispáni rendreatasitálban részesült.) Rainpreclit az. áll. választmány javaslata mellett érvelt. Szabó Imre hosszabb indokolás után indítványozta, hogv mondja ki a közgyűlés, hogy meleg rokonszenvvel kiséri az. ellenzéknek azt a hazafias küzdelmét, melylyel a magyar hadsereg szervezetében a nemzet jogait az l*ti7. évi XII. t.-e. alapján érvényesíteni törekszik, de elitéli a függetlenségi pártnak obstrukcióját a fölhatalmazás! törvényjavaslat ellen és ép ezért felír a parlamenthez, hogy a rendelkezésére álló törvényes eszközökkel az alkotmányos rendet állítsa helyre. Kovád János kijelenti, hogy önálló magyar hadseregre pénz- ós véráldozatot szívesen megszavaz, de a közös hadseregre semmit. I>r. Csele Szabó Imre indítványát nem tartja elfogadhatónak, mert azzal a vármegye a kormánypártnak c- az. ellenzéknek is egyaránt bizalmat -zavazna. Dr. Antal (iéz.a annak hangoztatása mellett, hogy a megyegyiilés nem lehet színhelye szervezett politikai |iártoknak, Szabó Imre indítványát pártolja. Győri (iyula az ellenzék akcióját nemitéli el, - a függetlenségi-párt 35 éves működésében a nemzeti (iéniusz megnyilvánulását látja, azért Szab,'. Imre indítványából az obstrukció-ellcnes rész kihagyását indítványozza. „Szavazzunk" felkiáltások hangzanak). • I>r. Ctomott é* Szal'ú Imre a zárszó jogával élve, ismét beszélnek röviden, mire alispán, UO biz. tag névszerinti szavazást kérvén, azt az állandó választmány javaslatára elrendeli, a sz.avaz.atsz.edö küldöttség elnökéül Bauer Antal, jegyzőiül i dr. Kemény Pált és Fischer Viktort kéri föl és a szavaI zá- tartamára a közgyűlést fölfüggeszti. A szavazat megejtése után alispán a közgyűlést újból megnyitja és kihirdeti, hogy az állandó választmány javaslatát fogadta el a közgyűlés több-óge, minthogy a.javaslat mellett 70-eU és ellene 38-au szavaztak le (összesen Hl* szavazat adatván le). Ekkorra már ',12 óra lett és a következő ügyeknél az. érdeklődés nagyban megcsappant és vita nélkül az állandó választmány javaslatai emelkedtek érvényre. Másnap kedden - még folyt a közgyűlés, mérvnek folyamán, egyedül /lennel Károlv bizottsági tag felsz.óilalása hozott a monoton egyhangú határozatok közé érdekességet, kinek indítványára ki is mondotta a közgyűlés, hogy felír a fedezetlen határidő-üzlet eltörlése iránt ti magyar országgyűléshez. A községi ós körjegyzők egylete kérvényét is kedvezően intézte el a közgyűlés s a bizottsági tagok egyhangú hozzájárulásával kimondották, hogy felterjesztést intéz a vármegye közönsége a belügyminiszteri i imunkaerők állandó rendszeresité-e végett. ( -ittőtt.,Lm még községi számadások referálása volt napirenden l a jegyzökönyvek hitelesítése után a közgyűlés véget ért. Városi bizottságok alakulása. Hétfőn megalakult több városi bizottság. A jai/iigi/i btZOtteág elnökévé Sült József és jegyzőjévé dr. Kendi vdámot választotta meg. A pénzügyi bizotttág elnöke Kenus; Józ-ef N. és jegyzője dr. Antal (iéza lett. A közegészségügyi hizottsáif elsőkének dr. A'ÓÍV Józsefet, jegyzőjének Csthstomhathy Lászlót választották meg. Az építészeti is izépitóezeti hízott-