Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-05-03

XXX. évfolyam. Pápa, 1903. rnájus 3. 18 szám, PÁPAI LAPOK. Papa város hatóságának e* több papai i pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Ifegjelenik mindén vasárnip. Sierkeattöség < Jókai Mór-utca 969, szám. Kiiiilohhiit.il i Goldberg Gyula papirkereskedése, f I Telefon teám : II. Felelős szerkesztő : K<>KM ENI >Y BÉLA. Kloiizcti'si'k éa hirdetési dijai a lap kiadóhirataláhoi kUldemlök. A lap ara: egész évre 12 kor., Félévre 8 k., negyedévre •"• k Kjtyes s/ain ára ;t(l lillér. Boycott — vagy mi? — Piacunk Bérelme. Hónapokra visszamenő hosszabb idő óta piacunk általánosságban, kereskedelmünk ás iparunk különösen, szóval egész üzletforgalmunk szemmel láthatólag megcsappant. A kínálat és kereslet között nemcsak egyensúly, de arány sincs. A kinálat szilárd, a kereslet lanyha. Minél erósebb az »adok^, annál gyengébb B > veszek; hangja. A kereskedők és iparosok siirü tömött vonala, a cikkeiktől megválók táborának jelentékenyen és alaposan megtizedelt sorával találja magát szemben. 1 >e ugyan mi lehet az oka üzlelfor- J galmunk ezen hőmérsék-változásának '.' Talán | :t pénzviszonyok, valamely elemi csapás vagy egyéb vis maior? Nem. Nos, hát honnan Inj a szél és honnan jön a higany-ülyesztő légnyomás? Azt mondják: a vasútról. Azt 1 eszelik uton-utfélen, hogy van igy rendelet, mely meghagyja a vidéken hikó vasúti alkalmazottaknak, bár a mi körzetünkhöz tartoznak, hogy bevásárlásaikat kizárólag Gyórött, Székesfehérvárott és Szombathelyen eszközöljék. Es amit e rendelet a vasutasok számára ezek egyéni szabadságából még lentart, az nem több, mint bogy e három város közül ahhan vásárolhatnak, amelyikben nekik tet.-/.ik. Azt is mondják, hogy minden ilyen bevásárlási útra külön jegyit kell kérniük s a kérelemben pontosan megjelölniük a várost, ahol a bevásárlást eszközölni óhajtják ; mert a jegy csakis oda bir érvénynyel és az nt megszakítása esetén érvényét elveszti. Ami annyit jelent, hogy l'áp:t várost kitörli az állítólagos rendelet a viisuti földrajzból és a mi kereskedelmünket, :t mi iparunkat egyszerűen lehetetlenné teszi a fen hatósága alá tartozó testületnek. Ks amennyiben valamelyik vasúti alkalmazottnak mégis eszébe jutna, hogy Pápa város ipari vagy kereskedelmi cikkeivel fedezz." valamelyes szükségletét, ezt a luxust, csak a saját költségén teendő utazás árán engedhetné meg magának. Nos hát, ismételten hangsúlyozom, bogy mindezt igy beszélik, Ugy mondják, magát a rendeletet nem láttam, nem olvastam. Kbár az állítólagos rendelet a város egyik közgyűlésén interpelláció tárgyát IS képezte már és azon ténykörülmény, hogy a vidéki vasutasok, még a velünk legszomszédosabb forgalmi közelségben állomásozok sem mutatkoznak hónapok óta ipari és kereskedelmi piacunk látóhatárán, teljesen indokolttá teszi is a feltevést, mégis annak létezésében hinni nem tudok, nem akarok. Mert nem vagyok képes egy reális üzleti alapokon nyugovó olyan nagy állami és oly komoly vállalat — minő a magyar államvasutak - vezetőségéről feltételezni, hogy egy ipari, kereskedelmi, de meg vasúti forgalom tekintetében is jelentékeny és józan és/tzel figyelmen kivül nem hagyható város mellett egy semmit vagy tán sokat is mondó füttyentéssel robogjon el masináján anélkül, bogy azt, annak területén való megállásra érdemesnek tartaná. Mert ez, igazán mondóin, nem lenne egyéb, mint egy silány krákél.-tikli, mellyel egy virágzó és törekvő város igyekezetteljes lakosságának önérzetét minden alapos és jogos ok nélkül lenézőleg provokálni akarná. .Mondom, hogy én egy ilyen rendelet megtörtént kibocsátását nem hiszem, sőt még csak a lehetőség gondolatát is perhorreskáloin. De minthogy az érzett mellő/.tetés következtében nemcsak az üzleti kehlek vannak méltán felizgatva, hanem lázban kell hogy forrjon a vére mindeneknek is, kiknek e város fejlődése, ipara és kereskedelme önzetlenül és Isten igazában a s/ivén fekszik, kell hogy e téren és ez érdemben világosság legyen. Kell. hogy a magyar államvasutak igazgatósága férfias becsületességgel, leplezetlen nyíltsággal és kibúvó nélküli őszinteséggel nyilatkozzék, vájjon ni e g f e 1 e l-e a V a 1 ó s á g n a k az, bog y TA RCA. A kézimunka kiállítás. — A ,Pdpai Lapok* eredeti tárcája. — dr. l{o/-n Miklós. őszintén liálás vagyok a , Vöröskereszt-Egyesiilet* Méretétre méltó elnöknűjének és a kézimunka kiállilás figyelme- hölgy bizottságának, amiért szives meghívásukkal módot nyújtottak nekem arra, hogy kiállításukban már a megnyitás előtt egy nappal {.'yonyörkodhettem. Mert a bemutatót megelö/o nap, a maga parádé nélkiil való, csöndes harmóniájában igazán alkalmasabb a komoly szemlélődésre éa tüzetes, részletes áttekintésre, mint a megnyitás ünnepsége, mikor a kiállított munkáktól maguk a müvek alkotói — .s/ép asszonvok és leányok tarka serege — vonják el a tigvelmet é- csinálnak veszedelmes konkurenciát a legkiválóbb remek műveknek is. Mert — hiába! — gyarlandó földi emberek vagyunk •'• szeres-ük bár mindennél jobban a művészetei, az. MftfONjrl még a művészetnél is jobban szeretjük s DÜMM a művészetnek olyan halhatatlan remeke, nniely kiáltaná a versenyt az tt.<<;<>nijnyul, a tenné s/.et huhimló remekével. Nehogy azonban bárki is azt olvassa ki a szebbik nemről irt eme kis apológiából, bogy már most * " — mi\el hölgyekiOl lé-zen szó — leteszem a kritika t'ekete szemüvegét s valami rózsaszínű monoklit illesztek az egyik szememre ! (Kó/vt-ziuüt, hogy mindent szépnek láaaak él monoklit, hogy a másik széniemet kényelmesen behunyhassam az esetleges hibák előtt !i <

'Ii nem! F.z lebecsülése lenne a kiállításnak, mely pedig igazán olyan magas színvonalon áll, hogy a szakszerű kritikát is elbírja, nemcsak az udvarias, de semmitmondó bajbőkolást. Pápa város hölgykcizöiisége ezzel a kiállítással az európai ízlésnek, a művészeti nagykoru-ágmik olyan bizonyítványát érdemelte ki magának, amelynek értékét nemhogy les/állitanák, de c-ak növelhetik egyes apró s különben is merőben generálit jtllégü széljegyzetek. Végezzük el ez.fket az általaim- glos*zákat, mielőtt a kiállítás részletes ismertetésébe kezdenénk és jegyezzük meg jó eleve, hogy e kiállítás, mint minden kézimunka kiállítás (a hézimunku alatt nemcsak női kézimunkát értve' anyagai tekintve k.t csoportba osztható. Az egyikbe — szerény nézetem szerint az elsőbe — tartoznak, melyek in véneiéi, művészi izlés, ötlet, eredetiség, korbtlség, styl i-, találékonyság, vagy az iparművészet terén uj mezőnyök kulturálásával, uj perspektívák megnyitásával válnak ki társaik közül; a másodikba pedig azok, melyeknek készítői — és nem alkotói, mint az előbbiekéi — egyéni munkásságok, szorgalmuk, vagy a türelmükről tett próbatétel által vívják ki jól megérdemelt elismerésünket. F. sorok irója eleve kéri mindenek bocsánatát, ha emez. irá-ában a/, elsősorban em'itett klasszis iráni némi elfogultságot és különös syinpalhi.it fog elárulni. De nem tehet róla. A modern művessel emlőin nevelkedvén, minden subjektiv érzése a kor szellemének megtelelő áramlatokhoz húz. és különben i-, sokkal jobban exponálta magát már eddig is az .uj művé-zef igazáért vívott harcokban, semhogy mo-t merő gyengéd opportunizmusból pálfordulást cselekedhessen. \ iszont azonban nem fogja e szigorú művészeti hitvallása dacára sem egyoldalúan ketté* vala-ztaiii a kiállna- anyagát, hanem egyszerűen felkéri a szives olvasóit, hogy tegyen vele egy rövidke sétát a két termen keresztül és segitsen kikeresni az óriási anyagból a bármelyik irángban jellemzőbb darabokat. A pointt laCé az. uralkodó planéta a kiállításon, hangos szóval jelezve, hogy a ilici/ terén tigvancsak lépé-t tart l'ápa is a nagy világgal. Hogv mi még.

ein e/eket a divatos munkákat •emeljük ki első sorban, annak igen egyszerű oka az, hogv miloétzi munkában nem a divat követése, vagy mellőzése a döntő motívum. Motívummal az. előbb említetteken kivül — főképpen hármat vehetünk figyelembe: 1. a tervezés eredetiségét If. a «tylu«nak imely lehet aztán antik i>, nemcsak modern, de semmi esetre sem «ablonos gyárstylu«l korrektségét .'!. a nemzeti motívumoknak kulturálisát. Fc-teit munkáknál döntő