Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903
1903-04-12
A pápai gyorsírókor negyedszázados jubileuma. A j>ií|)!ii ifjúsági gyorsírókor negyedszázadon jubileuma holnapi ünnepélyére, mely gyorsirás-versenynyel lesz összekötve, már is sok vendég érkezett városunkba én fog holnap is érkezni az ország minden részéből. Kitka alkalom, ez, hogy városunk a vendégeknek ily sokaságát fogadhassa körében, ritka alkalom, hogy városunk felé, bár csak néhány napig, érdeklődéssé] tekint az ország és központjává, tényezőjévé válunk j nemzeti kulturtörekvések dicső munkájának. Mert ritka alkalom az, amikor a közművelődés zászlaját városunk falai közötti kibonthatjuk, bogy az ország szine előtt lobogtassuk azt dicsőséggel. Amikor harcok dúltak a hazában és karddal, fegyverrel kellett megvédeni tiizhel VÜnket, a hazát, nemzetet, városunk lakossága akkor is, mint mindig, az elsők között volt, hogy vérét ontsa a magasztos eszmékért. Most immár a művelődés, a haladás korszakában sem maradhat városunk az utolsók között. Nem is maradhatott. Mert ott, ahol a közműveltségnek annyi faktora áll efös munkában B. nemzeti művelődés szolgálatában, ott nem is lehel máskép, hogy amikor a haladás zászlaját kibontják, erős falanksza a lelkes harcolóknak állja körül ezt a zászlót, hogy dicsőséggel koszoruzottan emelhessék a magasba és hajtsák meg a nemzet szine előtt. És hogy az ifjúsági gyorsírókor, mely immár 25-éves fennállását ünnepli meg holnap, a művelődés történetébe beirta a nevét, ezt talán mondanunk sem kell. Annak az eszmének, melylyel nemzetünket a ktiltnrnépek sorába emelni volt vágya a nemzet minden nagy- és hű fiának, állott szolgálatában e kicsiny, de bátor csapat. Es hogy megállta helyét sok viszontagság között is, bizonyítja a holnapi ünnep. Ks ennek az ünnepnek a fényét emelni jönnek a közművelődés harcosai körünkbe,SZ ország minden részéből. Jövetelükkel akarják dokumentálni azt, hogy városunk méltó helyet foglal td a nemzeti művelődés történetében. Fogadjuk tehát őket meleg szeretettel; mutassuk meg, hogy amidőn városunk vendégeiként tisztelhetjük őket, lelkesedéssel, szeretetünk minden nemes érzésévél fogadjuk őket, hadd vigvék szerte, széles e hazában, l'ápa város közönségének vendégszeretetét, a minden szépért, jóért és igazért való nemes lelkesedését. Lobogózzuk, díszítsük léd házainkat, hogy a város külső képében is kifejezzük tiszteletünket a vendégek iránt és uz ünnep nagy jelentőségél városunk kulturális életére. A rendégek. Az ifjúsági gyorsírókor nőnapéra Hegedűi Sándor agyháakerflletí fágoadnokon, Antal <;ábor ief. püspökön és dr. //>•./.-.//<>• Lóránt városunk orsz. képviselőjén kivül, holnap Stég a következő vendégek érkeznek : Dr. Falué. Henrik as O. tí.Qj. E. elnöke; liódogh dános tanár, az <). M. Gy. E. igazgatója; (Jzigány dános jászberényi nyugaloa. polgármester; Blassejovssky Károlyné m. kir. | >»ta- is távirdaI el Ügyeié neje; dr. Halász Zoltán orsz. gyorsíró; dr, Herczeg Árpád áll. főgimn. tanár, Temesvár; dr. Fülöp Adorján gimn. tanár, /.enta ; dr. Teli Ana-ztáz. fogimn. tanár, Gyár; dr. Szász Bagó; dr. Roth Lássió; Révész Márton áll. keresk. isk. tanár, Szombathely ; Uúcz Soma gimn. tanár, Zonibor; Petényi Adolf l'őreáli-k. tanár, Temesvár; Magonv József piar. gimn. tanár, Temesvár ; -Nagy Sándor ügyvéd, Debrecen ; Szabó András koll. tanár, Székely-l'dvarhely ; Lsernyei Mór főgimn. tanár, Újvidék ; Bohdanecky Lajos, főgimn. tanár, Kaposvár; Galloviofl Jenő oki. gyorsiró-tau., hírlapíró; Kállai Emil oki. gyorsiró-tan. hírlapíró és még számosan. A diákok < gyes helyekről tömegesen jelentkeztek, igy pl. Budapestről 40, Sopronból 2ö, Szegedről 25, Temesvárról ló, stb., körülbelül 180-an az ifjúság köréből. Wlassics vallás- és közoktatásügyi miniszter a gyorsírókor elnökségének meghivására a következő választ küldte : 121S. mm, sz. „A pápai er. ref. főiskolai ggortirókőr tekintetet elnökségének Pá V a. A gyorsírókor negyedszázados jubileumára szóiéi meghívót köszönettel vettem, de az ünnepélyen más irányú elfoglaltságom miatt sajnálatomra részt nem vehetek, miért is egyidejűleg felkértem a kir. tanfelügyelőt, hogy a jelzett üi pélyeo képviseletemben jelenjék meg. Budapest, 1903 április hó ."5-án. Wlaeeies." F. izeriul a közoktatásügyi miniszter kép vi seletében Pap Sándor tanfelügyelő is részt \r</. u ünnepélyen. A pályamunkák. A gyorsírókor által hirdetett pályázatra 6*36 ttenogram érkezett, még Amerikából is jött pálvanní. Esek közül a levelező irásti pályásatokat Pápán, a vitairá-uakat Budapesten bírálták. Eddig a pápai bírálat eredménye nagyon fénye-, amint a bíráló bizottság koréból kiszivárgott. Mintegy két-három'száz oklevelet fog kibocsátani a bíráló bizottság, i pénz és egyeli jutalmakon kivül, a sikerült pályázatok jutalmazására. Az ünnep első napja. Az ünnepély, melynek programinj.it itt újból közöljük, holnap <l. u. 4 órakar veszi kezdetét. Az ünnepség műsora a következő: 1. Megnyitó beszéd. Tartja: dr. Kapoesm Lucián, a körnek tanárelnoke, az 0. M. (Jy. E. tb. tagja. 2. Emlékbeszéd Markoviéi István halálának lU-éves évfordulóján. Tartja : dr. Hálás; Zoltán, országgyűlési gyorsíró, a körnek tb. tagja és volt ifj. elnöke. 3. A gyorsírás és emlékezet Irta és előadja: dr. fabró Henrik, az <». M.< ív. E. elnöke, a körnek tb. tagja. 4. A nők mint gyorsírók, Irta és előadja : Blaztsyotszkg Károlyné úrhölgy. 5. A gyorsírás terjesztése. Irta és előadja: Bódogh dános, az < >. M. (ív. K. ügyvezető igazgatója, a körnek tb. tagja. ti. A gyorsírás a középiskolákban. Irta és előadja: Sckór Ernő bölcs, hallgató, a körnek volt ifj. elnöke. 7. A pápai ev. ref. töi-kolai gyorsirókör 2.">-éves története. Irta és felolvassa: I'omjrár; József I. é. pn , itjusági elnök. 8. A korrekt stenogramm-pályázat eredményének kihirdetése. majd pedig soror Brigitta arcát figyelték. Mindenki vélt valamit a szemekből, az arcról olvashatni. Végre megszólalt a főnöknő. — Adjatok tanácsot testvéreim. Határozatlanul állok, pedig most tennünk kell. Levelet kaptam, melynek tartalma nagy veszélyt jelent zárdánkra. Hallgassátok figyelemmel, majd Brigitta nővér felolvassa. — l*gy-e jól sejtettem, súgja mater Fmerica szomszédnőjének, soror Brigitta követett el hibát. Meg kell érte szigorúan büntetni, ezt a töltőt nem tűrhetjük zárdánkon. Brigitta megkezdte a levél felolvasását, erre mi ti dny áj an elhallgattak. . Főtisztelendő Főnöknő | Tudatom önökkel, bogy e hó l'ti ára, szombaton estére zárdájuk kirablását határoztuk el. Ha uem akarják, hogy betörjünk, ötezer törintot tegyeimk az utcára nyíló első ablakba a meghatározott nap estéjén. Figyelmeztetem, bogy a zárda érdekében ne szóljanak a rendőrségnek. .1 lotiin'i hanJa tggik tagja.* Néma csend következett. .Senki sem mert megszólalni. Ijedten tekintettek egymásra az apácák, tanácsot adni egyik sem tudott. Előre rettegtek a levélben jelzett estétől. Az egyik sarokban két beulakó növendék sugdosott valamit, kacagtak a megijedt testvéreken, tréfának vették az egészet. Tudták, hogy miért! Mater Emeriea szakította meg hosszú idő multán a csendet. Egyetlen módot talál, mely segil a bajon, hogy megváltják magukat a megjelölt Összegért. Nekik ugy sincs pénzre szükségük, minek tegyék életüket kockára. Helyeslés kisér;e szavait. A főnöknő mondott csak ellent. <> is sziveseu adta volna a pénzt, de ha nincs, akkor nem lehet. Hosszas vita keletkezett, minek eredménye az lett, hogy elhatározták : a mondott éjjelen mindnyájan bezárkóznak a zárda vasajtóval ellátott Dagytermébe, a rendőrséget pedig értesitik az esetről. Kettegve s mégis türelmetlenül várták a szombatot. Soh'se folyt másról, mint a betörésről a ZZÓ, Fzer meg ezer féle alakban, maguk elé képzelték a banditákat s meséltek azok kegyetlenségéről rémhistóriák at. Aki csak valahol valami betörésre! hallott, mind elmondta, kiszínezve azt előadásával. Végre elérkezett a szombat. 'Talpon volt az egés/. zárda. A nappalt rettegve, imádkozással töltötték el. Ugy este felé megpredt az. eső. A nagv teremben összegyűlt apácák félénken tekingettek ki a vasrácsos ablakon. Mikor egy-egy e-öcsepp az üvegtáblához ütődött, ijedten rezzent Ö0SSS a koppanásra. A zárdát körülvevő rendőrök sem voltak képesek félelmüket eloszlatni. Mater Kunigunda a szentek életéből olva-ott fel történteket. Senki sem figyelt rá. Mindegyik el volt foglalva a maga gondolataival. Akinek nie--/távol szülője, testvén élt, tájéi szívvel gondolt arra, bogy többé (iveit nem látja VÍSZOOt Lassan, kinosan teltek a percek. Mater Kunigunda felolvasását csak az e-o kopogása zavarta. Künn az utcán már nagy sártócsa képződött, ugy, hogy nem jutott volna valami könnyű feladat a betörőknek. Lassanként kivilágosodott. Hajnaltájt kis szellő keletkezett, mely elzavarta a komor fellegeket. Az égbolt kitisztult. A felkelő nap sugarai kíváncsian tekintettek be a zárda ablakain. Az apácák hall vány, sápadt arcait kísértetiesen világította meg a derengő fény. A virrasztáshoz nem szokott nővéreket nagyon megviselte az álmatlanul töltött éj 8 a kiállotl felelőm. Alig alig tudtak felkelni helyükről. A főnök BÓ uralkodott legjobban magán. Né hány apácától ki-érve átment az iskola épületbe. Sehol semmi nyoma a betörésnek. Az utcára tekintő első izobs ablakában egy papírszeletet találtak. Ez volt ráírva : ,A betörök itt voltak." Hogv an jöhettek be s miért nem vittek «I semmit, az ölökké rejtély maradt az apácák előtt. Csak két henlakó lányka kacagott hamiskásan, mikor a matorok és sorotok halavánv arcára tekintettek. Ki tudja, mire gondoltak I Aligha nem volt részük a betörésben. Krről hallgat a zárda krónikája.
