Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-04-12

Biszehindas, haiikott él téltfwlltlégi Az ünnepéiy után tett 7 órakor a sző házban díszelőadás lesz a rendegek tiszteleiére. Előadják i „A cigánvbáró"-t. Este !> ólakor a ..<'rin"'"-szálló éttermében liiisaNíiicsora es Mg] tei méhen tánc lesz. Az estélyen belépődíj nincs, de a gvorsiróversciiv céljaira szolgáló esetleges kegyes adományokat hálái kössőaettel fogadja a rendezőség. Egyben kén a in. t. közönséget a rendezőség, hogy az. estélyen minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjék. Színészetről. .Most, hogy városunkba étkezett Mezei Béla uj színigazgatónk társulatával, szivünk legbensőbb melegével üdvözöljük őt és társulatának tagjait. Ugy a magunk, mint művészet-kedvelő közönségünk levében is. Azzal ti jóindulattal fogadjuk őket, amelylyel mindig viseltettünk a sziué-zet, mint ;i nemzeti művelődés hathatós tényezője iránt. Azzal a lelkesedéssel fogadjuk őket, amelylyel tartozunk édes magyar nyelvűnk terjesztőinek és művelőinek, akik sokszor nehéz viszonyok között is, kiizködve és fáradva, felelnek meg nemes hivatásuknak. Szeretetünk egész, melegével üdvözöljük őket tehát mégogyszer. Az uj színtársulatról természetesen előre nem nyilatkozhatunk. Nem ismerjük erőit, bár kétségtelen, hogy az egyes tagokat jó hír előzte meg. Mi mindenesetre jóakarattal vagyunk eltelve s készséggel előlegezzük l társulatnak mindazt a jóindulatot, amelylyel általán a magyar színészet iránt érezünk s örvendeni fogunk, ha a társulat bizonyítékát fogja adni kiválóságának. Legyenek különben arról meggyőzőid ve, hogy bár szigorú mértékkel fogunk mérni, ds sohasem térülik el B tárgyilagos és igazságos kritika ismérveitől. S most közönségünkhöz is van pár szavunk. A szinügvi bizottság ezúttal megtette a kötelességél, de végtére is, tőle mindent nem várhatunk. A bizottság kiküldött tagjai : Hanauer Zoltán, dr. Kóros Endre, Körmendi/ Béla és Pollatsek Frigyes nagy buzgalommal és lelkes tevékenységgel láttak hozzá a bérletgyüjtésbez. amelynek jó sikere is lett. 8 ha talán nem érték el azt a lenyes eredményt, amelyet nagy lelkesedésükben elérni hittek, az nem rajtuk múlott. Okét feltétlenül dicséret illeti, mert valóban fárfdhathtnul, egész odaadással működtek a jő ügy érdekében. -Mindez azonban még nem elég Városunk közönsége ne elégedjék meg azzal, amit az a Behány lelkes férfin a magyar színészet érdekében cselekedett. Ébredjen tudatára társadalmunk unnak, hogy neki a nemzeti művészetet kőtelességt támogatni. Ébredjen tudatára annak, hogy ssinarany magyarsága esak ftotíóvá válik, ha SSÍVVOl-lélek kel nem csüng édes anyanyelvén, melyet annak buzgói és lelkes papjai, a színészek, hirdetnek az életet jelentő deszkákról. Mert csak kérkedéssé válik magyarságunk, hazalinsságunk, ha azt hangos szavakban hirdetjük, ds tettekkel beváltani nem tudjuk Nem érdemünk, mert kötelességünk, ha a magyar színészetet keblünkre öleljük s pártoljuk ; de szégyenünk lesz, az, ha nem talál meleg, •-zeieteltel telt otthonra nálunk a magyar színészet. Bizton hisszük, hogy városunk közönsége, melynek a művészet iránt való szeretetét oly sokszor volt alkalmunk tapasztalni, most is tanújelét lógja adni magas fokú érettségének, a művészet iránt való lelkesedésének, de magyar érzésének is, amidőn a magyar színművészet támogatását és pártfogását kötjük a lelkére. S végezetül a szinügvi bizottság figyelmét kell, hogy felhívjuk bisonyos dolgokra. A bizottság keresztül vitte, hogv egv hónappal a ttinészek megjöttét megelőzőleg, • ssinbáaban előadásokat tartani nem leltet. Es Vslóbsn helyes intézkedés volt. A tnde jövőre vegye progrsmmjába annak is a keresztül vitelét, hogy nemcsak a szinházban de egyáltalán semmiféle helyiségben se engedélyezzen a hatóság legalább egy hónappal előbb — oly előadásokat, amelyek a színészetnek anyagilag kárára lehetnek. Mert ime most is, alig néhány nappal a szinház megnyitása slőtt, ilyen előadások engedélyeztettek, melyek aligha rossz hatással nem lesznek a szinház látogatottságára ; bár őszintén óbatjnk, hogv ne igv legven. (mr.l * ((akkunk kiszedése után kapjuk a szinügvi bizottság f. hé S-áfl tartott üléséről a tudósítást, hogy ily értelemben a bizottságban már felszólalás tifrtént, amit megnyugvással veszünk tudomásul.I A Társaságból. $ A .lokai-kör házlestélye. E szezonban utolsó estékét tartotta a Jókai-kör mult vasárnap, melyre nagy és díszes közönség jelent meg. Szebben és nevéhez méltóbban valóban nem fejezhette be a kor, szellemi életünkre oly hatásos működését, mint az. utolsó e-t maga- nivón álló programmjával. — Elsőben ii Kiss Vilma nagy művészettel előadott zongorajátékában gyönyörködtünk. Kél darabot játszott, egyaránt kiválóan. Különösen a Csinka Panna nótáját játszotta, a zongorán szokatlan, magyaros érzéssel. A közönség zajosan tapsolt a művésznőnek. — 1 tana dr. KapOttg Lucián olvasott tel „A hangulatok színezése"' eiinen. A tudós tanár kohói lendülettel megirt felolvasása szintén nagv hatást lett. A felolvasásban vázolta a költőknél megnyílván uló hangulatok színezését, amelyek a költemények szépségeit mintegy kiemelik. Különösen Kev'cz.kv, Vajda Jánoi és Tóth Kálmán költéssetével foglal' kosott, akik mesterien tudták s hangulatot költeményeikben színezni, úgyszólván élővé tenni a gondolatot az. olvasó előtt. A felolvasást Kit József songora játéka követte. Mondanunk sem kell, hogy most if, mint minden alkalommal, méltán gyönyörködtünk nagy művészetében. — A következő szám Kdei Doióra éneke volt, melye; szintén Kit Jóssef kisírt zongorán. A kisasszony gyönyörűen csengő hangjának színezése épp ugy nem tévesztette el hatá-át, mint valóban szép és művészi előadása. Meglepő az a könnyedség, ahogy hangjával bánik. A .szivünkig hat vele és magával rn;;adja a le'künke.. Magyal dalait, a szűnni nem akaró lapsnkta megkeltett, hogy ismételje. A hallgatóság i.uidkivül nagy lelkesedéssel é* hosszassá tapsolta — A programm K*S Jóssef és Süli József zongora kettesével fejeződő t he. Kégi magva' láncdalokat adtak e'ő művésze'te', p-ecizen és igazi cigányos modorban, amelynek hatása meg is nyilatkozott a közönség zajos tetszésnyilvánításéban. — A mű-or végeztével Hannos Zoltán ügyvezető* alelnök néhány meleg szóval köszönte meg a tagoknak, a kör háziestélvei iránt az elmúlt BZeaonbaa tanúsított nagy érdeklődését és a szereplőknek szíves közreműködését. Az a'cl.iököt zajosan megéljenezték. S Variele. Mull kedden s-de a „Griff"-szálló emeleti nagyiéi méhen L'i.iji Géza, n híres cimbalomművész ha.igvei'senv társulata szórakoztatta a megjelent szépszámú közönséget. A mű ur a lehelő legdiszkrétebb, de azért mobilia.ó voll. Nagy élve. ettől gyönyörködött a hallgató-:

1 : Lányi művészi cimbalomját''kában é* igen kielégítették a publikumot a kurucnóták előadása is. Különösen tetszett a „Bakony erdőn hull a levél* eimü ktirucdal (Lnr/iérih Géza tói), melyet na:y hatással lloló József, a kitűnő baritonista énekelt, Lengi cimbalom- é« Hortúth K. tárOgStl kísérete mellett; a visszhangot A társulat nőtívjainak éneke szolgáltatta. Dobó még a .Falun kisbi ró" -t adta elő remekül, prózában és énekben. Almást Lola, a társulat Bői Marja, saját monológjának sikerült előadásával, a „Gaks Walk* tánc bemutatásával é< diszes toalettjeivel c-ónált ell'ekttut. Saldo-- Gizella kelletne- hangon énekelt több szép darabot, ugv Juh,} j Etel ó- Mátrai Mari-ka kettő i i- jók voltak Kiegéssitetti ai ansemblei A tyy Géza rutinos zongorajátéka és (MtSS Bandi kitűnő hegedűszólója. A társulat másnapra hirdetett elősdásál közbejött akadályok miatt nem tarthatta meg és már szerdán reggel előhozott Kapáról. TOLLHEGGYEL. Pápai séták. - Csevegés. — Azt mondja » német | ii der Noth, t'risst der Teufel Fliegen. Ami magvarul azt jelenti : unalmában BS ember sok mindenre fanyalodik. Igaza van. I nnep van. Szünetel a munka és dolgozik az. unalom, övé ma az uralom. Mit is csinálhatna az. ember? No hát hol van a Pápai L-t/iok, hadd nézem meg egyszer az. ákom-bákomjaimal én is, mikor végig száguldón rajtuk az a bisonyos áramlat, melynek modern nyelven „nyomás" á neve. Mint tetszik tudni én a ,Pipái téták' betűit csak pongyolában, mosdatlan BS fésületlen állapotukban szoktam látni. Mikor a főiskolai könyvnvo ndából va-árnnp ruggelre csinosan kiöltözködve kilépnek és betevődik utánuk a t—ajtó és az. —ajtó, nem kerülnek a szemem eié. ("Akkor jót nem is olvashat. Szedő.) ('sak hirböl ismerem őket. Ezzel korántsem azt akarom hir—delni, hogv a „Pápai séták" Sír -e-ek. Kz. nagyon el—hirtelen — ketlett cselekedet lenne tőlem és nagy /(/'/'—hedtségre tennék szert általa. Csupán annyit akartam vele mondani, hogy esak másoktól való hallomás utján ismerem őket t

pleint parade* mezükben. Igy vagyok velük, mint mikor a mama sétálni megy SS a dada tolja előtte a gyerekkocsit ; jönnek a barátnők, útját állják a gyerekkocsinak is, a mamának is. oda állnak a gyerekkocsi elé és csicsiba hajazzák a kis gy 'ket: micsoda pompát gyerek, mili/en okos szemek, mind tWabáiUOt orrocska. Aztán tovább mennek ki-ki a maga utján, a mama boldogan, ti barátnők meg ös-z.enéz.ve és nevelve: mit szólsz, micsoda otromba egy kölyök, milyen buta pofa ét minő fásze orr. De hát ilyen az. élet és ilyenek az. emberek. | Ismerni kell annak a valódi értékét, ami jót vagy rosszal egyik ember a másikról és annak dolgairól beszél. Tisztában kel! lenni az emberi őszinteség valutáj ával. Hasonlatom mintha ósdi időből és szokásból való lenne. Ugyan miért 1 Mert ma már nem sok olyan mamát látni, aki, ha sétálni megy, kis gyermekét is maga előtt tolassa; elég a gvennt kmulatsághól odahaza is, ebben a mai kényelme- világban. Hej. haj, hajdanában a mamák maguk tolták a gyerekkocsit, ma pedig ebhez dadát tartanak. De talán épen ebben találjuk a b'gjelenkoribb vonást. Ameiinviben B modem mainak, már a gyermeket eseesemőkorábea tanítják arra, hogy az élet utain csak ugy juthat az ember előre, ha van valaki — aki a szekerét tolja. De csitt, még Btóbh magamra haragítom a cukros pipiskéket 0< jaj lesz a Pápai Lapoknak, ha véletlenül egv példánya a gyerekkocsiba kerül. Micsoda Jiec<inált"-\& aprítaná azt a „mama kedvence." Mert hát ebben az. arisztokrata világban, megtalálunk haragudni a babák is, hogy kocsijukat szejksVnek mondtam és ezért megnyugtatásukra sietek kijelenteni, hogy az ég sem paraszt-gazdaság, mégis van rajt szekér, a göncül székire, mely tudvalevőleg hét csillugból van. Büszke az ég a csillagaira, akár egy húsvéti vakációra hazaráuduló önkéntes káplár a két csillagára, pedig hát mi I „föld" ma már e tekintetben nem állunk mögötte. Borzasztó sok csillagunk van. Sok ember csillagnak tartja magát, mely az ember- azaz csillagtársai rovására akar mindenkép ragyogui. De nini, ugy neki komolyodom, mint egy éjjeli szolgálatot teljesítő vasutas, a zimankós téli éjszakában, jelzés után. Padig kát elérkezett az. idő, amidőn városunkban a kedélve-ség és a műélvezet fonásai megnyílnak. wiegjöttek az agráriusok, azaz, bevonultak a \iezei hadak. Itt vannak a színészek. Nagy műélvezettel kecsegtetnek bennünket