Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-01-11

n-ijük, li;t niiís embertanunkról roeeial hes/.t'l11i*k • keveeet törődünk az/.ul, hogv ugyanakkor felettünk is harangozzák valahol már uz »Axi mondják • -ot. Mozogjon tebál maga a láraadalom • saját érdekében a irtsa ki a gyomot. Az elektromosság pongyolában. A pongyola mindig vonsó, mert áttet-z.ő é> legalább sejteni engedi, hogv mi vari alatta. Tndományoe dolognak h újságban csak dyen könnvti kosztümben ven helye, mert a tanítót nem szeretik az istenek. A sajtót pedig kell. bogy szeressék az emberek. Amennyit itt akarunk leléptetni az elektromos-ágról, azt mindenkinek kell tudnia, aki elektromos lámpást akar taitani. Az elektromosság a tegelvontsbb természeti erő és hazája az. egész világ. Mert ö mindenütt jelen vau. Ma a tellio végig nyargal a légben, mindig ös-zepakkol egy rakás elektromosságot. Ha már nem tér el benne, kisül, elillan belőle. Csakúgy mint egy szappanbuborékból kiszáll a levegő, ha nagyon felfújtuk. Az elektromosság is igy teszül ki a felhőből. Csakhogy si ilyen folyton változó feszültségű objektumra a hétköznapi életben nincs szük-égünk. Nekünk, ha az elektromosságot járomba hajtjukok vétlen ül olyan alkalmatostágu slektromosság kell, amelvnek állandó a feszültsége, vagv állandó az. erős-ége Másként nem bírnánk vele. Mert ha meg, engednők az elektromosságnak, hogy erősségét és feszültségét folyton változtassa, vezetékeink elégnének, lámpáink elromlanáuak, nem tudnók meg-zahm az áramnak se az útját, se a határát. Kzért védjük meg vezetékeinket a villámcsapástól is. Ds hát mi az elektromosság? Ne gondoljanak az. iskolára! Ott izén hypothézisebben bítonyosan az éter rezgését emlegették önöknek, l)e hál fogott már ön étert'.' Evett, ivott, ISSgolt, látott, izlelt már on étert? I gy-e nemi No- hát, aki a/t mondja, hogy tudja mi az. a villamosság, az jóhis/eműleg csal. Mert az biztosan nem tu Íja senki. Egy láthatatlan óriás, egy kisértet. Az anyag kincse, a mindenható természet cimborája. Hogv mi ő, azt nem tudjuk. Csak az a szerencsénk, hogv kordában tudjuk tartani, feltétlenül parancsolni tudunk neki. Az áram. Kz már osak egy speciális tulajdonság. Ha az elektromos-ág olyan anyagba jut, amelyik kedvére való, akkor abban végtelen gyorsan letelepedik, egész hosszában elhelyezkedik, megfekszi azt, mint a vízvezetéki csővel a viz. Tessék csak elképzelni, hogy a levegőben egv hosszú, hosszú vasdrót us/.ik, melynek egy pontját valamely villainosságtermalö ISSrSSá iái összekötjük. Kz a hosszú drót csak ugy felszedi a villamosságot abból a telepből vagy a gépből, mint a felhő a levegőből. De még nincs benne áram, még csak töltést kapott. Szaturálva van Villamossággal, De ha a fáidon állva, félkezemmel megérintem, akkor, ha jól meg van töltve a drót, testemen át kisül abból a villamosság, s ha a telep is ÖSSSS van kötve a f&lddel, akkor a dróton, rajtam s a földön át megindul az. áram. Az áram tehát az elektromosság utazása és csak zári karikában fejlődik. A villamos géptől kiinduló vezeték másik vége mindig haza jár a géphez. Az áram egy fbtytOI visszatérő körforgás. Ha k

Sabal a drótból akárhol egy másik drótnak mind a két végét becsatolom, ebben a drótban is árain keletkezik. Ks így elágaztathatom, el vezethetem a zárt karika áramát ezer felé, de mindig csak egv másik zárt karikába. Re de már ino-t mi SS áram feszültsége ? íme egy ízetlen de mutatós példa ; l'gy-e bár használatkor a hurkatölto részén éppen annyi husvagdalék megy át közvetlenül a töllőta előtt, mint a tölcsér keskeny kornvilá-u szájánál Kz természetes, se több. se kevesebb nem mehet, mert hova is menne' Csakhogy ott, ahol keskeny I tölte nyílása, a vagdaléknak sokkal jobban kell sietnie, hogv ugvauaz ,n idő alatt kiférhessen, mint a töltő kényelme- s/éles részében. Vagy ügyeljük meg a lopót, melynek a csövét is tele szít luk borral. Ha a bort kiere-ztjük, a felső kis szelvényű csőben gyorsan s/áll le a bor szine. De a lopó széles testében e-ak lassan isáll alá, mert széles, kényelmes helye vau. Igy cteiekttik as elektromosság Í-. Ha egymás után ugyanazt az áramot vastag és vékony vezetékbe kapcsoljuk, a vékonj vezetékben jobban megfeszül az, mint a széles metszetű VSStag VOSetékbeS, ahol kényelmesen eltér. Igen ám, de az áramnak ereje is van Nagyobb villamos forral erősebb áramol ad, néha a feszültsége lehet nagyon Osekéll i- ennek az erő- áramnak. Két villamos elemből kombinált telep kétszer oly erős áramot ád. mint egy raSgánoS telep Egy 800 lóerejü gép sokkal erősebb áramot képes produkálni, mint egy 90 lóerejü dynamo. De azért lehet mind a kél árammal egy és ugyanakkora munkát végeztetni. I gyaiiazt a koes

;

t egy lóval éppen oly gyorsan lehet vontatni, mint négy lóval, osskbogy az egv ló istrángja négyszer oly erősen feszül mint azé a négy lóé egyenként, feltéve, hogv a/ok egyenletessen húznak. A külömbség oik az, In'gv a négy lovat meglehet terhelni i-, inert az a négv !í négyszer akkora terhel is tud olyan sebe-en vontatni; de akkor esek istrángja külön-külön is ugv megfeszül, mint elébb az egy ló istrángja magában Nyilvánval'-, hogv inig előbb a négv ló egy negyed rész kötél feszüléssel épp oly nehéz munkát végzett, mint az. az. egvtögatos, ni"*: Qgysaakkors kötél feszüléssel négyszerte akkora inunkat végeznek Igy van ez. az eleklromos-águál is. A munka annál nagyobb, mentői nagyobb az. elektromos fe s/.ültség és mentül nagyobb az. áram erősség. Kzt másként ugy is mondhatnók, hogy egy 100 volt feszültségű és HM) amper erejű áram éppen akkora munkára képes, mintegy '-' volt feszültségű, de KM) amper erejű áram. Mivel pedig ahhoz, hogy világithsssunk, egyforma állaadó feszültségű áram kell, nyilvánvaló, hogy kétszer annyi lámpa, kétszer annvi erősségű áramot igényel, tudományosan szólva, kétszer annyi áramenergiát, elektromos munkaképességet s/ükségel. Az áramfogyasztás tehát sem nem feszültség, sem nem -erősségfog yaSZtás, hanem az összetartozó és mindenkor karöltve járó eme két tényező együttes fogyasztása, szóval : munkaképesség fogyasztás, energia fogyasztás, mely mint láttuk, két faktorból áll : feszültségből és áramerősségből. A minthogy a kocsi megindítására sem elég magában a ló ereje, ahhoz még hám is kell, hogy a kötél ugy megfeszülhessen, mikép a kocsi gördülhessen. A feszültség mértékegységét voltnak, az erősség mértékét ampernek, aa tranienergia egységét wattnak nevezzük. Mikor tehát arról lesz szó, hogy a világító lámpa mennyi áramot fogyaszt, mindig ugy kell felfogni a kérdést, hogy mennyi watt munka képességet fogyaszt a lámpa '! A villamos áramszámláié : az árammérő óra mindig wattot mutat, mert ez B watt mérheti csak meg, hogy mennyi áramot fogyasztottunk el. A volt és az amper magában olyan, mint a tit meg a cérna, e-ak együtt öltögetve lesz belőle varrás. Soha se azt né//iik, hogy mennyi cérnánk fogyott el, noha mindig megválasztjuk a tű alkalmas voltát, hanem azt mérjük, mennyit is varrtunk az Öltőgetéssel. gássegh] József. \ Társaságból. 8 Szabad lycennii felohaaáaok. Mult vasárnap d. u. a főiskola taiiártermében két szabad lyceumi felolvasás volt Elsőnek CsipOtt Zoltán dr., helybeli ismert orvos olvasott fel az emberi szellem fejlődés kezdetjclen-égcirol, amelyben figyelmet le kéiiöleg adta elő azon jelenségeket, amelyekben az. emberi gondolkodás é- értelein első tünetei megnyilatkoznak. Szép frdekkalti előadását, illetve felolvasását *ok érdeke- példával s adattal fűszerezte. A másik felo!vii*á>t Offiri Ciyula, fógymn. tanár tartotta a szellem és jellem átöröklése címen. A felolvasás a nagv történeti alakok példáiban mutatta ki a lelki tulajdonságok átöröklését s időrend ben sorolta fel az ó, közép- és újkor nevezetesebb alakjait, illetve az. életükben, szokásaikban és erkölcseikben megnyilvánult átoröklési jelenségeket. Mind a két felolvasáson igen nagy hallgatóság vett részt és a felolvasókat elismerése jeléül éljenzésekkel és tapsokksl honorálta élvezetes felolvasásuk végén. — K/.z.el a két jeles előállással vette kezdetét a helyi Szabad Lyoeum ez. idei működése. Kzentul lehetőleg minden második vasárnap Ugyauasou időben és helyen megújulnak ez ismeretterjesztő előadások. Mint értesülünk, nemcsak a főiskolában, hanem a kereskedelmi ifjak Onké/ttS-kőrébtn

t a Ltdny-tgiftiUltfIII-II s az. iparos ifjak Onképgő-ko"rih«A is többitör fel fog lépni Szabad l.yccumunk. A legközelebb: előadását f. hó 25-én d. u. 5 órakor a főiskola tanári szobájában tartja, amikor is Kőrös Énre dr. főgimu. tanár le-/ a/ előadó. $ A „Jókai-kör" házi-estély e. Ei évben a mult vasárnap volt a Jókai körnek első házi estéivé. Amint örömmel tapasztaljuk a kör házi-e.-télyei n..gv vonzerőt gyakorolnak a közönségre, mert a szezon kezdetétől fogva estélyrő'l-estélyre mind többen jönnek a kör estékeire. Az. utóbbi estélyen is teljesen megtelt a kör helyisége. A felolva*ó a-ztalnál ezúttal Kii Ernő a főiskola kiváló tanára foglalta el s helvét * kedvenc témáját : Pápa város történelél tárgyalta felolvasásában. Valóban seaki jobban hivatva nem lehet arra, hogy Pápa város történetéi egészben megírja, mint Kit Ernő, aki már számtslsnssor bebizonyította, hogy a tudói alaposságával kutat és búvárkodik és a legapróbb részletekig ismeri ennek a városnak történetét. S a tudós alaposságához, a tudomány mivelőjének tudásához, hozzájárul a szeretet melege, melyet a város iránt érez. és a költői toll, mely 1 vei e szeretetének kifejezést tud adni. A mostani felolvasása a városnak a szabadságharc ideje alatti történetét tárgyalta él vázolta azt a dicsőséges kort, melyben Pápa városa is kivette a maga részét. A felolvasót, mindenfelől melegen üdvözölték, amikor befejezte előadását. Zongorajáték következett ezután. KoritschoMr Margit és ítj. Siilt József adták elő Verdi „Álarcos bál" eimü operájának egy részletét igen szépen, művészi érzékkel s a hallgatóság nagy tetszése mellett. Végezetül Bité József szavalta el Vörösmarthy Mihálv gvöuvörü raphsodiáját .A vén cigány "-t. A szavalónak—• aki egyébként elö.-zör szerepelt a Jókai-köt pódiumáu — hatalmas orgánuma vau s tud is vele bánni, csupán azt kifogásoljuk, hogy fölötte gyorsau ejtette ki a szavakat s nagyon sietett. Különben a szavalat nagv hatást tett. $ A ..l.i'áliyegyCsdilH" e hó 4-én délután ismét felolvasó ülést tartott, amelyen Schor Kruő főiskolánk volt kitűnő növendéke egy Shakespeare tanulmányát olvasta föl. A felolvasás Komeo és Julia örökszépségü történetét tárgyalta, ezt a történetet, mely mint valami bájos dallam lopódzik be a szivekbe, hogy folyton ott zsongjon az. emberek lelkében. Az ifjú felolvasó, ki korát meghazudtoló komolysággal foglalkozik Shakespeare egyéniségével I munkáival, most is kiváló tanújelét adta nagv készültségének, de emellett bőségesen csillogtatta a költői ért is, mely szincs és szép előadásában- megnyilvánult. A kiváló dolgozatot közelebbről lapunkban hozni fogjuk s most még csak annyit jegyzünk meg, hogy a felolvasás végeztével a szép leánvsereg erősen tap-olt Srlior Krnőuek. A felolvasáson kivül : LBtPff Margit szavalt igen szépen és 1,'oonlrhl Margit, AV,Qisella N Afafjf Pál mutatták be zongorán tudásukat A ..Katii, kör" baiigvptseii\c. Ma esti tPItja meg a „Kuth. fcoV* hangversenyét, melynek programmjál mult számunkban már kötöttük. A minden tekintetben élvezetesnek Ígérkező hangvei senvre, melynek végeztével tánc is lesz, ismételten fÖthivjuk olvasóink figyelmét. A hangverseny pontban / órakor kezdődik.