Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-03-23

XX I \. évfolyam. Pápa, 1902. március 23. 12. szám. Pápa varos hatóságának éa több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönyt' Megjelenik minden vasárnap. Szerkes/ttWa: Jókai Mór-utca 969. uám. kiaiJohhatal: Goidberg Gyula papirkereskedéae, Fö-;ór. Telefon-szám : 11 Felelős szerkesztő: KÖRSl i:\ í > ,. i . \. Előfizetések ós hirdetési dijak a lap kiadóhirataláhos küldendők, A lap ara: egész évre 1- kor., félévre B k., negyedévre :i k. Egyes azám ara 30 Qllér. A női kórház ügye. A > Pápai Lapok* 1". számában ugv • vezércikkben mini a közgyűlési tudósítás­ban tévesen van reprodukálva nemcsak igénytelen felszólalásom :i í. hő *»-i 1<;ui tartott közgyfiléseu, hanem a képviselő­testűiéi határozata i>. Legyen Bzabad ez okból n téves közlemény helvesbitése u D i női kórház ügyének megvilágítása céljából j föld igénybe vennem a »I *;í j »M i Lapok hasábjait .- rövid időre sí olvasók szíves türelmét. A vezércikkben ei olvasható: vájjon nem vall-e előrelátásra a képviselőtestület azon intézkedése, hogy a városi női kór­háznak, egy ezen célra igazán alkalmas otthoni egyszersmindenkorra biztosítson, melynek telke oly szép és nagy, hogv ott idővel a közkórházai is nagyon szépen j fellehet építeni? Felszólalásom ismerteté-l sénél pedig; azt olvasom, ho«;y >heszédéhen oly érveket hozott lel a vétel mellett őfl annyira kimatatta szükséges voltál a női kórház állandó elhelyezésének n mostani helyen, hogy felszólalása után • közgyűlés általános hangulata i Besenbach-féle ház­nak jutányos áron leendő megszerzése mel­leit nyilatkozott meg és evvel a női kórház ügye is kedvező megoldási nyert.« Téves a tudósítás éti B eikk, aniennvi­ben sem csekélységem, sem a közgyűlés nem tartották a Besenbach-házal a mai kórház — annál kevésbé természetesen a kóz­kórház állandó helyéül alkalmasnak. A i gyűlésen mindig csak a női kén-ház ez időszerinti elhelyezéséről vult szét, s a hatá­rozat is ily értelemben mondatot! ki; hiszen ha nem igy volna, érthetetlen volna a köz­gyűlés határozatának azon része, melyben Martonfalvay Elek nr fölkérendőnek mon­datik ki, hogy i kórház telkéül eladotl Óid visszavásárlási jogától elálluni szíves­kedjék, mivel a város <•: időezerint nincs abban a helyzetben, hogy a tervezett kór­házat, mely 150.000 koronába kerül, föl­építse, de kötelezi magát, hogy a telket másra mint a kórház céljaira nem fogja felhasználni, B mihelyt pénzügyi helyzeti­engedi: a kórházat ott • —Martonfalvay­telken — föl is fogja építeni. I >e téves a tudósítás és cikk azért is, mert hangoztatva volt, hogy a Besenbach­ház a fölajánlott árban nagyon is drága, s igV :t megvételt még azok is, akik különben a házat a kórház céljaira az. ez időszerinti szükségleteknek megfelelőnek találják, csuk akkor tartják lehetőnek, ha a tulajdonosa házat jutányosabb áron hajlandó eladni. Ezé rí bízatott meg a polgármester azzal. hogy eladótól njabb ajánlatot kérjen, s a házvétel csak napirendre tűzetett, de elha­tározva nincs. Ezek előrebocsátása után legyen szabad a női kórház ügyét előadnom a követke­zőkben: A város 1899-ben id. Marton fal vay Elek urtéil megvett a Laki uton majdnem 4<ioi) i_J ölnyi területei igen mérsékeli áron, mert az eladó humanitárius célokai akarva szolgálni, kórház telkéül | ölenként 1 kor. árban engedte át a kérdéses területei azon kikötéssel, hogyha a város 7 éwil belül kór­házat ott m in épiteue, 7 év múlva, ha pedig időköziién másutt építene kórházat, azonnal meg; legyen számára adva a jog a kérdé-es teleknek az. eladási árban leendő visszavásárlására. Erre a telekit a belügy­minisztérium egyik egészségügyi szakköze­r^. ~ D Oe tjének útmutatása szerint Jüttner Kálmán mérnök egy kórház-tervet készített mindjárt a következő évben, mely terv szerint e kór­ház 150,000 koronába kerülne. A tervet a közgyűlés a város anyagi erőinek elégte­lensége folvtán egyelőre irattárba tétette a a női kórházat bérházakban helyezte el. A jelenlegi bérházba a női kórház mintegy két évvel ezelőtt költözött : ki van azouban téve annak nz eshetőségnek, bogy újra költözni lesz kénytelen, mert ha a tulajdonos házát eladja, a bérleti idő telek­könyvíleg biztosítva nem levén, a város mint bérlő a kórházzal együtt bármily pillanatban kitehető. Minthogy pedig az. egészségügyi bizottság a jelenlegi helyet az. ez. időszerinti szükségletekre teljesen megfelelőnek tartja, s minthogy a kórház elhelyezése alkalmas helven máról-holnapra TA R C A. ai Kern zengek én . . ­Nem zengek én te róilail nótát : Nem ii-inerein il mai kótát. ('reges dalt - lia mondanék én. (Pihenj — jobb lesz — poézis ltokén) s legyen csak bárom -zó dalom! Szeretlek, édes angyalom I Szeretlek téged, nyiló rózsa I — Ne félj nein ugv poéta-módra. Ki nem kiáltom a világnak. Jobb, hogyha minket meg N látnak . . . Szeretlek, szóké kis leány Csak igy prózában — igazán! Czegléáj sanier. Paraszt szivek.* — A ,./'«'y«/i eredeti tárcája. — Irta Bälge I. László. ('Minya, Sasi ido vult. Az táraságát egyhangú "wi ke-égével, két.ti. lall liuzóidó árkával már végtelen­luk tetszett. A sótétség alig észrevehető' lassúsággal * A szerzőnek .A hun ós érveli históriák* Cttnfl lefúj­jad). an megjelent mflvébój inutalxán\ul. kezdeti ereszkedni i mire észrevehettük, egéss -"tót vult kőrfllöttönk. Ami össl Időben megszokott dolog. Klóid) még vigan kocogtunk előre s mosl egyszerre alig lehetett ellátni pár lépésnyire. Egy ki- mezővárosba igyekeztem vadászatra, eleget teendő egy barátom szives meghívásának. Számításom -zerint, ugy másfél órai ut vult még hátra. |)ól óit;i mentünk már Fehérvárról. Kocsisom, a kit ntt fogadtam fuvarba, jóképű magyar gyetek, az egész, uton nem szólt egy árva szót SS, a dunán­túli einher termé-zete szerint, most megállította a poroszkáló lovakat s hátra szólt, ki sem véve pipáját isájából: - Azt hiszem, ma nem jutunk haza . . . IIa pedig egyezer mondotta, akk'>r annak alapja is kellett, hogy legyen. Dunántúli einher megrágja azt, niiiit kimond. — Igaz, igaz; de valahova mégis ho keK 'ér­mink. Krre azután megint nem sz.ódt semmit, osak felhúzta a vállát > a lovak k"zé csapott. A sötétség egyre nagyobb lett, már aa ntsaéli árkol is alig láttuk. Kgy-zerre fehér világosságban úszik a kornyék egy pillanatra, niajil függelékül óriási dörgés reszketteti meg a levegőt. — No, must siessünk, — mondta az. emberem, — httgy utód ne érjen a vihar. Ba röpült a kocsi a sötétben, majd a villám nk'izia fehér fényben, Végre feltűnt messziről valami apró* lény. majd torjában a többi. Falu közelében vagyunk, I>o mintha e-ak a vihar i- erre várt volna, egy hatalmas dörgés, mely mintha e-ak léket fttőtt volna a meny boltozz ton, saörnyü zápor szakadt a nyakunkba. A lovak vadul vágtattak, ugy. hogy az. elsA házaknál meg -e lehetett állani. Szegény állatok egész testükben remegtek, mi­korra megadottunk. Leugrottam a kocáiról - meg­zörgettem a becsukott ajtót. Nem soká kellett vára­koznom, beengedtek. — Szállá-t keresek jó. pénzért, — mondottam az ajtónyitónak. A villám fényénél \égig nézett rajtam, aztán igv mondotta : — Pénzért nem adhatok, nincs vendégfogadóm, de szép szóiért sslveesn . . . No, azután beljebb kerültünk. Kn is, n kocsis is, meg a lovak is. Hát valahogy igy ismerkedtem meg az. öreg Korpáescsal. 0 volt a isives vendéglátói. A magyar embernél addig nehéz a -zó, mig megindul . ha egyszer azután megkezdődik a beszéd. SS vége, se bosSSa. Igv történt Korpáescsal is. A tu ig a kocsisom bekötve a lovakat az istállóiba maga is odafeküdt, a pislogó okvjlámpa világánál lassan la«-

Next

/
Thumbnails
Contents