Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-11-02

XXIX. évfolyam; Pápa, 1902 november 2. 44. szám. PAPAI LAPOK Pápa varos hatóságának es tob»* i apai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőset; : Jókai Mór-utca 969. szám. Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése, Fő-tér. Telefon-szám : 11. Felelős szerke-ztö: KÖRMENDY l'.KI.A. Előfizetések cs hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: SgéSI cvre l'J knr., félévre 8 k.. negyed, vre .: k Kgyes. szám ára .'III lillér. Erkölcsi rovancsolás. Hajdanában bújtam az újságokat, moal irtózom tőlük. Nem mintha ti kultur lélek kivándorolt volna belőlem; hanem mert a társadalmi élet kétségbeejtő hanyatlásának ijesztő képeivel vannak — sajna — illusztrálva. Soha annyi .sikkasztást, öngyilkosságot, szökést, rablást, tolvajlást és emberölést .( ni regisztráltak a birlspok, mint manapság. Soha annyi megtévedt embert, oly sok rejtélyes exiszteneiát nem mutatott ki a morál-statisztika, mint mostanság. Soha annyi kinos, vagy mint mondani szokás, csinos botrány nem csiklandozta még a bünkrónika gotirmandjainak Inját, inl a jelen időben. Valóban megborzad az ember és meg,ieg a jobb érzés, ha ezeket az erkölcsi napfogyatkozásokat szemléli. Iszén hát szó ami szó, gyarló és biti volt az ember mindig és egy-egy megtévelyedett alakja csak volt. minden kornak és minden nemzedéknek. I>e ilyen tömeges elbukást, ilyen halmozott züllést egyetlen kor Bem tudott felmutatni. Ilyen siirü iszap, mint ebben a mi korunkban, uem volt még .i közélet medrében soha. Es hol keressük e természetellenes állapot okait ? . . . Sajnos, nem kell még előbb búvárkosztümbe bújnunk és a tenger gyomrába leereszkednünk, hogy kutassunk. A társadalmi élet bulláinai maguk hozzák felszínre az okokat. Még csak a szomszéd háza elé sem kell mennünk, elég hfl a saját házunk előtt próbáljuk meg az őszinteség seprőjével Összeseperni azt a port, melyet oly különös szenvededvlyel szeretünk a világ szemébe hinteni. És ha azt állitom, hogy épen ennek, a világ szemébe általunk hinteti pornak jelentékeny, sőt mondhatnám legnagyobb szerepe van korunk erkölcsi csőd bejutásának tragikomikus folyamatában, lehet, hogy a jelen milieuben dajkált kortársak némelyike agyrémnek fogja tartani; ámde ha a jelent múlttá változtatja majdan a jövő és utódaink lapozni fognak életünk folyásának évkönyveiben, kétségtelenül igazat fognak nekem adni. Korunk a látszat jegyében áll. Talaja a kiilszin, légköre a káprázat, eleme a szeinféni/rcszle's. Az emberek egyedüli törekvése, hogy igazi értéküknél becsesebbnek tartassanak és e törekvésüknek minden áldozatot meghoznak. Hogy céljukat elérjék, nem riadnak vissza semmitől ; sok mindent megengednekmaguknak és ezen önmaguk iránti engedékenységben nem ismernek sem korlátot, sem határt; mig végre a meg nem engedett eszközökliöz nyúlnak. Ks a vég?... ma már, fájdalom, nem uj dolog . . . zárt ajtó mögött vérében fetrengve egy életében félt, bámult és irigyelt becsületes, nagy, l">l<lo</ — mellette egy puskapor-szagu, még füstölgő, átkozott huncut kis bolldogg. Nézd a világot! — mondja a költő. — Annyi milliója és közöttük valódi boldog oly kevés. Nézd a világot! — váriálhatnók a költőt. — Annyi milliója és közöttük valódi gazdag oly kevés. Pedig hát a gazdagság a legfőbb vágva az emberek legtöbbjének és minthogy a legtöbb vágynak az a gyengéje, hogy nem megy teljesedésbe, hát meg kell korrigálni a végzetet. Pompás lakásban, pazar berendezés keretében, fényes háztartás mellett, nagyúri passziók üzése közepette adni az előkelőt — ez a fő. Hogy mindez honnan és miliői fedeződik, az mellékes. A jtdszó az: imponálni minden áron. Pedig bizony ez az erélyes jelszó sok TÁ KCA. Halottak napján. Komm- az est; felhők járnak. Mint bolt/origo, sülét árnyak A: éi/ boltozaton. linsong, zokog az ttaii szél. A mitlaiitltiságról hetzél, A néma bokrokon. Komor eteok gyász Stébsn : Halott sereg nyugszik mélyen. Füfottiik mécs rayyog. A fájó köny oltogatja. 8 a tájáé szír gondolat ja Rajtok rlondaloij. Itt eti;/ néma. dísztelen sir Fölötte a házastárs sir, Olg fejé kiingeket. Beteg szegény! ggámoltalan Ápolótól ellinyyvti van Követni nion lehet Ott szép sírkert, csillárokkal. Tele rakva nráyokkal A szemnek szép talán , Egy házaspár sóhajfos ott, Az tág korún l* icdctisztotl Rózsabimbó ntoi, Letörött egy életfája Mielőtt lett vén' hajtása A sirhan poriad' lenn. Egy élet sok s:>)i reménye. Búja, kénye, bája, kéje, Temetve a mélyít tt. Bideg tériotnb, két gyertyaszál Mellette a hós vegy tili; S:ieélten fdjdab in ; Körülte a Heti árvát Játszadoznak — óh nem tudják Kit rejt e sirhalon f Az özrcyy nyi>y a sirra rogy. A kinja nó. reménye fogg. Mi lesz már ti i ele f Htdty szohn . . . alig e-znek Kis árvái simi esdnek. I>c nincsen kényért. . . Itt egy késnek sírja felelt. Oh néni éldot a kegyelet t Rajt' szemét, gas tanyáz. F.n leborulok reája, Rászáll ktinyeinuick árja, 8 sfM eiiiinil hó fohász. KIM .1 l.aj. A találkozás. — A t

fémn Lapuk" eredeti tárcája. — Irta Kiiver Ilma. Megnyílt a kórház kapuja. Egymás után, csendesen lépdeltek ki az.uk, akiknek egv része megújhodott roménvnyel nézett az élet elé, a melyet a tudomány hosszabbított meg szamára. De csüggedten ballagtak azok, akiknek fakó arcán az a fásult kérdés rőgzött meg: .Mire jó ez?" Miért ártottátok magatokat a végzet dolgába, a mely immár befejezés! akart adni az. én nyomorúságos létemnek ?! Oss derekán volt. A kérlelhetlen himlöjárvány ülte orgiáját. A hol nem számolhatott le végképp a kiszemelt áldozattal, ijjesztő bélyegét hagyta egy egy fellábadt beteg ábrázatáu annak a tusának, amit egymás ellen vívtak. Egy fölötte szegényes külsejű not is utraboesátottak, aki után mély szánakozással nézett a kórház személyzete. Voltak, akik eletének kuiónbözd fázisaiból ismerték. Valamikor, évek előtt, ünnepelt szépség volt. De fordult egyet a sora kereke és rohanvást hengeredett le vele a nyomorúság