Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-10-26

éf gyártmányaikat a közönséggel megismertetni. S ezek a tárgyak és esskÖzők volnának éppen azok, amelyeknek beszerzése egyébként nagyobb költséggel járna. A többi múzeumi tárgyak viszont, melyeknek beszerzésénél ax iparosok, gyárosok és más érdekelt felek támogatására nem lehetne ssámitani, nagyon könnyen leesnek megszerezhetők, mert ezek a tárgyak főképpen a betegségek keletkezését, terjedését bemutató kéezitmények, rnj/.ok, táblázatok lesznek s ezeket lassankint lehetne gyűjteni a szakemberek és intésetek támogatásával. Rövid vátlatban tehát a következő tárgyak alkotnák a mozenmot: 1. Különféle építő anyagok és burkolat-ininták. 2. Szoba festékek, mázok és szobapadozat-minták. 3; Fütés-berendezeaek, kölönböző szerkezet ii kályhák. 1. Szellőztető készülékek, szellőztetés céljaira készolt ablakminták. ."). Világítás céljaira szolgáló készülékek, világító testek t's anyagok. 6. Kutak és vízvezetéki berendezések rajzai vagy mintái. 7. IVÓVÍZ tisztítására szolgáló eszközök és módszerek 8. Tápszerek és italok eltartására szolgáló el járások és eszközök. Tápszerek, lőszerek és italok vizsgálatára BZolgálÓ eszközök. 10. Az emberi test ápolására szolgáló eszközök és szerek ; lürdohet endezések, fürdőkádak, fürdőmedencék. 11. A Soxietli-féle tejsterilizáló eljárás. r_'. Lek ások, bútorok, rnhanemüek fertőtlenítésére szolgáló eszközök és szerek. 13. Házi tornaszerek. ("sak vázlatos ez a felsorolás s az. első berendezés nem is lehetne mindjárt teljes. Evekig log tartani, a míg a teljes közegészségtani múzeum létesül, de a aaakemberek támogatass mellett ez a berendezés aligha fog érezheti! költségeket okozni a város közönségének. Hiszen ha másként nem, hát megoldható ez s terv a középiskolákkal kapcsolatosan..Ott úgyis kötelező mindenütt a kösegészaégtan tanitása, s mennyivel hatásosabb lehetne ez a tanítás, ha a szemléltetés segítségére jönne az oktatásnak. Bizonyos napokon, például ünnepnapokon, a közönség Számára volna nyitva a múzeum, H Ugyanekkor népszerű, magyarázó előadások értetnék meg a/t, amit a közönség; kiilönbeu meg min érthetne. Kz a múzeum a legfelületeeebb szemlélő ismeretkörét is tágítaná és sok mindenre figyelmeztetné, a mire addig nem is gondolt. Azonkívül lehetővé válnék, hogy a közönség olyan helyei találjon, ahol egyegv üres órát szórakozva, de mégis hasz.nosan tölthet el. Kz már magában véve is jelentőségteljes körülmény, mert a mi vidéki városaink rendszerint min bővelkednek olyan intézményekben, melyek alkalmat nyújtanának Ízlést vagy ismereteket fejlesztő szórakozásra, mint a milyenek a képtárak, iparművészeti kiállítások. Az egészaégtani múzeum tehát igen csekély, alig számbavehető anyagi áldozatok árán az. első igazán helyes lépés volna az ismeretek terjesztése és népszerűsítése terén, érdemes tehát, bogy ezzel az. életrevaló tervvel a városi tanácsok komolyan foglalkozzanak. Dr. VtcltM<T Sainlor. Az idei jó termésről. Mindenfelé telekürtölték a világot, bogy milyen nagvszerü termés volt a/ idén Magyarországul és e/által lenyomták a/, a ni ugy is silány gabonsárafcst, pedig lia valaki megfordul a falusi nép kőzött, legalább itt vidékftnkön, az hamar józanodik ki ebből a s/ép ábrándból, mert sajnos, e-ak ennek nevezlu'tő nz az Idei kelönöl nagy termés, mert ennek esak a Iure nagy, <le a termés maga, ha néhány helyes kielégítő" is, de legtöbbször nemcsak hogy nein kielégítő, de még rossz is. Amit a tavaszi kései fagyok még el nem pusztítottak a termésből, azt, kivált a mélyebb fekvésű földeken a nyári nagy e-./esek tellek tönkre, a krumpli és kukoriea, amire a szegény nép legjobban rá van szorulva, ez lévén fő'nipláléka, mert szegénynek bizonv nem igen jut amúgy tea a szemes termésből, ritka IOSSZUI sikerült; a krumpli ínég hozzá nem is egészséges, nem lisztes, nem tápdús, mert vizenyős, ennélfogva lyorasn is romlik, ami óriási baj a szegény népre. A szüret, in.lv legtöbb helyütt most folyik, nagy caalatkoaáat okoz sok tafflfftulajdonoanak, a peronoszpóra, sőt az oidium okozta kárt még növeli a hideg, esős őszi időjárás, ha lesz is bor, valami jó bizonyárs nem les/,; a bortermelőknek alighanem üzleti 5asseköttetéabs kell majd lépni a cukorgyárosokkal, hogy ihatóvá tegyék boraikat! Behatása foglalkozva az idei hires nagx terméssel, kisül, hogy ez egyáltalán nem létezik nálunk, kivált a szegény falusi népre Qesve nem, ki e-ak aggódva tekint a tél elé, ez esak nyomort hozván számára, mert az a kevés krumpli és kukoriea hamar elfogy, a tél pedig hos-zu, sokáig kell várni, mig a tavaszi munka megkezdődik és általa kenyérkeresethez jut a szegény falusi munkásosztály ! Az embernek szinte szorul a szive, ha faluról felmegy Budapestre és ott látja azt a vakító fényflséeaal épüli uj oraaághásat és eesébe jut ott az a borzasztó nyomor, mely falusi népünk közt uralkodik ; nagyobb, szomorúbb ellentétekel még képzelni sem lehet, mint azt a pompáé nagy palotát, melv az ország drága pénzén épült, mig falvainkat a végrehajtó járja be, mert népünk már nem bír az óriási adóterheknek eleget tenni. Itt van kerületemben p. o. Tapolcafő községe, még néhány évvel ezelőtt vidékünk legvirágzóbb községeinek egyike; a tavalyi nagy tűzvész, mely ott dühöngött ós az ezután szükségessé vált építkezés annyira tönkretették ezt a szép, jóravaló uiunkásnép lakta községet, hogy már egv hét óta a végrehajtó végzi ott szomorú teendőit és a szegény nép csak tiir és zúgolódás nélkül viszi, mert már máshonnan nem telik, a télire szánt eleséget a kósaághására adófizetés tejében. Az óriási közterhek ezt a községet, mint sok mást is, annyira vitték már, hogy egyetlenegy elemi csapás már koldusbotra juttatja annak régente oly vagyonos lakóit! Majdnem minden őszszel nagy tüzek pusztítanak községeinkben; igen belyeeen megkívántatik, hogy az újonnan készítendő házak cserépre épüljenek, de azt senki sem kérdezi, hogy honnan veszi a tfiakároeull az. erre szükséges pénzt. A biztosító, táraulatok liquidálásál iamerjuk, ebből ugyan fel nem kocsisa. Tudta ő, hogy az menten haza megy referálni az öreg úrnak. A VSO András ugyancsak húzogatni lelógó harcsa haju-zát. amely olyan fekete volt mini a a holló szárnya, de azt bizony nem lehetett tudni, hogv vájjon netn-e a suviksznak miatta. Elég az hozzá, hogy a vén András már nyugtalan kezdett lenni, került-fordult, ide-oda nézett s alig várta, hogy a beszédnek immár vége szakadván, kiosonjon a tömegből s ahogy vén lábai engedik, haza siessen a gazdájához, elmondandó amiket hallott. Nagy lihegve haza is érkezik vala a vén András ós se kérd, se hall, se lát, csak betont az urához. -- Nagy baj van ám nagyságos uram ! (íergely úr nem tu Ita hirtelenében, hogy vajion csakugyan érdemes-e megijedni előre, avagy bevárja a végét. — No. no András, ne ijessz meg. Hát mi az a nagy baj ? A Miklós urti künn -zavaz.ott a templom előtt a népnek . . . — No ez még nem nagy baj András, ba szavalt. — Igen de a nagyságos úrról szavazott. — Kólám ? ! Igyan mit, te '! — Hát azt mondta, hogy a nagyságos úr revulucióra gyűjt] a sok pénzt, s hogy ismét lesz magyar szabad-ág s arra köll a sok pénz. (íergely úr ugyancsak csóválta a fejét erre. — Hát még mit mondott? kérdezte. — Jaj, nem tudóin én azt ugv elmondani, de szépen beszélt, akár csak n pap, — mondta András. No hát azért pap tia - szólott Ciergely űr BMgorván és haragosan. Krre már András csóválta a fejét, mert nem tudta megérteni, hogy lehess SS azért haragudni, ha valakiről jót mondanak, Bodoi (íergely é- liándi Méter együtt faragták valamikor régen s pápai kollégium padjait. Qyerek koruktól fogva jó pajtások voltak s bizony Bodor Gergelynek nagyon jól fogott ez a pajtáskodás, mert az éles eszű Kandinak nem került nagy fáradságába a Gergely úr iskolai penzumait is elkészíteni a magáé melleit, mig viszont Péternek, aki oly szegény volt, mint a templom egere, éppen kapóra jött a gazdag liu, aki ellátta az ő pajtását, minden földi jóval. Igy végezték el egvűtt nz iskolákat s barátságukat semmi sem zavarta meg. Bandi l'éler SStán BodorlUvárS került papnak a já barátjának támogatásával * ezúttal is jó egyetértésben éltek együtt adilig, mig Sárkövi Bori-kn alakja nem állott kössjflk. A tiszteletes urat egy alkalommal egy szomszédos köz-égbe hivták, hogy elbúcsúztasson egy halottat. Barkó vi Boldissár volt ez a halott, kinek a végtísstesaégel fényesen akarták megadni, valaha gazdag ember volt, ki a megyében nagy szerepet játazott, de költséges passziói mellett bizony elúszott a vagyon I c-ak a romjai maradtak meg. Kzeket a romokat is Modor 'íergely nagylelkűsége mentette meg, aki kifizette az adósságokat, mielőtt még a dob megszólalt volna az ősi kúria udvarán. Kegyeletből tette, mert Sárkövi igaz barátja volt az (i apjának. Amikor ott veszekedtek Sárkövi, meg Bodof (íergely az ügyvéddel, valamelyes difercuciák miatt, a szomszédos szobában ott hallgatta Sárkövi gyönyörű leánya Boriska, as ajtón keresztül, ezt a por-patvsrt s tudta Immár, hogy őket Modor (íergely most nagy szégyentől, nagy nyomottól mentette meg. 8 hálát érzett ez ember iránt, akit eddig még e-ak nem is látott, .lártak aj 0 apjához sokan ezelőtt. Vadászia kártyakompániák, akik hetekig ott éltek as apja nyakán, de ima most egyszerre eltűntek s jött lel vettük egy, csupán aga ember, aki a veszélyben segítő kezet nyújtott 6 nekik. Az apja aztán behivta őt is, amikot már a hivatalos személyek elmentek. Szemben állott a leány az ifjúval. Modor (Íergely csinos fiu volt, rokouSSSnySI arccal. Szeméből jóság sugárzott, ki. A leány meghatottan nyújtotta leiéje kezét, amelyet az ifja