Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-10-26

XXIX évfolyam. Pápa, 1902. október 26. l-">. szám. PAPAI LAPOK Pipa varos hatóságának tobt, pápai • páp*-vto>kl egyesületnek megválasztotl közlönye. Megjelenik minden vaaárnap. Szerkesztőset;: Jókai Mór-utca 969. szám. Kiadóhivatal: Qoldbers, Qyula papirkereakedéae, Fő-tér, TrlrfuH-xzúm . / / Felelőé szerkesztő: K< >KM ENI >Y BEJ A Befizetések és hirdetési dijak a lap IdadóMvataláaoi küldendők. A lap ara: egész érre 12 km-., félévre 8 k.. aegyedévre .; k. Kjtyes >/am ara :!() tillér. Egészségtani múzeum. Néhány év óta tapasztalható immár országszerte i törekvés, hogy i nagyobb vidéki városokban olyan intézmények és alkotások létesüljenek, melyek könnyű módon, szinte önként és valósággal vissza sem íitasithatólag terjesszenek bizonyos általános érdekli ismereteket és megteremtsék a művészet iránt való fogékonyságot. Azok az idők, mikor az iskolák, még a magasabb rangO, szabadabb intézetek is féltve őrizték a> tudományukat, • mikor a műalkotásokon Baak a kiváltságos osztályok fejleszthették ízlésüket és finomíthatták érzéseiket, megszűntek: — s ma azt látjuk, hogy egyre erősebbé válik a mozgalom, mely a nép szellemi életével óhajt törődni. Csakhogy a módszerek, melyek utján ez a mozgalom célt akar érni, nem mindig voltak jól megválasztva. A sok felolvasás, -/.erű előadás a legtöbb esetben nem vezet célhoz, mert a népszerű előadások gyakran éppen azok előtt érthetetlenek, akik kedvéért tartatnak, sőt vannak témák, amelyekről népszerű, mindenki által érthető előadást tartani egyáltalában lehetetlen. Az élő szó ilyenkor kevésnek bizonyul és a kellő hatás elérésére feltétlenül szükség van a közvetlen szemléleten alapuló oktatá-ra is. Fiiképpen az egészségügy kidébe tartozó előadásokra illik legtöbbször ez az elv, pedig az ismereteknek alig van ága, melynek népszerűsítésére akkora szükség volna, mint éppen az egészségügy. Nem arra van szükség, hogv a gyógyítást és az úgynevezett első segély! tanítsuk és népszerűsítsük folytonosan, hanem sokkal inkább arra, hogv magát a közegészségügyet tegyük népszerűvé, s közismertté az. ehet, hogy a járványoktól való megszabadulásra az egész emberiség együttes, Összetartó munkájára volna szükség. 1 Szóval, fontos volna az, hogy a fenyegető bajok kikerülésének sokféle módjával legyen ismerős a nagyközönség, s az eddig alkalmazott módszerekkel ez az eredmény nem volt elérhető. Az egészségügy körébe vágó Sok előadást a közönség csak mint exotikus különösségekéi hallgatja, a nélkül, hogy valójában fogalma támadna a bajok megelőzésének elveiről. Az írásbeli, nyomtatványok utján való oktatástól sem várható nagyobb eredmény, mert hiszen a komoly cikkek olvasásától még nagyobb az irtózás, mint a komoly előadások meghallgatásától. Egyedül a szemléleten alapuló oktatás vezethet célhoz, ugy, ahogy azt Liebermann Leó tanár. • budapesti egyetem közegészségtani tanszékének vezetője, javaslatában elmondja. Ezt a javaslatot Liebermann professzor a nagyobb vidéki városok tanácsaihoz intézte s a következőkben ezt a figyelemreméltó tervezetet fogjuk ismertetni. Ez a javaslat azon az elven alapszik, hogy R közegészségügy 'erén c-ak ugv lehetne nagyobb haladási elérni, ha nemcsak könyvek és hírlapi cikkek utján terjednének az egészségtani ismeretek, hanem ha a közönségnek alkalma nyílnék, hogy a szemlélet utján ismerkedhess* k meg egészségének és életének ellenségeivel « egyszersmind a védekezés esz k öze ivei. A gyakorlatban ez az elv legegyszerűbben az tgézzaégtani matZUtnok felállítása által volna kivihető. Ne tessék megijedni, ez B dolog sokkal egyszerűbb, mint amilyennek látszik, s amilyennek talán a múzeum elnevezés mutatja. Mert mindösaze arról van szó, hogy egy-két tágasabb szoba álljon a múzeum rendelkezésére, ahol ÖSSZe lehetne gyűjteni B kiállifott és megtekintésre való tárgyakat. Ez a múzeum állandó kiállitás jellegével is bírhatna, I akkor remény van arra, hogy azok az iparosok és gyárak, akik az egészségtan körébe \ágó tárgyak és eszközök készítésével foglalkoznak. SzivSSSn fogják készítményeikéi a múzeum céljaira át engedni, minthogy érdekükben áll cégüket TA KCA. Szerelem. Orom a mi vemben, (mim a lelkembe' Ugy találtam én rá, Jártamba' . . . keltembe' Kdes kacagás volt, Bserelem ketdete, K olyan végtelen nagy A szivünk Öröme, Azután lázas éj : ('sók, i'ilelés mámor ; 8 ott állott mögöttünk, Kacagó kis Ámor. Kezdete szerelem, ('salódás a rnje . . . Aztán hulló könyek : Tört sziv reménysége. lili.nni Vilmos. Igaz emberek. — A ,1'ajnii tapsa* eredeti Ui reája. — Irta gárdát tieza. I. Szekerekkel hordták a szilvát a kertből, a hires szilvásból, amilyent hét vármegyében sem lehetett találni. Nagy kiterjedésű kert v it BS I tele izilvaíákkal, melyek lörfien benőtték, egész erdót képezve, Csodájára járlak az. emberek s amikor eljött a szilva-szüret ideje, nem gvö/.ték B fesfakasoi tömérdek -ok szekérre 1 •Irakni. (sak tígv hányták föl lapátokkal a szekerekre a nagy garmadákból, amelyeket az asszony- És gyermeknépság hordott össze. Hiszen szép kis pénz gyűlt is össze ám a szilva árából Bodor Qeigely urnák három fiókos kaszténjéhe, mely ha nem is volt újmódi tűz- és betörés mentes vasszekrény, de annál jobban tele volt pénzzel. A jó Isten tudja, hogy az öreg úr minek az okából rakta úgy élére a pénzt, mert se családja, se gyermeke, se senkije nem volt, az egy öreg kocsisán és kutyáján kivül. Kzek vele együtt öregedtek meg, hát ezekért bizonyára nem gyűjtötte. Borzas Mátyás a tahi postása, aki az. öregnek mindennap behozta az állomásról a leveleket, meg az újságját, mesélte egyszer a faluban, hogy az egyik Bókban egymás hálán hegyén áll ott az aranypénz, csak ügy, mintha szemét volna. A jó falusiak csak a fejüket csóválták, nagyokat húzva a kurta pipa-zárból, de nem mondtak rá semmit. Azután vállukai vonogatván, tovább ménének az emberek. A tiszteletes úrnak a diák lia, aki az ország legnagyobb falujában, Mudapesten tanulta a földmérést, a vakáció idején beszélte a templom elölt összegyűlt embereknek, hogy ö tudja ám az öreg titkát. Nosza lett erre riadalom az emberek közt. A tiu szépen is beszélt, mintha könyvből olvasná, gyönyörű hangja is vult hozzá 8 szemeiből, melyek úgv églek, mint karbunkulus, tüz gvuladt ki, ahogy beszélt. Sajnállak is a presbiter ur.innék, hogy miért nem lett pap. milyen jól odaillenék a szószékre, az. apjának, a tiasletes úrnak helyére. Báadi Miklós pedig hallotta a suttogó szót, hallotta, hogy az emberek mit he-zélnek, de Agy tett, mintha nem is ö róla esnék a SSŐ. — atyámfiai tudjátok meg. hogv Modor Gergely úr neinesszivii, derék hazafi. A lelkével érez, a «zivével cselekszik. < I dir, nélkülöz s megvon magától minden hívságos élvezetei, hogy egv nagv, egv HWnt célnak oltárán áldozhasson majd, ha eljön annak uz ideje. Mert tudjátok meg — itt halkiibra vált a szava lesz még egyszer feltámadás, magvarok dicsősége^ de ahhoz sok-sok pénz kell s az öreg úr, azért gvüjti rakásra a pénzét. Az atyaliak elhitték, hogy így van. Hogy BS hilték VOIUH, amikor olyan szépen volt mondva, l'edig eddig, az ő mértékük szerint, ugyancsak pOOSOVÍOSnak lart'tták az öreget. No de hát lehet, hogy az öreg mindezt csak azért teszi, hogv Mécsben ne vegyék neszét az ö tervének, l'ersze Mécsben fogalmuk sem volt arról, hogy létezik-e a világon valahol Modor (iergely uram, s hogy az aranyait gyűjti halomra. Hanem hát Báadi Miklós jól tudta mit csinál. Az ő tervével nagyon is megegyezett az, hogy a tömeg között ott volt a vén András, Modor úrnak