Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-09-21

|909, szeptember 21. PÁPAI LAPOK. étből a hasáért kiváut I még a nehéz küzdelmek cét-égheejtő idején it gyakran végig-zúgott a hazán iz önfeláldozásnak az a szava, melyei milliók ajka tdoit továhb: „megadjuk!-' S hogy e megadjuknak, II iguz magyar hazaszeietetnek a lelkesítő szelleme •oha ki ne vesszen szivünkből, gyermekeink lelké>öl, hogy a Kossuth nóta lelkesítő hangjai mindig ;ész szivekre találjanak, kérem a Tek. I Üszgyülést, íogy l'ápa város közönsége nevelten ő is járuljon ei/.zá örök időkre az édes magyar haza szeretetének, » nemzeti szellemnek ébrentartásához, miért is indit.ánvozoni: l'ápa város közönsége e mai nap cinlétére tegyen KHK) koronás alapitvánvl olv kikötéssel, lOgy ennek 10-lll évenkinti kamataival egv, az J

des magyar haza igaz szeretetétől áthatott hazaüas 'zellemü eredeti pályaművet fog jutalmazni; evégből )átor vagyok következő határozati javaslatomat elfogadásra ajánlani: l'ápa város képviselőtestülete Kossuth Lajos nagy ha/ánklia születése 100-ik évfordulójának megünne|ilése alkalmával a legnagyobb lelkesedéssel elhatározza, hogy Kossuth Lajos emlékére HU Ml koronás alapítványt tesz s ezen összeget az 1904-ik évi költségvetésébe felveszi, amelynek kamatát 10 évenként egy l'ápa városi születésű illetve lakos által irt hazafias szellemű, eredeti költői vagy prózai munka jutalmazására fordítja. 1 tusitjii a képvi-elötestület a tanáesot, bogy a 10 évi határidőt megelőzőleg 2 évvel hirdesse meg a pályázatot amelyen az Időközben nyomtatásban megjeleni munkák is renal vehetnek. A pálvádiját a v. tauáes által felkért helybeli biráló-bizott-ág véleménye alapján adja ki e.«etről-esetre a városi tanáén. A határozati javaslatot a díszközgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadta, Kzulán SltimbtrOtf Lipót \árosi képviselőkért szót és két indítványt terjesztett a diszko/gvnlés elébe és pedig, hogy 1, főt. Quuráti Ferenc pflapök ur őméltóságának remek ünnepi bestédéért jegysti könyvi köszönet isavaztassék. '-. Az ünnepi beaséd egész terjedelmében jegytökönyvbe vétessék. Mindkét indítvány lelkes éljenzés mellett egyhangúlag elfogadtatott és batárosatilag kimondatott. Krre ismét elnöklő polgármester veszi át a ISÓt és a következő beaséddel zárta be a díszközgyűlést : A magvar állam területén ma minden városban, minden községben, minden tanyán ünnepet ül a magyar nép. Kossuth Lajoshoz imádkozik ina minden magyar ajk, mert Istenen kivid ő adott legtöbbet a nemzetnek, betöltve a nép vágyát, mely századokon át sóvárogta Kossuth Lajos által megszentelt reformokat, ó volt az a nagy férfiú, akinek bölcs intézkedései folytán, világosság foglalta el I sötétség helvét, — fegyvere volt a torvény, napja az igazság, mely mindent megadott, anélkül, hogy valakitől valamit" elvett volna. — A láncért szabadságot cserélt és elvelte a halál mérges ful tankját Hálás kegyelettel ünnepeltük meg mi is ennek a nagv férfiúnak 100-ik ISÜletéanapját, — akinek emléké élni fog, amig csak magyar lesz a világon. Basel a disakösgyölésl bezárom. Ks ezzel a város hivatalos és meghal.' KoSSUthünnepe véget ért. Megemlítjük még, bogy a város lakossága külsőleg is kifejezési adott lelkesedésének, amenuyibeu a város majdnem minden házán ott lengett n S az ég, s a szem még mindegyre csörgedez. A felhők konya a földnek jól esik, De keblemet az enyimek égetik. Előttem lebeg honom dicső kora, Kiöltem Árpád, LSJOS, Hunyadiak, S mint bűnt boszuló rémek sorozata Szabadság hősök : Hetiden, Rákóczink. De tűnjetek -zent képek lelkem elől Bsahadság gyilkos van itt mindenfelől. (»k eltűntének, s ím egy gyöngéd alak, Kit cgvsz.er öröm mámorral SZT retteni. Víg fiuk, kezükben pezsgő poharak, A renyhe időkből állnak előttem Vig tiuk, pohár, barátság, szerelem. Távozzatok mig hazám kell védenem. De tűnjetek fii lelkem előtt csaták Magyar hadaktól VÍVa ki fényesen. Mik elleniiiket le a porba sújtsák S a magyarnak hírt, „evet szerezzen, S legyen nagysága újra nemzetemnek, Hogy a zsarnok fők tőle rettegjenek. Ekkor künveiin végkép kiszáradnak A derék o-.ik újra tündökölnek, Ekkor vig tiuk, barátság, szerelem, Jöjjetek, mindent fenékig ürítek. De most vér, s csaták ti kelletlek nekem, Megjön kedvem ha szabad lesz nemzetem. Kamill Ferenc. Ó r j á r a to n. I1.S4II fehr. ls.l Sötét az éj, mint bánata szivemnek, Sürü köd ül ős bástyáink ormain, Az ég és szemem konvui peregnek, Laaau moraj lóg a Duna habjain. Minden oly hús minden oly bánatos, Mint fölötted hazám a kemény sors. l'okán a várnak fáradtan megállok, S szemem a sötétben s/erte tévedez, Agyam átfutják nehéz gondolatok, Hegedűs Sándor főgondnoki beiktatása. Folyó há 15-én nagy ünnepségek köretében folyt le városunkban a dunántúli ev. ref. egyházkerület uj főpondnokáaak, Heg+dät Sándornak beiktatása. Városunk ez alkalomra lobogódiszt öltött, az ünneplésben részt vett az egész város, az egész vármegye, üdvözülvén Hegedű- Sándort abból az alkalomból, hogy elfoglalta nagynevű elődjének, Tit&l Kálmánnak az. örökét. A nagyszabású ünnepeégek lefolyásáról tudósításunkat a következőkben adjuk: I 'á|iál-U él'Ue/és Htgtdüt Sándor e hó 14 én délután >i órakor érkezett meg Pápára. A vasúti indóháznál nagyszámú előkelő' közönség várta a főgondnokot, kit a vonatról leszállása után Antul Gábor püspök üdvözölt szép beszéddel, melyet llt-ijeilii* Sándor hálás szavakban köszönt meg. Megjelentek az indóháznál az uj főgondnok üdvözlésére F'ni/retsi/ főispán, Hegedűi Koránt orsz. képviselő, MéssdrOt Károly polgármester, a dunántúli ev. ref. egyházkerületnek már itt időző számos egyházi él világi kitűnősége, a főiskolai igasgatótanácinak, a főiskolai és a főgimnáziumi tanári karnak, valamint Sl ev. ref. tanítónőképző és polgári leányiskola tantestületének tagjai a növendékekkel együtt, kik a városba vezető ut jobb és baloldalán sorfalat álltak és lelkes éljenlésük közepette vonult be a menet a városba, ólén Hegedül Sándor főgondnok fogatával, kínsk jobbján Antal püspök ült. Hegedűs Sándor a .< írilf'-szállóba hajtatott, hol szállva volt és ahol megérkezése után számosan üdvözölték. Tiszteletére este a szinházban díszelőadás volt, melv alkalommal színtársulatunk a „Balatoni rege'

1 cimü történeti darabot adta elő a zsúfolásig telt ház előtt. Dr. Dardngi Ignác fÖldmivelésügyi miniszter l.i én hajnalban érkezett meg az ünnepségre. A beiktató-ünnepre a kerület tagjain kivül más református egyházkerületek és ág. hitv. ev. egyház küldöttségei ia igen nagy számban gyűltek egybe. A református konvent és a tintáninneni egyházkerület küldöttsége l\u>i Hertalan püspökkel élén, a danamailókiek Dardngi Ignác kerületi főgondnok dehne megtermetté gyümölcsét, helyre állt az alkotB

áiiv, itt » szabadság. Itt van e a hála is. Az érdem tisztelete Vaunak Kossuthnak is, mint minden nagynak irieyei, ellenségei. Ott találhatók ezek a magyar irán* elfogult iienuetiséL'Hk .sorában. Kzek gyűlöletül emlegetik a nagy tértin nevét, hár nem ' tagadhatják el. bogy a népszabadságot az ő számukra is vivta ki, bogy az alkotmánnyal okét is szabad (01j,,,,, issbad polgárokká lenni segité. Gyűlölik egyedül ii.-ert, mórt ő benne látják a mái országtól fog. gellen, erős magyar állam eszméjének törhellen anrü legelsé képviselőjét, lik ezen eszmét üldözik U1

, ekében is. Kik a magyar társadalomban Kossuth hongui éi'leméit lerántani törekednének: csak ellenség, üknek szereznének ezzel örömöt, azokkal dóinál Bak tudva vagy tudatlan egy eélra. Maradjon örökre távol népünktől az ily hálátlan- Találjon egyesülve mindnyájunkat a tisstelet i . idaág nagy apostola iránt. Essel is tanúsítsuk, keg I magas célért, a szabiul hatalmas, boldog mi.. II hazáért él bennünk is a lelkesedés. Városunk közönségének s/j

M

. mindig a nemzeti Ijjyérl .lobogott. E város látott nehéz napokat a •ultban, falaiba nem egyszer ütközött ádáz harc keg - : dúlta török, német, de hon és szabad jíg - letétét meg nem törte semmi véss. Kétszáz év ;

'.ipának fegyverfoghat.', lakoeai ott küzdöttek i i izabadaágért Ráköetinak kuruc lobogói alatt i sdM-bau a honvédelmet szervező Kossuthnak -savára csapatonként gyűltek Pápáról is «z fjak a honvédzászlók alá, ezzel is tanúsítva, hogv tt . jaládi szentélyben, az. édes anva ölén izivja BSg • hazafias érzelmet a gyermek. A város kegyeletét hirdeti a szabadságharc I int a közterén felállított honvédsxobor. /..iiségünk a polgár erényt megillető tiszteletin i adott kifejezést akkor, midőn számos évvel ni díszpolgárrá választoltán szabadságláogszavu In il Kos.-iitb Lajost. Hűségét bizonyítja nemes tiaditióihoz most, mik a nagy houfi születésnapjának századik évfordulójánál a róla megemlékezésre ünnepélyei diszg\ • rendez. \ tisztelet a honfi érdem iránt s ezzel a lel kei • -zent "Ivekért, honért, szabadságért legyen M mely itt firól fira száll B családban ezután is. Kngedje a Mindenható, hogy magvar társail k tanuságot merítve a múltból átétezze felié Verjen mély gvökeret magában álló testvérleien magyar népünkben a tudat, hogv at egyetértse, "tartás erőnk egv forrása, ápoljuk ezt buzgói. !á«-, rang , osztálykfilömbség nélkül inindnv Hiven őrizve a vallás erkölcsi érzést, tudin ix egymást követő nemzedékek a nagy bonII Iáján eszmékért lángolni, a munkát becsülni k t áldozni : igy reménvlhetjük, hogy Árpád aé| e honban uj s boldog jövendő vár. A magas szárnyalású remek ünnepi-beszéd ii lássál volt a jelen voltakra és a beszéd köze| • -Ivenként és időközönként meg-megiiyilatkozó tel - nyilvánítás, nbssséd végén az illustriai szónokot • itán megillető tapsviharban tört ki, mely perrek 'ártott. I. nemcsak jellegénél, hanem tartalmánál fogvi >

k ünnepibeszéd hatása alatt állott fel szólásra dr. . tr/OSSN Lucián városi képviselő és a következe I" lel terjesztette elő határozati javaslatát : Tekintetes Díszközgyűlés ! Kngedje meg nekem a Tek. Dísskösgyfllés, <zo.i általános lelkesedés hatása alatt, melyei SM" M tót. Qyurátl PerenO képviselő ur beszédéMii Binden részletével keltett, szót kérhessek. Midőn ' ben szabadságharcunk gyászos elbukása után Koi nb Lajos átlépte a magyar határt, hogy hontalanná legyen, aicán - mint irja — öntudatlanul k

'' dhalatlan fájdalomnak könyzápora ömlött alá »mindert volt e könysáporban, amit a hazati isivi •wnhet, minden, csak egy nem, a reménytelenséf •em, a kétségbeesés hazám jövője felett nem". Est *

£ i, ezt a renditbetetlen bizalmat nemzetünk jövőjébe, nemzetünk hivatásába nbból az örökk< leiké-nő tényből merité, melyet névtelen félisteneink Sek I nzaszeretettől megizniosult karjai oly snjésa bstatlsn dioafénjmyel véstek be történelmünk lapjaiTM • Melynek végső oka éppen Kossuthnak igaz haza Heretetbel fakadt beszédei voltak; ismerte nemzetét * kogy annak büszke önérzetét, bátorságai föléhresz. J* zédeivel az igaz magvar hazaszeretetnek, f keufisi szellemnek föllelkesi'lésére törekedett I im« »

7 •(.'ész nemzet eav szívvel egv lélekkel megértetti