Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-09-21

XXIX. évfolyam. Pápa, 1902. sfceptember 21. 38. szám. PAPAI LAPOK Pap» \aros lintosaeanak es tóbh papa] • pápa-videki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség : Jókai Mór utca B69, Bzám glaééalvatal: QoMberz. (iyula papirkereakedéae, Fő-tér. Ttlefsn uám: ll. Felelős sserkesztö: KÖRMENDY BÉLA. F.löfizetések ós hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: egész évre ll! knr., félévre ti k., nagyedévn 3 k. F.gves szám ára 90 tillér. Pápa város Kossuth-ünnepe. Az esemény, melyet országszerte ünuepel ii-t a magyar, pontot képe/ hit/útik vérrel tr,. rí és íítélt történetének viszontagságos tző\ i gében. 1802. szeptember l9. napján nj bekezdés indul meg. I". napon született meg n szabadság, tgyenlőség és testvériség magasztos eszméje leghatásosabb szószólója, legönzetI' ib bajnoka és? legvitézebb bőse: Kossuth taps. F nagy nap óta száz tavasz virágai nyiitak el, száz nyár aratását hordta be, 8z,í/ őszön át vetett nj reményi a haza tci mőföldjébe és száz télnek fagyos éjszakán álmodozott egy szebb jövőről a magyar nép. Száz esztendő népek és nemzetek életéb( ii is nagy idő. Komor felleg és tarka szivárvány, népek és nemzetek egén is megmegjelen. Fásult tespedésl előidéző fojtó párákkal telitett levegő és nj életre ébresztő I titó* vihttr. népek és nemzetek légörében is váltakoznak. Felemelő öröm és lesújtó* l' !. népek és nemzetek lelkét is elfogja. I esedéa és csüggedés, bizalom és lemondás népek és nemzetek szivében is gyökerei ver. Kell tehát, hogy a népek és nemzetek re ki-kiöljön egy-egy fényes csillag, mely értelmi és érzelmi világuk, szellemi és lelki viszonyilik eme változatosságában egj ragyogó és eltéveszthetlen fénysugárral megjelölje azt, az irányt, melyen az i 'u'knek, tt gondolatoknak és a tetteki" ll baladniok kell, hogy a népek, a nemzetek és hazájuk boldoguljanak. Ilyen ragyogó csillagként jelent meg szereteti hazánk egén a nagy eszű, a fényes eiméjü éa halhatatlan lelkö férfin: Kossuth //II ID.S. Hangja menydörgésszerüleg zúgott keresztül a hazán, szava villámként gytijtott mindenfelé és miként amaz örökké szomorú, fájdalmai emlékű időkben az országban' körülhordozott véres kard, ugv hatott az l*4.S-as napokban az ő ajakáról elröppent jajkiáltás: veszélyben u hazat Caakhamar felismerte a magyar né|> ai irányt, melyet egére kiült eme tündöklő H/ikra fénysugarával megjelelt, szempillantás alatt talpon és talpig-álüg fegyverben volt ál — lerázta mamáról a rabigát. Igv oszlott el az elnyomatás komor felhője és ült helyébe a szabadság színes szivárványa; igy rebbent szét a nép véréből táplálkozó huhogő baglyok setét serege és az egyenlőség dalát énekelte a levegőt röptében vigan átszelő dalos madár és igv mult el a szivekre ólonisulylyal nehezedő lidércnyomás és kisütött tt testvérinéf isteni napja. Mindezekért estik egyetlen egy embert illeti meg a babér, s ez az ember: Kossuth léttjos. S a magyar sziv nem felejt; hanem kegyelettel őrzi szabadsága megteremtőjének emlékét és amikor alkalma kinálk vik. kegyeletét, külsőleg is kifejezésre juttatni, el nem mulasztja soha. A nagy Halhatatlan dicső emléke iránti kegyeletének és hálájának, l'ápa város közönsége is, hozzá méltó módon kifejezést adott mindig ugy ezúttal is: amidőn Kossuth Lajos, L'ápa város díszpolgára születésének századik évfordulóján, nagyszabású díszközgyűlést t ártott, melynek lefolyását alább részletesen közöljük, és oly impozáns módon nyilvánította a magyar szabadság Legnagyobbja iránt táplált és őrzött hálás érzelmeit. I'dv l'ápa város lelkes közönségének és béke a kerepesi-uti temető, életében és halálában egyaránt minden magyar ember szivébe foglalt áldott lelkű és emlékű lakójának: Kossuth Lajosnak. ktnieio Béla. * Pápa város diazfcőzgyttlsslnsfc részleteit, mint vezetőeikkir khen jeleztük, kövi t kezeikben közöljük: Pápa város képviselőtestülete Koaantfa Lajoa nagv hazánkfia é- Pápa v. dis/polgára születésének 100-ik évfordulója alkalmából folyó hó l8-án tartotta díszközgyűlését. Az ev. ref főiskola táfai tornaterme színültig megtelt v. képviselőkkel é- vendégekkel Pontban P» órai igszólall az elnöki caengetyü és Mészáros Károly elnöklő polgármester, kővetkező •savakkal nyitotta meg a lisskösgyűlésl \ Pápa város képviselőtestülete, folyé évi ang, hó .'JO-án tartott rendes k'Zgyülé-ében űntiepélvesen elhatározta, hogy Kossuth l.ajos nagv hazánkfiának századik születésnapját di-/.közgyűléssel fogja megünnepelni, A városi tanáé-' ezen határozat folytán a inai napra hívta egybe a képviselőtestületet. rdvö/löin a mélyen t. képviselőtestületi tagokat és üdvözlöm in. t. vendégeinket. M. t. kösgyüléa! Száz évvel ezelőtt -/eptember bé, l'.l-én született a magyar hazának lejjobb és legnagyobb fia, — a magvar nemzetnek ékes-e.-.- é- büszkesége: Kossuth Lajos. A magyar nemzetnek s nehéz és válságos időkben s/uksége volt egv lángelmére. A Mindenható meghallgatta a nemzet óhajtásét, kívánságát, imádságai és a sok csapás közepette, amelvlvel már rég verte a magyart a teremtő, elkuldolte az ó apostolát, Kossuth l.ajos nagy hazánkba ne mélyében. Nem az én feladatomhoz tartozik eme világhirü nagy embernek élettörténetét még csak több vonásokban is jellemeznem, — mert arra az igen tisztelt képviselőtestületnek egy illustris tagja vállalkozott — én csupán a mai nap jelentő-égét emelem ki és utalok reá és amidőn ezt teszem, — egyúttal a inai napra összehívott díszközgyűlést ezennel megnyitom, A felveendő jegyzőkönyv hitelesitésérs: Baráth Perene, /' /oV Menyhért, dr. Kluge Endre, dr. Hirsch Vilmos és HoJHÓCSkg Béla V, képviselő urakat kérem fel. Ezután kiivetkezett a díszközgyűlést kimondó képviselőtestületi határozat felolvasása, mely után elnökié polgármester ünnepélyesen felkérte főtisztelendő és méltóságos OgUrdtS l'erenc püspök, városi képviselő urat az ünnepi beszéd elmondására. Főt. Oyurátz Pereae püspök ur őméltósága ekkor a szónoki emelvényre lépett és a következő beszédet mondta el : Ünnepélyre gyűltünk össze, melynek célja kegvelet nvilváuitása hazánk nagy ti-t Kossuth l.ajos iránt születésének századik évfordulója alkalmából. Történetünk a nagy alakja száz évvel ezelőtt 1802 szept. l'.i-én született Mouokon Zemplénmegyében és a szabadság eesméjének hirdetésére áldozott életét ÍS'.U március 20-án fejezte be egy olasz városban : Turinban. Nemzetünk kibontakozása a fejlődést akadályozó, elavult intézmények korlátéiból • átlépése az alkotmány lobogója alatt egy uj korszakba, ő reá irányozza első torban a figyelmet s a megemlékezéslei róla mindannyiszor megújul bennünk az érdem iránt érzett tisztelet. A jótett hálára kötelez. A jóltevö hivatva van tettét azonnal elfeledni, de annak ki a jé. tettben részesült : ezt elfelednie soha nem szabad. Jóltevőjét ismeri és tiszteli a család, fentartójábau, a társadalom önzetlen, lelkee vezetőiben. A hála kötelezettségű alól nem vonhatja ki magát a nemzet sem. meri épen ennek életében keressük mint ejjv koszorúba foglalva azon erényeket, melyek tagjait: az egyénekel díszítik. A nemzet jöttével azok, kik az égtől nvert talentumaikkal a kö/.hohloj:ulá>ért. a hon dic-^égéérl küzdenek, kiknek lángbusgalma mint mózesi tüsoazlop vezéri s egyengeti nagy célhoz as utat. A bála megnyilatkozását a nagy férliak iránt már a régi népek története is matatja. A rabláncokat tördeld Mózest, ki törvényeivel nemzete valláserkölcsi éleiének uj alapköveit rakja le : népe inig él luven követi I megsiratja, mikor meghal. Emlékét drága ereklyekép (írzi a szabad, boldog basában, melynek határához az vezette el o|. Az attól átvett szent érőkiégi a hit vigasztalja rzázadok múlva is a Jeruzsálem romjain kesergé unokát s a Babilon vizeinél hazájuk után epedé foglyokat. Hellas kegyelete nymbnaaal övedzi nagy fiainak neveit. Spárta Lykurgusról, Athén S Ionról századokon át fogyhatlan hálával emlékeznek. Azok alkotásaikban dicstfségük alapját tekintik • bennük jóltevöiket tisztelik. A réjzi Kémiában is a tisztelet a honfiúi erények iránt a közérziiletben gyökeredzett. A tetteikkel a hazára tényt ára-ztó polgárok -z.obrai ott voltak a oaaládi seentélyben, a fórumon, a tanáeaterémben, hogy ezek emlékeztessék a gyermekekéi, a férfiút az elhunyt nagyok szellemének jelenlétére s ébren tartsák bennük a hálát a jóltevók iráni. Mindegyik nemzetnek vaunak hősei, vagy tériini, kik tetteikkel kimagaslónak polgártársaik sorából. Hazánk dicsőséges és siralmas e«eményekhen gazdag története is beszél a honfi erény s/ivemeló példáiról, emlékezik nagv férfiakról kiknek alkolá-aiban, magas célokért vívott küzdelmeiben nemzetünk életerejét tanulta ismerni a világ. Nag' ink kösfitl sz első sorban foglal el méltó