Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-09-14

PÁPAI LAPOK. 3. L ( ,. M élteti H»g*dül volt keresk. minisztert és / Lajos jelenlegi minisztert. Kelköszöntöket mondottuk még Konkoly fö­gtobjabiró Meletzr Gén cs. és kir. kamarásra, ^ utárg alispán a vasutépiuí oégis, Mandel Gyula f[ádár műszaki tanácsosra. Dr. Hegtdüt Lóránt a kormány képviseled \ • ntötte fel, akiket a város nevében felkért, IUL'V legyenek figyelemmel a város iránt, jó vasúti menetrend éa olcsó tariffa megállapításával. Ileszéltek még HéttCt Márton ászári plébános, ti | magyar gazda közönséget, mely tényleg e va Ujtat megteremtette, Kádár Guiatáv az épitésnél mázott mérnököket, Szentbe v. főügyész Haitim t rnököt, dr. Bdctkag Albert a munka embereit, • vosan beteg Stolniczky Odilia ügynököt, dr. 7 nk a főispánt és Vzinner Imre főmérnök Kádár Gutttávot éltette stb. stb. A társas-vacsora a legderültehb hangulat mel­b | késő éjjeli órákig együtt tartotta a társaságot, r.-ak az éjjeli vonatok indulásakor oszlott szét. feljegyezzük még, bogy ezen alkalomból ttky György Veszprém város polgármestere, tlfl táviratot küldött a városnak. Megye Tényleg volt lakossága TeriieW.'l,'. nsyoei»aás vult Megye lHKtl. 1890, 1900. 1880-tól lK90-ig 1890-től 1 i»« M 1 i; Braaaó Csik Háromszék Main-, innia Torda-Aranyos Udrarhelyszék 33,929 110,940 125,277 146,116 137,031 105,520 86,777 1 1 1.1 10 130,0011 163.64A 150,56-1 1104132 98,689 127,995 136,797 178,398 160,473 117*011 11-07»/, inl4"„ 9M«, I4it;"„ 12'79% io 28*/, B II' , 14-15«/, 9*40*/ a 12-48-, 8-50-y, 10-76»', A székelyek kivándorlása Romániába. Talán kikerekithetem vázlatomat azzal, ha még - is megérintem, hogy vajon hány magár lakhatik . mániában ? A kérdést Ugyan könnyű föltenni, innál nehezebb olyan feleletet adni reá, hogy liv óvatosságunkat el ne hagyjak. Eddigelé i lösszé annyi bizonyságunk van, hogv évtizedek, I -zázadok óta a román földbe sok magyar erő • It már be; ha ezeket számíthatnék, kitűnne -/erű emherajándékunk. Ilyen számvetésről azon 1 ma már szó sem lehet. A mai állapotnál pedig igyunk, hogy csak úgynevezett .kerek" számok lek elő; de ezek is jobbára a benyomások fel­'ii ülnek. Teszem fel Barabás Endre, aki pedig ..•unk szépen utána járt, azt találta, hogy s .székely kivándorlók" száma meghaladja a száz­i, s ezen felül a csángók újból 100,000 nél •'. ohb számot adnának: összesen tehát több, mint •/ázezer magyarrról lenne szó. Bálin'h papunk ábaa Bukarestben 4U—f)0 ezerre teszi a ma­ikat s végeredményben — ugy látszik elfo­l a 200,000-SS összeget. Magáért a számért — ami nem is olyan fon­- — talán nem volna nehéz elvállalni a felelfts­t. De ki vállalja a felelősséget azért a sok meg m számolt emberért, akit már elveszítettünk és minden nap újra elveszítünk? Az alábbi statisztika szerint, mig az 1HHU — M tizedben Brassó, Csik és Háromszék vesztet­ik legtöbb kivándorlókat, addig a mult évtizedben skbea a megyékben javult az arány, de Maros­Tordábaa és Udvarba!ysséken rosssabodott a bely­Azt a következtetést azonban, melyet az 1900. iv első felére alapítva dr. B. J. a Magyorortzág­ma közzétett cikksorozatban jelzett, t. i. mintha a • • kely megyék népessége absolute véve is csökkent Ina, tehát hogy e megyék „negalió megyékké" változtak volna, ezt a következtetést táblázatunk egészen megcáfolja. | Magyarország 11 »00 augusztus 14. A bujdosók cimü cikksorozatban.) Igaz, hogy Jtrassó megyébCl (l'.MK)-ban 3152), de Maros-Torda -negyéből ia van román kivándorlás, szt viszont ellen­súlyozza azonban az, hogy a székelv megyékben — aajnos — a természetes szaporodásban a romá­nok térfoglnlása mutatkozik. A kivan lorlási statisz­tika szerint 1880—1899-ig » veszteség 40,'Jl 1 lenne, de ezt a nsgy számot hiányos bevándorlási itstisz­tikánk magyarázza meg. (L. a marosvásárhelyi keres­kedelmi és iparkamarának 1898. és 1899. évi jelsn­téseit 2(1. és 70. lapokon.) Érdekes az, hogy Kozma Ferenc 1*7.» ben cssk 2. r >0 lélekre tette • kiváudorlók évi számát Ds it t>< i/isasi K sesriefl ln.tii\ IOM Megye S/.illM»riMlilS r-illí • mea rSkbaa Megye lsHII-tól 1890-tól ISSlI-töl 1 390-töl 1890-ig 1900 ig 1890 ig 19004g Brassó :t:(íi°, ő­7 " | 9480 2.1'JH Csík Ü-HÓ- 0 ll' 17',. H(I7!I 22ŐS Háromszék • », — -11 •> ' > o S-22»/. 7:i4-J 5497 Man» iorda 1*1, !I-(H"„ 3161 6676 Torda-Aranyos Idvarhelyszék a-87»/, 4-:t7°, B-68', 7-tH"„ 2994 6151 2885 11 JI Összesen : 34,162 22,693 székelv Az egyik sejtésein azon alapszik, hogy ugy a Székelv földéin, mint a felvidék legtöbb megyéiében a kivándorlásnak egyik legfőbb fonását az adja, hogy még a jogi lehetősége sincs meg annak, hogy a paraszt ott földet szerezhessen. Kzért a kivándor­lás fészkeiben fokozatosan és tervszerűen meg kel­lene adni a jogi lehetőségét (nem kényszert értek i annak, hogy az erre való kötött birtokok fölszaba­duljanak. Második alapvető tanulságom az, hogy állami és társadalmi berendezkedésünknek terhe azért oly nyomasztó, I azért taszítja el embereinket idegenbe a sok .ravatal és huza-vona" mint a székely mondja az adókról), mert egyfelől adóterhiink sem arányo­san elosztva, sem rendezve nincs, másfelől pedig hvper-kulturáhan tetszelgő némely állami igényeinket nagy űr választja el helyes szolgáltatási képessé­günktől. Akik e két nagy bajnak eltüntetésén dolgoz­nak, azok fogják a kivándorlást megszüntetni. Am .azoknak a férfiaknak meg kell törniök a bajok ba­ját is: a magyar társadalomnak vétkes közönyét. Színház. Angot, a kofák leánya. Régi operett'', de azért igen szép számú közön­séget vonzott a Bsinbásba. Az előadás első kvalitású volt. Természetesen Hullán? vezetett s mint reude­sen a közönség zajos tetszésnyilvánítása mellett játszott és énekelt, l'tána Kárul ifi Leonának volt sikeres estéje, aki szintén igen szépen adta elő dalait. Horváth. Arnold -záp tenorja ez alkalommal is kivívta a megérdemelt tapsot. A többi szereplők közül Heezkóy ét Htgyetty váltak még ki. A zene és férfi kar kitűnő volt, de annál gyengébb a női kar. A halátt tzeretöje. Vasárnap délután adták Itankéi Pistának e népszínművét, melyet már a tavaszi szezonban is előadtak. Akkor megmondtuk már a véleményün­ket a darabról. Most a/.nnhan szerepváltozás volt, amennyiben Juliska szerepét Károlyi Leona ját­szotta Halláné helyett. • has •• u-t nem akarunk tenni, csak azt jegyezzük meg, hogy Károlyi Leona meglehet elégedve a szeroplésével a népszínmű terén is. Igyekezetéért sziveseu tapsolta a nem nagy számú, de lelkes közönség. Htgytti most is pompásan ala­kította a szentsskedő parasztot. Markorics Margit, Szilágyi Berta, Halázsi, Szathmáry, ('zakó, Nagy Imre, Horváth Arnold a régi jók voltsk. Szántó (íáspár gyönyörű dalával aratott sok tapsot. Gyerek-asszony. Ifi. Bokor Józsefnek sz a sikerült énekes víg­játéka ment vasárnap este. A darab népszínmű számba is mehetne a tárgyánál fogva, de elfogadtuk énekes vígjátéknak is I darabban Halláné tűzről pattant menyecskéje valósággal lázba hozta s közön­séget, amely ki nem fogyott a tapsból. Méltó part­nere volt Szántó (íáspár, aki ez estéu játékával, szép hangjával és táncával nagy sikert ért el. Pom­pás szerepe volt Baláz«ynnk a titkos tanácsos plébánosban és szerepét nagy művéazeitel játszotta meg. Szathmáry bakaórmeatere pedig kiváló volt. Rendkívül mulattatóaa éa valóban jóizü ősi humor­ral játszotta Nagy Imre a molnár inast. A közön­ség nem győzött eleget kacagni s minden szaván, mozdulatán szivéből nevetett. Hanem neui szívesen láttuk Haina Jolánt, MétvárOt Alajost és Szála y Ilonát Semmitmondó cigány szerepeikben. Nem akadt a karból ezekre a szerepekre ember I Horváth Arnold, Vzakó, liírzkóy kisebb szerepeikben is mulatságosuk voltak. A notrtdantei tarom/őr. Hugó Viktor e remek drámája hétföu délután ünnepi előadásul ment, de nem is köszönné meg Hugó Viktor, ha az ő drámáját igy láthatná viszont, ahogy a daiah ledarálod,,tt. Csupán Szilágyi Hertát, Markoviét Margitot, Szatkutáryi és Otalcót emiitjük meg a szereplőkből, akik némileg alkalmazkodtak a Hugó intenciójához. Czakó különösen figyelemre méltó alakítást mutatott he QunsimódÓ szerepében. Mária bátyja. Ismét ifj. Bokor József féle darabot láttunk hétfőn este. Kz már népszínműnek van karaeltelIa, de majdnem egy kaptafára van tereintve a Gyerek­aaaaoay vígjátékkal, termáeseteeen valamelyes kevés eltéréssel. A dalok nem voltak ujak benne, vagy legalább is régi motívumokat hallottunk egves dalok­ban. Halláné Zsuzsika szerepében kedves volt és dalait szokott művészetével adta elő. Bodroghi Lina szépen szavalt, Hirn i Jolán elég naiv volt és Szafli­mánj Lajos jól alakitott. Mézzárot Alajos és Alant) Imre fordított szerepekben játszottak s nem i- érez­ték jól magukat a nem nekik való bőrben. Kiemel­jük Balázsit, aki kűlöuösen a csók jelenetben muta­tott be igazi kabinet alakítást. Bzezkói és Horváth a kérők szerepében nagyon hi ven tolmácsolták a rigmnsokat; Htgytti vincellérje .-ein ve-zett el a többi között. A postás jin és a húga. Nos hát telt házról, jó hangulatról adhatunk számot, a keddi előadásról referálván. A vígszínház eme .schlager" darabja, ahogy a szinhá/i műsorban jelezve volt, itt is beütött. Hallá igazgató bizonyára meg volt elégedve a kaszszájával, viszont a kéz in-ég is meg volt elégedve a darabbal, különösen a kakas­ülőn, a hol felette nagy tetszést aratott a sziliházi botrány szcenirozása. Hát mi se akarjuk elrontani az általános jókedvet. Ha már az embernek otthon van min búsulnia, legalább a színházban nevessse ki jól magát. Csakhogy az elleu van kifogásunk, h"gy miért jelzi a színlap a darabról azt, hogy OpsrsttS, mert a zenei rész nagyon kevés benne, inkább bohó­zat számba megy ez a darab. Hanem hál a közön­lég jól mulatott s ez a fő. Felhő Muki, ez a derek postás, viszi benne a vezető szerepet, s mi csodáltuk Nagy Imrének, nemcsak jó humorát, hanem fárad­hatlanságát, ahogy a 4 felvonáson ál folyton »zere­pelt a színpadon és a nézőtéren. Érdekességei köl­csönzött a darabnak az is, hogy uz első jelenetben a közönség szemeláttára rendezik a isinpadot. Halláné játszotta Klárit a postástiu bugát és énekelt néhány dalt szépen. A többi szereplók is kivették maguknak a részt az est sikeréből, azonban Halázsi maszkja rossz volt. Az arany einher. Szerdán ifjúsági előadásul ment az Arany ember. Az ifjúság azonban, nem lehet tudni mi okból, nem igen jár el az előadásokra • azért az igazgató, amint tutijuk, he is szünteti sz ifjúsági előadásokst. Az előadásról referálván, nagyon sok jót jegyezhetünk föl arról. Szathmáiy nagyon jeles Timár Mihály volt; Bodroyhy Liuától Teréziát és Bama Jolántól Noémit sikerült alakításban láttuk, bár a Haina Jolán naivsága itt-ott kissé erőltetett volt. Athalia szerepébeu Szilágyi Berta mutatott be

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents