Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902
1902-09-14
PÁPAI LAPOK. 1903. szeptember 11. egv Imii Jókai-féle ördögi nőt. Alakítása, arcjátéka, minden mozdulata reá \ állott a «zenvedely Ivei lelje.*, Irigy tenné-zclű, de lelkében annyira megbán toti nőre. Kristyán Tudor werspél nem .-/.ívesen láttuk a lialla kezében. Mtrkotic* M.irgil Tímeája kedvevolt, de ilrámai erejéből nem sokat iniiiiitliatolt be. Hegytsi (Brazovits Atlianá/.i találó maszkban és igen jellemzően játszott Bogoz Imre (Kiidi-al szépen festett a mérnökkari tiszt egyenruhájában, de egyébként a vizet i.eiu igen zavarta. A (i ifiirkorirs híni/ok. [geo jó elöadá-bau láttuk Csütörtökön Here/eg l'erenenek e még mindig hódító é- kedve- darab ját. A szereplők mindegyike < lemében volt. A Gyúrkovits lányok, amint az! már tudjuk, mind férjhez mentek s ebben GyurkovitS mama erélyéuek, akit Stolay Ilona adott igenjei, »oll nagy része. Segített neki Horkai Pari, B illa Kálmán, aki ismét kitüntette magát kitűnően színező talentumával és alakításával A leányok Mirkociet Margit, Barna Jolán Bodrogi Vilma, -ót l'rtln'i Stefánia i- igazi (iyur kovieeok voltak. /«' dássi I! idváoyi ezredese, Mészáros SándorilV főhadnagya é- Ragoz Radványi Gidája ís méltóan voltak képviselve. Hegyeit remek maszkja is megtette kellő hatását. .\. ttSttony, A francii laellemeeaég és pikantéria pénteken mulattatta közönségünket. X. aeaaouy körfii, akit azért neveznek igy, meri egy áiulá-a folytán elveszti emlékező tehetségét - igen furcsa helyzetbe jut, forog a darab, perese tele ai utolérhetetlen Francia es Drittel. X. asszonyi Markovit* Margit játszotta ruti nosan és Ízlésesen, Ildin (Andelot) Bagyon szollá* mes, nagyon kedve- volt, ssereptudása pedig egyszerűen bámuhitos. Ileczkóinál felszarvazotlab férjei .- Mészárosnál kedvesebb hásibarátol képzelni ialig lehet. Nagyon pompás voll Czalcá, Szathmáry és Tihanyi. Balázsi titkárja és a t ,i,bi szereplők i» i^en jól beilleszkedtek a simán és gördülékenyen fillyÓ előállás keretébe Jutalomjáték. Szerdán rendes elösdáaban | ifjúsági előadás nem lesz) Horváth Arnoldnak, a színtársulat derék és gyönyörű hangH tenoristajának jutalomjátékául silják a „Cigánybárót", Stra úsznak, :i koringé királynak pompás zenéjfl darabja bizonyára megteszi hatását ezúttal ia és a jutalmazandó iráni való tekintetből, kin«k .-/.ép hangjában alkalmunk lesz gyönyörködni, közönségünk megtölti a színházat. A darabban a szerepek mind a legjobb kezekben vaunak. KH ! M! . i (. 11 L Papai séták. — Csevegés. — — Csókolom kezét, nagyságos asszonyom és áldom a véletlent. Jé napot és még olva*vii!amil kívánok barátom, hogy ne legyen okom a véletlent kárhoztatni. — Ah nagyságot aassonyom, bámulom nyelvének -/ellenie* ké«z«égél. — A/ért e-illag, hogv ragyogjon, azért ass/onv, hogy . . . ... gagyogjon. — Ah menjen, maga inkább goromba mint . . . de mit néz annyira a szemembe . . .'! — Imádkozom, ssssonyom. Tflsimádó vagyok és imádom az ön két szép -zeniének ragyogó tűsét. — Kégi 'vice. — llégi viee, mely mindig uj marad é.« akivel megesik, a szive meghasad. — Hej, M izéljen már SO. Ilin- izélte ezt asszony óni, igenis. — Maga javíthatatlan rajongó. I>e mái megint mekkorákat ásii, tán nem aludt nz ieasks. Mi történt az éjjel ? — Oh ss ss átkozott korcsma. — No ne mondjon ilyet, hisz az egy „kóser" vendéglő. — Az ám nappal kó ter éjjel azonban kó//oi. — Tudja édes barátom SS türelmes vagyok mint egy m nappal szék, éjjel ágy,' de még egy ilyen szójáték és türelmemnek vége. — Vallok üde asszonyom, esak ne kínozzon. — Hát mondja e-ak az a nappal 9 kóstr* vendéglő éjjel talán ^tr-'/i" '.' Bal nem tudom BSSeonyom, de nem is tudhatom, inert éjjeleute olyan bírnia van Ott, hogy a korcsmáros maga -e tudja, tté ti, avagy tré láng-e : — Tehát ugy látszik mégis van nálunk éjjeli élet. Mondja c-ak, hogv van berendezve egy ilyen éjjeli mulatóhely '.' — Hm . . . izé . . . hogy is mond jani, hát kérem a Rtkellék mindenekelőtt egy jóezivfi hölgy, aki minden innak a kérelmét teije-iti. a jó erkölcsökre vigyáz és a titok pecsétjét 6rzl ; azután jó az edény, mert hát tetszik tudni, egv elegáns berendezésű, mimlen igényeket kielégíteni törekvő mulató helyen kell, hogy legyen külön nappali és külön éjjeli edény. — Kiég barátom, hallgasson inert lövök, szurok, csipek, és karmolok. Hallotta nagyságol asszonyom, hogy — helyőrséget kspunk f — Ah . . . — Igenis ebben i mi városi levegőnkben, nemcsak por, hanem egv .olajjal szagtalanított* Óriási kérdőjel is lebeg. — Nem értein barátom. • Mi asszonyom, hál arról sem tetszik tudni, hogv un Pápán /M'/(/-;.//,-égben szenvedünk. Helyssükségben ? ám tessék esak a színházin menni, olt elég bőven van hely. — Tudja kérem a színházzal ugy vagyunk mint az Utca öntö/é-sei. Kiie-k-kinek kevés a felölitűzött víz, kinek meg nagyon is sok. Igy a sziuház. i- ; tavaszszal még bfivös van, SsZSZel még meleg van. színházba járni : persze, hogy aztán a pápai színé-zet elmerenghet a bal luk élnsán. — No ebben igaza van barátom, e/t eli.-metcm. — l!ü-zke vagyok az. elismerésére asszonyom. Bs higyje meg kérem, ennek a szeszélyes időjárásnak és a Hungária isállods / irt sörös palack iáinak ugyanazon hatása vau a -/.im évadra. talányokban beszél barátom. — Hát tet-zik tudni mindeniknek az igazgatói iSSZO meg a — lenét. Hát ii dinktot e-ak záit palink sört i-zik ! — I gy látom igen é- valószínűleg a/ért, mert mimlen egye- palack egy premiere, jobban mondva egv ni darab jellegével bit, amennyiben annak tartalmát még nem ismeri é- nem tudja mi minden tóidul benne elé, - No de barátom, mi lesz a helyőrséggé] él hely szükséggel ? — Hlaja, Csakugyan igaz ám, hát tots/ik tudni, Pápán némely helyeken nagy ai ideges forgalom és minthogy még a helybeliek közül .-em mindenki tudja, hogy ml illik es mi van helyén, hát kiderült, hogy mi pápaiak — UlemhslySZmkségIII-H szenvedünk és ezért a váró- sgyOS téréin ilven — illemhelySrségek leesnek (elállítva, külön illemhelytartóságokkal, — Nézze a levélhordó ön felé tart, bizonyára illatos a kis levélke, drága kis levélke . . . — Ilahah:! . . . madame . . . nézze csak, hogv haladunk, íme egy ajánlat, tessék elolvasni. I llemhelyőr-i'gek ny ointat váiiymintáit készséggel küldi próbaesouiiigokban ingyen és bérmentve Cl,, s t V Papier. — No lássa i síik nagysád, ez aztán a modern fejlődé- vivmáiiva. Városunkról maholnap még nóta is lesz. : Illik neki rettenetet, Hegy tgy kittit iUtsndndyee, Menjen, maga visszaél nz illemheliiz'ttel. — Aseionyom 5a téved és engedje meg, hogy elbeszéljek önnek valamit. A müncheni képtár egyik el-ö emeleti terméből nyiló folyosó északi oldalának keletre néző ablakától délre nyúló nyugati tülkéében egy történeti nevezetességű képe; LUtam n imrégiben. A kép Katalin cárnőt ábrázolja amint egyik lábával SzentPétervár ormán, má-tk lábával pedig Iv'nna magaslatán áll. Alaita a pápa, Szobieezki és Potemkin állanak. A pápa elesöruyűködve tekint föl éa sóhajt: — oh, mily rengeteg mélytégt a romlotttágnakI S/.obies/.ki pedig büszkén kiált fel ; — tnnek a területnek nagyításából én it hozzájárultam, Mejdhe egv későbbi kor piktora lefogja városunkat is pingálni és az utókor bámulni fog a jelenben ugyan még csak tanulmány tárgyát képező illemhelyek teatel öltött eszméje felett, a képen ott kell, hogv legyünk mi i*, a ,Pápát Lipo';' és amidőn az utókor elragadtatással fogja szemléjni a dicső elődöknek az. illeni terén való alkotásait, ami lapunk is Szobieszki büszkeségével fog felkiálthatni: tnnek n megteremt étéhti mi is hozzá járult unk. — Valóban Ml /indító Volt elbeszélése, kérem induljon ón i-, de ne a — vápa~bánhidaital, az még la-san megy, inkább talán repülőgépen a holdba. Isten, egv meleg kézszorítás éi hideg vizkéra önnel jó barátom. — Ao'./e-se obiige asszonyom, kisztihaml. Kikeni Mela. Hivatalos közzététel. 697« lUttó Ilit ilHllll'll V Az 1903 ik évre érvénnyel liiró ipárbatdeági megbízottak választására jogosult iparosok és kereskedők névjegyzékét hivatalos helyiségembe 15 napra közszemlőre azzal teszem ki, alulirt naptól számítva, hogy a fenti határidő alatt ellene az érdekeltek felszólamlással élhetnek. Pápa, 1902. évi szeptember bd 1-. .1/' izái os Károly polgármester. lí 1 Kossuth-ünnepén. A hálás magyar nemzel méltóan ünnepli meg Kossuth Lajos születésének szá< éves évfordulóját. As egééi ország szive dobban meg egyszerre e nagy név említettére g templomokban, iskolákban, a szabadban, künn a pusztákon fölhangzik a zsolozsma, ;i dicsőítő ének. Városunk hatósága 18-án ünnepli meg a nagy nap emlékezetét, amely ünneplés tényéhez Pápa város közönsége ho/.zá fog járulni tömeges megjelenésével. I nnepeljetek polgártársak a dicső, a nagy névhez méltóan. LobogÓZzátok föl hazáitokat és világítsátok ki ablakaitokat, hogy bebizonyítsátok hfiségteket ahhoz a kultuszhoz, melynek Magyarország szabadságai köszönjük i amelynek szivükben, lelkünkben való hivségea megőrzésében drágR hazánknak jövendőbeli nagyságát, fényét látjuk élénkbe pirkadni. Gróf Esterházy Móric. Most, mikor megnyílt a pápa-bánhidai vasút, valóban kegyeletes dolog volt főispánunktól megemlékezni arról a férfiúról, aki a pápabánhidai vasút eszméjének tnegpenditŐje és haláláig a leglelkesebb előmozdítója volt. Igaz. hogy saját nagy érdekei voltak • pápa-bánhidai vasúttal egybekapcsolva; sz egész Bakongnak, mely az "> hitbizományi tulajdona volt, az egész ttgodi uradalomnak ea u Bánhida körül levő saját aradalmának ei a vasút emeli fel értékét, azért lehet e/t I VMUtal hát tan l'.sterházy vasút jának nevezni.