Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-07-13

XXIX. Ó\Í<)1 V! \ Pápa, 1902. Julius 13. 28. szám. PÁPAI LAPOK. Papa varos hatóságának és tobb pápai • pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Ifegjelenik minden vasárnap. snsrfcessAáaég i .1 • >k;ii Mór-utca B69. tzám. Kiiulolihiitiil: Gobiberg Gyula papirkereskedéae, Fö-tér, Trlrfim-xztim : v/. Felelős sz.erkr-ztö : KÖRMENDI i:i I.A. Elölizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ara: egész évre ÍJ kor.. félévre 8 k., negyedévre 3 k. Bgyca acán ára 30 lillér. Gondoskodás a nép jólétéről. Csendben, reklám és dicshimnuszok lengése nélkül kezdte meg kőt esztendő előtt működéséi a gazdasági munkás-pénztár • most, aránylag oly rövid időnek leforgása után látjuk, bogy Darányi miniszter ezen alkotásának korszakot alkotó jelentősége van. Rövid élete alatt olyan eredményeket, olyan sikerekéi éri el ez • pénztár, amelyet, sajnos, igen kevés nj magyar intézménynél tapasztaltunk a amelyei teljes mértékben megbecsülni annál is inkább okunk van, mert ez as intézmény reálisan T-s humánusan karolja fel a nemzel alsóbb rétegeinek, tehát a fundamentumának érdekeit. A nemzetnek ezl a rétegét, állandóan métely fenyegeti. Hol felforgató tanokkal akarják a haza ellenségei a társadalmi rend ellen izgatni, hol a középkor lelki sötétségét terjesztik benne a/ok. akiknek es a sötétség az éltető elemük. A népet eddigelé alig védelmezte más a mételyezés ellen, mint a csendőrszurony, • kirendelt katonaság fegyvere és szomorú tapasztalatok igazolják, liogv a védekezés e/.en módja amilyen barbár, olyan igazságtalan. Csakis a munkások érdekeit helyesen felkaroló intézményekkel óvhatjuk meg ítéltünket e métely ellen és tarthatjuk meg 11 haza számára. Ks ilven intézménynek bizonyult a gazdasági munkás és cselédpénztár, melynek tagjai már háromszázezernél jóval többen vannak i ez. a szám napról-napra szaporodik. A pénztár derekasan és becsületesen teljesítette feladatát és mindenüti megnyerte a nép bizalmát. A kik ismerik a népet, milyen bizalmatlan és elfogul! az. urak újításával szemben, azok kellő mérItékben tudják méltányolni a/.t az eredményt, I amely a nép bizalmának elnyerésében áll. I Inie hosszas és haszontalan kísérletezés titán 'végre sikerült megtalálni a/ intéző körökI nek azt az. orvosságot, melynek türelmes és célszerű használásával a föld népének nagy Bebeil beheggeszteni lebet Ez orvosság a cseléd és munkáspénztár. Ezért örömmel Üdvözöljük afölmivelésügyi miniszter azon ujabbkeletü alkotását, melylyel a pénztár hatásköréi oly alaposan kibővítette, amennyiben azt a temetkezési és kiházasítási egyletek jogkörével is ellátta. Ezzel a kibővítéssel a pénztár egészen .1 m'p lelkéhez férkőzött. Tudvalevő', hogy milyen nagy szerepel játszanak a mi népünk életében a temetkezési és kiházasítási egyletek, melyeknek sok százezerre rugó tagja van. Alig van nagyold) községe az országnak, amelyben kiházasitási vagy legalább temetkezési egylet ne lenne. A szegény einher, aki küzködéses munkájával telt életében nem tud arról gondoskodni, hogy jól éljen, legalább azt az. egyet akarja magának biztosítani, hogy halála után illó módra helyezzék az idők nyugalom helyére. A kiházasitási egyletekbe való lépés pedig az ideálja minden szegény zsellérnek és vagyontalan hajadonnak. Ks amilyen népszerű ez az intézmény, olyannyira irreális. Ez egyletekéi csak olyan műveletlen 9 az. üzleti életben és a biztosítási ágban teljesen járatlan emberek vezetik, mint maguk a tagok s nap nap után buknak, magukkal rántván a sok száz. tagot, akik vérért verejtékkel szerzett filléreikel éveken át fizették he a temetkezési vagv kiházasitási egyletekbe. A/, ilyen egyfetek panamáiról is sokat hallottunk már, e panamák az utóbbi időkben már olyannyira elszaporodtak úgy fővárosban, mint a vidéken, hogy a belügyminiszter jónak látta szigorú rendeletben ez egyletek működését korlátozni és ellenőrizni. Se szeri se száma a szegény embereknek, akik az ilven panamák folytán elvesztették a pénzükéi, 1 >>• most hogy a ga/dasági munkás és cselédpénztár egyúttal temetkezési és kiházasitási pénztár is lesz, előnyösen változik meg ez állapot. Meri állami intéz.ménv, tehát a legszilárdabb és legbiztosabb amit e szemben alkotni lehet, log a nép rendelkezésére állani, hogy in biztosítsa magát. Nem lesznek többé panamák, nem kallódik el a nép keservesen összetakarított pénze, íme, ez. a munkás és cselédpénztár kibővítésének közvetlen eredménye! Kz az állami intézmény a/, amelvlvel állam a legszorosabban forrhal össze a néppel s azért ezt az. intézményt, ha áldozatok árán is. folyton tökéletesbiteni és szélesbiteni kell. mindaddig, inig Csak minden szegény einher a tagja lesz. S ebben a munkában támogassa minden erejével az állaI und a müveit és vagyonos magvar társadalom! KA R C A. BÚ28U— Alfréd dr Müsset. — latsa veled I Már áletembea Nem látlak többé, ugv lehet. Te elmegy s Isleli elhagy engem . . . Most érzem <sak hogyan -/érettelek. Egy fájó köny nem iö arcomra: Jövődet mindig tisztelem. Jöhet érted már a vitorla : Mosolvgok majd a/ elmeneteled. Remény nyel telve kelsz to útnak ; Basákén jössz visasa, ugy lehet. Távoatodon kik búbánatra jutnak, Talán már lel -cm ismered. Isten veled ! A mély gyönyörnek, Tündér álomnak karja vár, Egy csillag gyfil ki moal fölötted Bs slvakitand ez a fénysugár. De jö H perc, mikor tán -ejted: Mit ér a sziv, mely érted ág, Mily drága kincs, ha e/l fellelted S mily bánat, hogv ha elveszítenéd. Frani iából Csefiéáj Sáaáer. B:rtcr főhadnagy. A ..rolnii Lapok* eredeti tárcája. Irla Neiaeskeri kis- József. A kis boszniai helyőrség tis/tjei együtt maradtak ebéd után a kantiti külön szobájában. Künn esett az c-ö, tinóm csöppjei bői mintha valami szürke látvol szünidőit volna, melv ráborult mindenre. Egyike volt azoknak a rettenete- délutánoknak, amikor a/, unalom agyongyötri, -/inie megöli a/, emberek lelkét. A szobában nagy csöndesség volt, igv hallották meg, amikor llorter tohadnagv Sgl s/erre fölsóhajtott Mindenki feléje fordult. A kemény, daliás ember pedig, akinek olykor hetekig -cm hallották -/.avat, aki hires volt a kéi lelhetleii izigom-ágáról, kibámult a nagy -zürke-égbe, arcán a meghatottaág nyomai lát-zatak. — Mi bajod, főhadnagy ur? — szólt hozzá < .arten Mikló-, a kadét. A tohadnagv nem válaszolt. I -ak nézett, nézett, ki a szürkeségbe, a/.tán Csöndesen sz.é.lt, szinte magának mondva : — Miiven laOCBOTU idői A/, ablakon lepergő seőcsőppek Minta olyanok, mintha könyek volnának . . . Hirtelen elhallgatott. A tisztek egyre jobban slcsodálkosva néztek reá. Rideg, zárkó/o't ember volt ltorler fohadnagv. Mint embert nem tudta kiismerni senki, mint katonatiszt egyike volt a hg kiválóbbaknak. Suttogtak valamit, hogy valamikor a lovas-ágnál -zolgált s hogy végre idekerült ebbe :t kis bosnyák faluba hakati-ztnek, annak van valami nagv története. Hizonyossl nem tudott senki, da arra esküdni mertek volna, hogy Bortcr főhadnagyot e pillanatban annak a régi történetnek a/, emléke bánija. l'nszolni kezdték, bogy beszéljen, majd megkönnyebbül, llorter főhadnagy elme. olyodott. — Igazatok van, egy régi történet. Bécsben, az ulániisoknál -zolgáitam, mint hadnagy. Az apám volt az ezredes. A ti-/li bálon megi-merkedletn egv gróf tábornok leányával. Járatot lettem a c-aládhoz, beleszerettem a lányba, az meg én belém. Bal meg is mondtuk egymásnak. A/ apám éaarevetts a dolgot, puhatolód/oti é- nemsokára rájött, hogy a/.t a leányt nem szántiik nekem, nem is adnák semmiképpen. A/ért tehát rám parancsolt, hogy tsépeoakéu szun1 111 be a tábornokéknál a látogatásaimat. Bn pereaa éppen a/, allenkezől cselekedtem, feljártam, meg aztán titokban is találkozlunk, amikor a leánv anyjával künn sétálgatott a Práterben, vagv a váróéban. Mindig tudtam mikor e- heva asennek, Már meny asszony nak éa vőlegénynek tekintettftk egymást En elmondtam a leánynak mindent, a/ akadálvokat, ő csak azl felelte mindig: .szeretlek, meghalnék nélküled". Tudtuk, hogy rendes uton nem boldogulunk, árért elhatároztuk, hogy ha majd hál lesz náluk, én feljövök s majd a leány nz egéíl társaság előtt megkéri az én ketemet A hál napja elérkezett Ea éppen öltölködlem, amikor egvs/erre ben 11 an a izolgélaltevő altitst és hotss » páran