Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-06-15

PÁPAI LAPOK. 1902. juniua 15. hl Csak valami különös nagy szerencse elérhetésével Dem csábítják külföldre. Amerikában igaz, hogy sokszor szinte emberfeletti munkát kell SS od:i kivándorolt hazánkfiának végezni, néha ott egy nap alatt nagyobb munkát végeznek, mint itthon ."> nap alatt, mert csak olt tanulnak igazán dolgozni, de kereseteik is üsszehasonlithatatlanul nagyobbak, mint itthon. Számtalan falusi munkástól tudom, hogy '2—.'i évi ott tartózkodás után néhány ezer koronát kti! ! vagy hoz haza; postahivatali kimutatásokból tudom, hogy vannak községek vidékünkön Veszprémmegyébt n, melyekbe • •-ak a tavalyi év lefolyása .alatt husz-harmiuc, sőt negyvenkétezer korona' küldöttek Amerikából az illeti! községek kivándoroltjai. Ili itthon valamelyik földműves rossz termések vagy egyéb elemi csapások folytán eladósodik vagy örökség alkalmával társörököseit nem birja kielégíteni, fogja magát és néhány évre. néha a szerencse különösen kedvez neki, csakis egy évre, kimegy Amerikába; ha nem Öldösi a sors, -/ut tesz ott Sunyira, hogv ismét haza érkezvén, itt adósságait vagy táreörököseit kifizeti és rendezett viszonyok közé jut. inig ha itthon maradt volna, soha ki nem evickélt volna bajából, ha éjjel-nappal dolgozott volna is, mert lehetetlen, hogy csupán munkája által, bármennyire is megfeazítse a/t. annyit keressen, hogy a rendé- megélhetéshez szükséges keresetén kivül ati hői meg is meg annyit szerezzen, hogy takaríthatna valamit. Epp nem akarom állítani, hogy egy bizonyos százaléka a kivándoroltaknak tinikre nem megy, de épp az a haj. hogy ezekről nem értesülnek az. itthon maradottak, hanem csakis azokról, kiknek a sors kedvezett. Akikről nem hallanak itthon, azokról nem azt hiszik, hogy elpusztultak, hanem azt. hogy már annyira jól megy a soruk, hogy az otthonlévőkről teljesen megfeledkeztek, vagy attól tartanak, hogv az otthonlevők, ha megtudják, hogv hol tartózkodnak, "k is oda kívánkoznak és evvel megvan a konkutrencia, inelv mescsorbitaná keresetüket. Ismerni kell a falusi nép gondolatmenetelét! Szerintem tehát egyelőre nem lehet él nincs is jogunkban a kivándorlást megakadályozni, amíg csak itthon nem bírunk népünknek jobb sorsot biztosítani. < teszes teendőink ennélfogva most oda irányitandók, hogy kivándorló bazafiaink a külföldiül '/ ne pusztul innak, hogy célúkat ott elérjék, hogy lelkiismeretlen ügynökök és lélekkufárok karmaiba ne kerüljenek, hogy a hazájukba Való visszatérés lehetőségét minél könnyebbé tegyük nekik, hogy hazájukat, anyanyelvüket, td ne felejtsék, hogy szívben magyarok maradjanak. A kivándorlás, inelv hazánkat már i- eleget BUJtja, de amely egyelőre természetes kifolyása a fennálló szomorú viszonyoknak, még csak akkor lesz valóban végzetes hazánkra, ha Örökre elveszítjük azokat, kik szerencsét próbálnak a külföldön, de ha c-ak néhány évre mennek ki oda, onnan pénzt küldenek es hoznak haza, onnan úgyszólván megvagyonosodva térnek vissza, az még nem a legnagyobb haj : igyekezzünk azért arra, hogy a kivándoroltak szivéből a hazaszeretet ki ne veszszen, mert az. ha évek múlva is, ellentállhatatlati erőved szólítja őket vis-za szülőföldjükre. A kormány dolga konzulátusok és ügynökségek felállítása ál'al az idegenbe szakadt honfitársaink felett őrködni, ezeket jogos követelményeikben támogatni, minden tekintetűén pártolni; hadd érezze a kivándorolt magyar einher még a külföldön is a magyar kormány védő szárnyait, melyek alatt mindig menedéket lel, hogy ezáltal szivéből ne engedje kihalni hazája iránti szeretetét. IIa majd elérjük azt az időt. amikor itthon is kisebbednek az elviselendő terhek, a viszonyok javulnak, a jövedelmi források szaporodnak és a munkaadók, kik nálunk ma még inkább nyomorognak, mint a munkakeresők, (csakhogy sajnos, amazoknak nincsen semmiféle mentő révük, műit emezeknek), oly helyzetbe jutnak, hogv a munkásokat olv bérben 'részesíthetik, mint az újvilágban: csak akkor fog megszűnni a kivándorlás, csak akkor les/ jogunk ezt megakadályozni. De addig nem ! Mtiiioia ndiiin Wlassies miniszterhez. \ pépai állami tanitóképső-intézet tan i kara memorandumot nyújtott át a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, melyet Köeeekuthy Jen tanár szerdán személyesen vitt tol. A memorandum s képsö-intézet ssufoltságával foglalkozik és • tart hatatlan helyzet őszinte téltárásával, az álla pótok szanálásai kéri s minisztertől. Ugyanis • pápai tsnitéképső-intézet — • est a legnagviilili örömmel konstatáljuk — oly ovszáipihirre tett szert, hogy az utólihi években a közép és polgári iskolák IV., \ ., sót \ I-ik osztályát végzett legjobb tanulói is, szinte tömegesen jelont késtek S felvételre, ugy hogy az 11+01 - tanévben is 206 növendéke volt az intézetnek és az egyes osztályokban a szabályszerű létszámot a növendékek száma, messse tálhaladta. A tanári testület s tanitóhiányoa segiten akarván, eddig lehetőleg nem vetett gátat a I jelentkezők fölvétele elé, de minthogy ez a törvényes állapotoknak és B szabályoknak meg nein felel s minthogy as 1902/8 tanévre az I. osztályba valé fölvételre, már eddig is 95 tanuló jelentkezett, a tanári testület jónak látta B vallás- é-s közoktatásügyi m. kir. miniszter előtt n helyzetet memorandumban föltárni, melyben azt kérik a minisztertol, hogy engedélyezze a jelentkezett növendékek számához mérten, a pdHtMzasiei osztályok felállítását és ezzel kapcsolatban megjeleli nj tanevük kinevezését. B gyakorié iskolának két tanteremmé osztotta valé átalakítását és egv második gyakorid-iskolái tanítónak kinevezését, vagy amennyiben mindez nem volna lebeteéges — as oktatás sikere érdekében — logaiébb a /I osztálynak párhuzamos osztdlylyal való ellátása' Érdeklődéssel várjuk a miniszternek határozatát e fontos ügyben s nem lehet kétségünk benne, hogy B miniszter, ki a szó legnemesebb értelmében, s szivén viseli a közoktatás ügyét, nem fog elrárkó/.ni B képző-intézet tanári karának indokolt sa tanítóképzésre igen fontos kívánalma elől sem. műveit . Örömmel várjuk mindeme munkákat, de] egv ehre nem a kecsegtető JÖVŐ zenéje kot le bennünket, de sroár meglevő, ami elég jelentős arra, hogy minden más Ígéretnek igen megbisható alapul szolgálhat [ma itt van mindenek előtt egy kötet Arany Jánoa, amelyei Kiedl frigyes tanár ntlntasssrfl bevezetéssel látott el. (llyan jellemrajz az, amely -tilues koncepció dolgában maga ll kahinet-alkotá-. I!óvid vonásokban iria le líiedl Arany János élete folyását, - bemutatja a költöfejedelem «/ü/ie«, s/.eretetreméltö egyéniaégét. Bármily ki- térre volt isoritva ai életrajzíró, »«gy vonás aem hiányzik » ritka jelemképről. Tanúi vagyunk SSokuak a lelki küzdelmeknek, amelyekéé Arany Jánoa keresztülment, mielőtl magasztos bivatáaának tudatára ébredt, kísérői lessünk minden bolyongásain - gyönyörűségünk telik SZOB M érdekfeszitfi modoron, amelylyel Riedl lángelmém költőnk irodalmi jelentőségét méltatja. Mestere 0 annak B művészetnek, hogv lanit-oii, anélkül, hogv todakösse vábon, hogv hidal verjen az olvasó és a I >e nézzük meg ,i kötetei magái i- közelebbről. A tartalmat, amely régóta kedve- nekünk és biaslmasunk s a költői Is, amely ilyen természetű müveknél bt/oiivára nem mellékes. A könvv egvs/erii eleganciájában mesterműve a modern kóoyvnyomáa nak. Minden technikai segéde-zkó/ szolgálalába állott i/ érdemes munkának. A kötet bőven megvan iái v^,. de a pergamenaaerü famentei papiros mégis pehelv könnyűvé teszi. A nagv, tetszetős, éles | metszésű hetim látnivaló, hogy külön e kiadás számára in lőtték. Fölösleges kepék nineeeaek u kötetben -oi Aiauv Jáaes képe diasiti, Radoné llirseh Nelh a--/ ,iv tinóm, sokat magasztalt kezének müve. Sehol lemmi nyoma B túlzásnak, H bekötési táblán -cm. amelyet Isléeea egyszerűséggel liliombokréta díszft, magas reliefkiv ilclben. MindeS e-inos e könyvön, minden tetszetős elafl sorban eélaaerfi. Kgy kötet amely diasnek való. de anélkül, hogv hűtlenné válnék fŐrendeltetéséhez, hogy tartósan használatban legyen. Még öt ilyen kötet követkesik, - ezzel az nj Arany-kiadái teljes b-st. A második mintakötetben Qaray János formás költeményeinek válogatóit gyűjteményét kapjuk, Perency Zoltán találó életrnjsávsl. Kgy harmadik kötet elseje Tompa Mihály négykötetes teljes kiadá iának, annak a nemes, mélv kedélyé és előkelő képzelő-tehetségű költőnek, akit a kortár-ak a Petőfikrany dioakurjai mellé helyeztek, s akinek a néprege mezeiéről vett hangulatos költeményei még ma is sajátos varázstól sugároznak, Maradandók azok a lirai alkotásai i-. amelyek olyan igaz hőséggel vilá gítanak bele a nép kebelébe, s a nemzeti ér/é-eknek az elnyomatás szomorú éveiben olvan kozveletlea kifejeaést adtak, Kgy méltó költőtárs, Lévay József, a kitűnő poéta irt ehhez a kólOthea niélven átérzetl életrajzot él bevezetést. Még közelebb férkőzik lelkűnkhöz Vadaay Károly: oly ize re tetteljei melegséggel írta meg a beveaetéel a Cslky Gergely-kőtethee, Homályos tekintetünk rátapadt a karakterisatikui fűre, a meivei Kadóné asssooy művészi aoeetjs oly pompásai tudott megeleveníteni, » lelki •ásásaink sMtl újra lefoiy annak a drámaírónak érdekes élele, a ki a magyar •sinpadnah egy lenyes, a legnagyobbra hivatott talentum ga/dag gyümölcseit ajándékozta, de a kitől a végzet megtagadta azt a kegyel, hogv mindazt inegalkos-a. a mi benne élt, l'jra látjuk a lelkiatya szokatlan pályafutá-át, a ki nem léha okokból, de a legerősebb lelki kén v s/.-i nek engedve leveti Isten szolgájának a ruháját, hogy a szellemi alkotá- virágait a nemzeti művészei oltárára rakhassa. Epen jókor jött. a mikor a magyar iziapsd ugye igen roezs/.ul álott. Az o telepese drámairásunkaah a fellendülés uj korszakát hozta meg. Jött egy ember, a ki mélyen belelátott a lelkek szakadékaiba ; egy iró. tele általános műveltséggel, mély, erkölosöi tartalom mai; egy magyar, a ki nem sségyslts az idegentó. i- tanulni, de a ki az eltanultál ritka művészettel :< B magvar érzésekkel tudta Összhangba hozni, BSmsetivé tudta lenni. Még füleinkbe c-eng az. a in 'iiydörgéaaaerfl tepevibar, a melylyel a köaöuség a .Proletárok" elaő előadásakor az uj embert mint a magyar isiapad reformátorai Üdvözölte ; még emlékezetes elöitiink, hogv iimétlődtek a hasonló tüntetések majdnem minden l sí ky-darab ttftadáaahw; még reszket bennünk a in>'*i\ meghatott-ág, hogy egy nap ni hirtelen kettétöri mwderu drámairodalmunk oeslopa, - mi mimlaiiuv ian néuiáu és leverten követtük a koporsót, a mely örökre magába zárt egy nagv irói, egv nagy tehetséget és nagv jelleaHrt Vájjon Csíky Gergely jövend m/edékek -zeniében is klasz szikIIS gyanánt iiiuik-e t'«i, liiu vita lehet esak, korának megkapó rajzolója volt minden körülmények között, - aa 0 munkáinak válogatott sorozata nélkül, hiányos maradt volna B remekirók uj kiadása. A legáltalánosabb érdeklődésre tarthat számot a hat kötetre tervezett Voi .smartv-kiadás al-o kötete ... A nagv költő ... nyelvújító emléke ma sok kai élénkebb, mint valaha. A százesztendős emlékünnep felrázta B magvar DBOJBStOt, I Vörösmarty Mihály érossobrs rövid MÍÍB egyik a fővárosnak előkelő ler.t fégja inzM-iteni. Nem esekélv értékű irodalmi emléke K-z müveinek eme legújabb kiadás.. Vajjou ki Írhatott volna más VOrÖeSSSttyjsllsmS**' s .Remekírók- szamát a, ha nem Uyulai L'ál, aki a .költő-király •-nak annyi sík évi tauulmáuvt MSa-