Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-03-17

11 aszón nyolcadik óv. 11. szám. 1901. március 1 PÁPAI LAPOK Papa varos hatóságnak éa tobh papai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlöuye. megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai alór utca s;a;. Kiadóhivatal: Uoldberg <íyula papirkereskedése, Ffitér Telefon-szám: 41. Felelés szerkesztő : I >r. I\ ŐRÖS E NDR Főmunkatárs; Ii r. WF.I.TN F.K SÁNDOR. Eloüzetcsek es blrdctcsi dijak a lap kiad 6 Ii i v a t a I á DOS k ü I d e n d ők. A lap ara Kiess évre 18 kor., félévre 8 kor., negyedévre 8 kor. A közigazgatás egyszerűsítése. Szüks/.avu közleményben vett tudomást egyik-másik hírlapból az ország n közigaz­gatás egyszerűsítése tárgyában Széli Kál­mán miniszterelnök által benyújtandó tör­vényjavaslatról. Több mint egy éve foglalkoznak ezen kérdés megoldásával a miniszterek, tör­vényhatóságok és egyes tisztviselők. Min­denkinek volt egy-egy jó eszméje és siettek is azokat érvényre juttatni, hogy 8 suk jó eszméből egy monumentális közigazgatási épületet emelhessenek. Beismerjük, hogy mi nem sokat vártunk az egyszerűsítéstől, mert a közigazgatást nézetünk .-/.érint csak gyökeresen, az államosítással véljük meg­oldhatónak és a foltozástól nem sokat vártunk. Abból a szűkszavú közleményből azon­ban azt olvassuk ki, hogy a benyújtandó egyszerűsítési törvényjivaslatbau alapos és mélyreható intézkedések is vannak felvéve. Feltűnést keltő' intézkedés például az is, hogy B vármegyei pénztárakat egyszerűen eltörli és ezeknek teendőit az adóhivata­lokra ruházza. Soha ennél jobb és alapo­sabb intézkedés még nem történt eddig a közigazgatásnál. Nagy horderővel fog birni ezen intézkedés, mert az alispánok fel­szabadulva az őket, lekötő felelősségteljes ellenőrzési teendőktől, a közigazgatási egyél) teendőkre nagyobb figyelmet fordít­hatnak. Az a szűkszavú közlemény azonban esak a vármegyei pénztárakról szól, de nem tesz említést a városokról. Már pedig, ha a vármegyei pénztárak kezelését a/ adó­hivatalokra ruházzák, óriási elhibázott lé­pésnek tartanok, ha a városi pénztárakat a városuk kezelésében hagynák továbbra is. Az egyöntetű eljárás céljából szükséges, hogy a városi gyámtárak leendőit is a kir. adóhivatttlokra ruházzák. Ezen közlemény idol vasasa után néze­tünk megváltozott és akarjuk hinni, hogy a közigazgatásnak a jelzett alapon való i egyszerűsítése mélyreható reformot képez és közigazgatásunkat derekasan meg­javítja. Az adélhivatalok az új teendőkel kevés szaporítással kényelmesen elvégezhetik s ami fő, az állani pénzmegtakarításokat is eszközölhet, amely megtakarított összege­ket, a különben ia nagyon rosszul javadal­mazott ti.-ztviselők fizetésének javítására fordíthat ja. A magyar munkás sorsa. Itt is. amott is fölbukkan egy-egy hír a fővárosi lapokban arról, hogy X. Y. fő­herceg, vagy főpap ennyi és ennyi ezer vagy száz koronás alapítvánnyal a gazda­sági munkás- és cselédpénztár alapító tagjai közé lépett. A dicsérő kommentárhoz, mely­lyel a lapok ez adomáuyokal kisérik, mi is szívesen hozzájárulunk. De ki kell mon­danunk azt a nézetünket, hogy bizony gyér számban olvastuk még eddig az ilyen hí­reket. Lehet, hogy eddig még nem csináltak megérdemlett reklámot az intézménynek, de az. az egy bizonyos, QOgy még igen keve­sen adakoztak ez. új humánus intézmény javára. Már pedig, bogy milyen áldozatkész tud lenni a magyar társadalom egyes köz­célok érdekéhen. azt nem egyszer volt al­kalmunk tapasztalni az utóbbi években. Itt Van a Kossuth-szobor nyolcszázezer koronás alapja, az Erzsébet királyin' szobrának ugyanolyan összegű alapja. Az elmúlt hó­napok alatt egy elterjedt napilap révén vagy 130.000 korona gyűlt össze a Vörös­marty szoborra. A magyar társadalom tehát a saját jószántából, minden anyagi vagy morális kényszer nélkül két millió koronát adott össze erkölcsi célokra, szobrokra. Fé­nyes DIZOUysaga ez. annak, hogy milyen hatalmas eredményt tud elérni az olyan cél, mely viszhangra talál a magyar nemzeti társadalomban és annak áldozatkészségére aimellál. TÁRCA. Pápa a pápai levéltárban. K<izli Dr. Lakesles József. II. AMobrandiral .1. Ferenc hadtyelentései. 1. 8. Oiorgh bibornoknak.* Bár még ina reggel az. a tervünk, hogy holnap elindulunk Tápára, én mégis kételkedem benne, mi­vel telve vagyunk nehézségekkel. Mindazonáltal, mi­előtt eldőlne ez, egyről-másról irhatok. Szokásos rendetlenségünkről akartam tudósi­tásnmat kezdeni : azonban Méltóságodhoz múlt hó l'.'-én intézett válaszom 6ta ilyesmi nem fordult elő. Az elmúlt héten ültünk tanácsot afelett, hogy mitévők legyünk. 8 minthogy a beszélők között először rám került a sor, azt javasoltam, hogy min­denek elölt meg kell vizsgálnunk erőnket és össze­* Kreiieii nevén Blandrats Giorgio (Gianírancesoo vagy Francesco dei conti di s. Qiorgio e Blandrats), aki 1596-ban lett bíboros és ákiobrandini A. Pietro bibornokkal, VIII. Kelemen papa unokaAccsével, egyflU állott ez időben a pápai állam polilikai üdveinek élén. — I.. Moroni. Ilizi onano di crndiz. stor. eccles. (Venezia, 1840 köw.), vol V. 875. vetnünk az ellenségével, majd incghánynunk-vetnünk úgy a gyalogosok, mini a lova-ok mennyi-égét és minőségét, ágy szintén az. élelmiszer beszerzési mód­ját szorgalmasan megszámlálnánk az ágyuk és más hadi felszerelések állományát. Ha azután a készle­tet elégségesnek Itélnók arra, bogy a csatában fe­lülmúlhatjuk az ellenséget, ez. alkalommal hasznos­és illőnek tartom Budát Vagy <<yört ostrom alá venni, amely esetben nagy előnyünkre lenne a folyó is, amelyet sokra kellene becsülnünk úgy a jelent, mint a JÖVŐ következményeit tekintve (•- padig Buda ost­romához foghatnánk, — ezt elég könnyűnek és sok­kal nagyobb horderejűnek tartva, mert Buda bevé­telénél kiszélesednek a határok, hatalmunkba esik az ország főpontja és azután remélhető biztosan Gyffr eleste is, ami által az. ellenség távolabb menne Au-ztriától, majd kedvet adna nemcsak Magyar­ország többi részének, hanem Erdélynek i-, amelynek igy könnvebben segédkezet nyújthatnánk, I hozzánk fonhatjuk Pelsó-Magyarország énjét. — Ép ezért ugyanazon véleményben voltam, mint Bécsben, hogy elhibázott volt ide < ivarra jövünk, hanem Esztergomot kelleti volna megszállnánk, ami a seregei is lelke­sítené és tábort ütünk a folyó egyik vagy máaik, avagy mindkét pariján, a hidakon kedvünk szerint iárni-kelni. Ez kiváló előny lelt volna reánk s egy­szersmind meggátolnók az ellenség siónyomulását, nemkfllönben látnók, vájjon védő vagy támad'' állásba helyezkedjünk-e : bárminő' kimenetelhez ez. a terv­szerű s biztos hely. Burgaos őrgróf, aki berniünkéi e helyre vezé­nvelf, semmit sem változtatott ama nézetén, hogv Pápát oetromoljuk, megegyezvén ckkép Nádaadyval, akinek ez. birtokai miatt érdekében áll. Nem is akarva hallani arról, hogy felszereléseinket mSgVÍZSgáljuk, hanem már feltételezve, hogy minden rendben van, azt válaszolá, hogy azért jöttünk ide, hogv valamit tegyünk. Legkönnyebbnek találja Pápa és Szent­Márton bevételét; ezekéhez, kapcsolódnék ( lyöré, amely után Komáromba megv ünk é- ott a tÖTÓk elSnyomu­lásairól hirt hallván, r szerint igazodunk, jóllehet máris eltökélte Eger ostromlását. Mielőtt mások bassáltek volna, még pár meg­jegyzést intéstea az őrgrófhoz, noha ö kegyelmessége némat&] beszéli is, PetS dr.. aki jelen volt. megma­gyarázta, mit Indítványozott. Eme java-latot újra gáncsoltam, állítva, hogy araink vagy hatalmasabbak az. ellenénél, vagv gyengébbek ; ha hatalmasabbak, szégyenletes, hogv oly nagy reménnyel, — ha lehat Igy beszélnünk, összetoborozott császári sereg el*ö kivonulása elpazaroltas-ék Pápa korúi, amely több akadályt ia gördfthat, mint bisssflk. A haszon aa dies,,.ég nem arányos a veszte-..;- é- szégyennel. Hozzátettem még, hogy eltávolodván a folyótól, nagy A FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az egynlül elismert kel­letnea izn terméiietei hashnjtószer =

Next

/
Thumbnails
Contents