Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-02-17

7. szám. 1901. február 17. PÁPAI LAPOK Papa város hatóságnak es több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Kcujelcnlk minden vasárnap Szerkesztőség: Jókai Mer utca 866. Kiadóhivatal: Uoldberg Oyula papirkereskedése, Főtér. Telefon-szám: 41. KcleU'-s szerkesztő : 1 ív. KŐ RÖS l•: N 1» R 1 Pömuakatars i Dr. Wl-.l.TN l'.H SÁNDOR Eloüzetcsek cs hirdetést dljz.k a lap kiadóhivatalához k ÍÍIdend 0k. A lap ara Bassz évre IS kor., félévre ti kor. negyedévre 9 kor. I'^y«*,. H^.tiii án, OO Az utcaszabályozási terv. (Irömmel jelentjük, hogy egy tengeri kígyónknak, egy régi kipróbált becsületességéi tengeri kígyónknak temetésére készülilnk. Evek hosszú sora óta más és más alkalommal, hol ujabb épít kezeseknél, hol közlekedési mizériák felpanaszolásánál, hol a városunkban viruló általános esztétikát* tanság ostorosásánál, más és más alakban felütötte fejét ;i mi tengeri kígyónk: az titcasinháljrrmáfii terv. Jelentősége, aktualitása a város fokozatos fejlődése hatványozott arányában nőtt s :t mi sQrgetésünk is ennek megfelelő volt. S most végre temetni készülünk. A tengeri kígyó i legjobb úton van, hogy letűnjék a szereplés színteréről : <iz utcaszabdljfotdsi térrel: elkészültek. Nincs érzéke a modern városfejlesztés iránt, aki a tervek elkészültének fontos voltát kétségbe vonja. Az esztétika magasabb szempontján kivül a forgalom a a közegészségttgy fontos érdekei egyaránt megkövetelik, hogy egy város külső alakja tetszetős legyen, hogy ne szabálytalan Ö8ZBZeV ÍSSSaságban épüljenek az utcák s a görhe 4 méter szélességű Utvonalakat ne l'.'j, méteres közlék keresztezzék, de ii város egész külső alakja méltó kifejezője legyen a város előrehaladásának, lakOBSága intelligens voltának. Vagy másfél évvel ezelőtt fejtegettük a nehézségeket, amik városunkban az ntcarendezéssel velejárnak. Párhuzamot vontunk B nagy alföldi városok és a dunántúliak között s rámutattunk, mennyivel könnyebb a régente 2—."> rengeteg Bzéles utcával falunak épült városból modernül épült várost teremteni, mint a már évszázadok előtt is városnak épült dunántúli városuk épület-tömkelegeiből mostani felfogás szerinti várost kihasítani. Sokkal nagyobb anyagi áldozatta] jár a mi, mint az alföldi városok átalakulási processzusa, de ez átalakulásnak azért nem szabad az anyagi gondtól való görcsös félelemben konokul útját vágni, hanem alapos meggondolás után készült tervekkel helyes irányt kell mutatni. A város most elkészült tervei hosSZU és fáradságos munka eredménye. Három szempont vezette megkészftésüknél azok tervezőjét S ugyané három szempont lud bírálta el azokat a város építészeti bizottsága, mely hónapokon át számos ülésben foglalkozott e tervekkel. Az első szempont voll a forgalom- és közegészségügy szempontja. Általában szélesíteni kell utcáinkat, hogy t <»1 > 1 > levegő jöjjön beléjük s hogy a forgalom fennakadást ne szenvedjen. Összes intézményeinket, melyeket a közegészségügy érdekében részint már létesítettünk, részint létesíteni fogunk, kell, hogy tágas utcákkal és terekkel egészítsük ki, mert nemcsak vízvezeték és csatorna, de levegő is kell az Utcákba. Meg kell továbbá szüntetni azt az életveszélyes állapotot, melynek a kocsi forgalmat akadályozó s/.íík utcák és értelmetlenül kiszögellő utcasarkok miatt mindenegyes vásár alkalmával nem is egy utcánkban szemtanúi voltunk B épígy meg fogják szüntetni az új tervek azt a VÍSZSzás helyzetet, hogy néha majd 1 ., órás kerülővel juthatunk el ma még oda. hova egv keresztutca segélyével pár perc alatt elérhetünk. A jó ízlés nem túri meg az összevisszaságot. Építkezéseink zűrzavarába, mikor mindenki úgy épített, amint fundusa megengedte és fittyet hányt minden nem szabályrendeleten alapúiéi városi határozatnak rendet teremleni, ez az az esztétikai szempont, mely a tervek elkészítésénél irányadó voll. Régi utcákat egyenesíteni, új utcákat helyesen építeni, szabálytalan utaszögel lésekből a szemnek is tetszetős TÁRCA. Crök vágy. .Mihaszna minden, elfog a vágy, Mig szivedben az. ifjúság. Elég egy rád tévedt tekintet 8 kibontja ssárnyát reményeidnek, Ajkáról feléd libbent mosoly S örökre csókra szomjazol. < ':>ak őt keresed mindenütt, 0 a meayoraig, ö az üdv, Nevét a csillagokba iriuid . . . Bimbó bobom igy bontja szirmát: Kék ég, izzó nap mindenütt, Az neki derül, ez neki süt; Perzseli nappal szirmait, Kjente róla álmodik 8 mig hervad gyilkos láztól szomjan. Csak akkor érzi elbalóan, Hogy a napsugár s az ég mosolys Nem volt az övé, nem volt soha. Egy énekes pár. Mikoltli. Irts Bandet tlfetaz. Miért ne szerették volna egymást? Mindketten szépek voltak, hírnevük egyenlő", ugyanabban ai operában énekeltek; egyformák voltak érzéseik, szenvedélyeik. Ugyanazok a viharos tapsok fogadták, mikor a „Szeretlek" hatalmas áriái befejezték. Mindketten egyazon lelkesedéssel éltek művészetüknek, a festett világnak. Addig énekelték s Romeo és Julis szerelmi duóját, Lohengrínt és Elzát, míg egymásba szerettek. Szerelmüket egész I'/íris ismerte. Érdeklődéssel fogadták e viszonyt, hisz újdonság volt a szezonbanI Kétszeres figyelemmel hallgatták s két csillag énekét, melyek egyformán ragyoglak, egyforma nagyok voltak. Egyik este újból Rómeó és Julia szerepében léptek lel. A publikumot féktelen enthuziazmus ragadta el, orkánszerüleg zúgott a taps , a tetszés megnyilatkozása oly magán fokban nyert kifejezést, hogy a függönyt folyton föl-le kellett ere-zteni. Mintha mind a kelten ugyanazon földöntúli hévvel, odaadással énekellek volna. El a nagysikerű előadás titán Rómeó nyilatkozott IsépségSS Júliájának, Szerelmük most teljes szenvedéllyel lépett föl. Mialatt a nézőtéren a közönség tombolt, BÜgOtl S taps, azalatt kezük hévvel érintkezett I rövid -zen vsdélyes szerelmi szavakat suttogtak egymásnak. Es e két csillag egyesült, hogy együtt fossák meg I szerelmük s művészetük pályáját. Eljegyzésük után egy időre visszavonultak a színpadtól. Mikor újból visszatértek, Romeo és Juliéban léptek fel először. Ks attól a naptól kezdve különös fordulat állott he. Házasságuk előtt a férj volt az ünnepeltebb fél. <) tapasztaltabb, idősebb volt, jobban ismerte a színházba járói közönség gyengéit • igen ki tudta ha-/nálni a hatásokat, úgyszólván bele énekelt a földszintre. Vele szemben neje nem volt más, mint agi nagytehetségű tanítvány, akiről azonban feltehető, hogy idővel legtlsfl rangú óneke-n'.vé fog fejlődni. Hangja még néhol kemény, szegletes volt, hiányzót) még belőle az utolsó csiszolás, bevégzett kerekdsdség, épugy mint vállai, melyek még nem voltak oly szépek s teltek, mint sokan kívánták. A mikor házasságuk után előszón- (ellépett, mindenkit meglepeti hangjának teltsége, tiszta, lági csengése, mely olyan volt, mint a harangszó. Viharos taps zúgott fel utána. Mindenki csodálkozva nézet: rá, rajta Osssepontosult minden figyelem • a diadal oroszlánrésze őt illette meg. A tiatal BSBSonynsfc SÍ volt legszebb napja sgész életében. Boldognak, kimondhatatlanul boldognak érezte magát, zokogni tudott volna a boldogságtól s gyönyörtől. Egykori álmai beteljesültek. Férjének alig jutott valami a dicsőségből, majdnem elfelejtették I keveset tapsoltak neki ; e miatt persze nagyi ti bossankodott. Arra nem is gondolt, hogy egyedül ti volt az oka tele-ége szenvedélye-, Isteni játékának s énekének, hogy az ssssony hangjának melegsége, bensö-ége, e-aki- az ő szerelméből fakad.