Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-02-10

Melléklet a Pápai Lapok 1H01 évi 6. számához J5 a ti e r A n t a 1 b e s z 6 <l e a képviselőház 1901. január 31-iki ülésében. Bauer Antal: T. képviselőház! (Halljuk! Hall­juk 1) A t. hái becsei figyelmét asérl vagyok bátor igénybe venni, mert szükségesnek tartom, hogy mi gazdák, kik sajnos oly csekély számban vagyunk itt képviselve, minden alkalmat ragadjunk inog, hogy a földművelés érdekeit pártoljuk és előmozdítsuk, fold­mfvelésügyi minis/terünket nehéz és Pontos, de hála Isten, már eddig is áldásos működésében teljes emuk­kel támogassuk. Hazánk (oldml veid ország pur exoellence, törzs­lakói Földmíveléssel foglalkoznak, egész jóléte s főld­mfvelés felvirágzásától függ, ezért tartom természe­tesnek, hogy mindnyájan, kik itt együtt vagyunk, minden pártérdek és árnyoldal tekinteltlie vétele nélkül, minél többen éa behatóbban foglalkozunk ezen üggyel, i Helyeslés a jobboldalon.) Ha azt a sok időt, melyet a tisztelt képvise­lőház az Utolsó négy év alatt — én esak erről Ítél­hetek, azóta lévén tagja a háznak — sokszor csakis személyes kérdések elintézésével töltött, mind a föld­mívelés érdekeinek előmozdítására szentelte volna, bizonyára több hasznot hajt vsls országunknak, mint amennyivel igy is meg kell elégednünk. Azért tartom fontosnak, hogy most kapuzárás előtt, igye­kezzünk pótolnia mulasztottakat ! Egész közéletünk, pangása a ga/dák nyomorára vezethető vissza, ez nem üres szó, ez. tény ! Minden képzelhető és nem képzelhető oldalról támadnak ellenségei a gazdának, ennek megélhetését folyton veszélyeztetve és ezen csakis így segíthetünk, ha gazdáink érdekeit hathatósan támogatjuk, ha csak ki nem akarjuk tenni a teljes tönknek és evvel arra n szomorít eredményre jutni, mint p, o. Angliában­hogy idővel a gazdálkodás nálunk is esak ép oly sporttá válik, hogy idővel majd csak nagy tőkével bíró egyének engedhetik meg maguknak azt a fény­űzést, hogy összevásárolnak nagy uradalmakat, nem azért, mert szeretik hazánk földjét, ennek ok­szerű megműveltetését tűzik ki célul, hanem csupán a végből, hogy magyar nagybirtokosok lehessenek, ezáltal társadalmi positiot nyervén, uradalmaikon fé­nyes társaságok időtöltésére vadászatokat é- egyébh mulatságokat rendezhessenek, országunk érdekeivel cseppet sem törődvén és jövedelműk túlnyomó réssel külföldön költvén el. (Ügy van! a jobboldalon.) Régente számtalan esetben a magyar gazda maga volt tönkremenetelének oka, mert nem gazdálkodott okszerűen, csak vaktában költekezett nyakra-főre, de mai nap, mikor már a férgese elhullott, valóban nem a gazda annak oka, ha vessődségének nincsen foganatja, hanem azon mostoha viszonyok, melyek szinte lehetetlenné teszik a magyar gazda megélhetését. Már magában a föladónk és ennek minden toldaléka eléggé sújtja gazdáinkat, de ami ennél még súlyosabb haj, az. az. adónak teljesen igazságtalan elosztása. |Zaj a isélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk!) Épp ennél az. oknál fogva nemcsak az adónak le­szállítása válik szükségessé, hanem szerintem leg­fontosabb egy új kataszter igazságos keresztülviteie. (Helyeslés a jobboldalon.) Eddig számtalan gyenge minőségű birtokon holdanként ugyanannyi adót fizetnek, mint a legeslegjobb minőségű lóitok után és épp ezen igazságtalan megadóztatás vonja maga után a gazda tönkrejutását. Különben is a magyar földbirtokos teljesen aránytalanul van megadóztatva országunk többi adó­fizető polgáraival szemben, mert míg p. 0. valamely földbirtokos, a izázféle adót össsegesve, mely reá háramlik, számtalan esetben jövedelmének 1 ,-ét, sót gyengébb termések alkalmával gyakran ',-át lizeti adókra, a mellett az év 36& napján fáradozik és gyötri magát, hogy valahogyan megélhessen, addig nagy tőkepénzesek alig fizetnek valamely Csekély adót. Ismerek számtalan birtokot, mely I 2 IÖO00 frtot jövedelmez, esen jövedelemből 3000-től 3500 Inig megy különböző adóra, ügy, hogv as ösas­jövedelemnek 1 ,-» alig elég azok kielégítésére, ellenkezőleg valamely gazdag magánzó, kinek p o. ;;o 40000 fii jövedelme van, különböző papírjai után tizet-e 7 —10000 Irt adót? VSgyia kénytelen-e fí is, mint a gazda brutto jövedelmének ' , ét vagy 1 .,-át adóra költeni ? S.-nki sem érzi annyira az adó nyomását, mint a gazda, inert akár van termés, akár nincs, SÍ adut azért mégis csak meg kel! lizetni, hogy miből, a/t a jó Isten tudja. Míg p. o. valami háztulajdonos, ha üresen maradt lakások folytán kevesebb lakbért kap, csekélyebb adót is tizet. Nincs az. a vállalat, hol akkora lenne az. éventei jövedelem különbözete, mint a földmivesnél, egy kösépterméi után szám­talanszor rcxsz aratás következik, bét kövér esztendő után bét sovány, épp evvel kellene számolni a gazda megadóztatásánál, de ez akkoriban, mikor a kata-zter működött, nem történt, hanem a szeriut, ahogy valamely kataszteri kir. biztosnak, kinek sok­szor fogalma sem volt a föld minő-égéről eszébe jutott egy földdarabot osztályozni, a szerint fizette­tik most is az. adót, nem törődvén semmivel, csak avval, hogy az. előirt adó behajtassák, igazságos-e az vagy nem. Az adókivetés nem számol avval, hogy a földmf­velés viszonyai majdnem mindenütt rosszabbra fordul­tak, uz adó ennek dacára évről-évre emelkedik, épp ezen oknál fogva hibásnak tartom a földbirtok égési eddigi megadóztatását, mert ez. m ist is csak arra a régi kaptafára van szabva, mely szerint legjobb dolga van a földtuívelö osztálynak, ergo ez liz.et legjobban, mert van miből, pedig sajnos, a tapasz­talat épp az ellenkezőről győz meg minket. Kubik Bela : Akkor nem kell elfogadni a költ­ségvetést. 'Zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl, i Bauer Antal: A gazdaember megadóztatása még a IL' firtoa búzaárakra, a 20%-OS nap-zámra van alapítva és nem számol avval, hogv Magyaror­szág sajuos ) már rég megszűnt Európa egvik élés­kamrájának lenni, A holdankénti átlag termésekel is figyelembe kellene venni a gazda megadóztatásá­nál, igaz, hogy bajos dolog, ,|u talán sok fáradság­gal mégis kivehető lenne. Ilyenformán igazságosabb lenne a megadóztatás, mintha csupán a föld minő­sége szerint történik ez, mert van oly birtok is, Imi a föld minősége jó, a termések pedig mégis esak legritkább esetekben kielégítők, mert az ég­bajlati viszonyok rendesen rosszak szoktak ott lenni és ezek hiúsítják meg a föld jő minősége dacára a termések sikeres voltát. Igaz, hogv a tokepén/e- a bevallott vagyona után fizeti adóját, de érti, hogy kell azt elhelyezni, hogy a tényleges megadóztatást kikerülhesse, míg a gazdálkodás nyill könyv és e/t a gazda megadóz­tatásánál túlságosan használják ki annak rovására­Feltétlenül Szükséges, hogy ezen itt elmondott bajokon minél előbb segítve legyen, ha Csak nem akarunk még szomorúbb dolgokat e téren megérni, mint már eddig i- megértünk. lj kata-zter igazsá­gos keresztülvitele! Miután a gazda kiadásai folyton növekszenek, a kereseti viszonyok pedig folyton rosszabbodnak, kénytelen számtalan esetben, kivált rossz termésű években, ha már minden fejtöré-e dacára nem telik In sok szükséges kiadásra, hitelhez fordulni és BBOel ' keveredett még csak igazi csávába a gazda. Most lenne szüksége rövid lejáratú kölesönre, olcsó hitelre, de eí főleg a ki-gazda s/ámáru nem létezik, Ter­mését előre eladni, vagy hitelt igénybevenni, mind­két esetben óriási áldozatokkal jár. Ha terméséi adja el előre, nem azt az árt kapja érte, amit ez megér, hanem azt, amil a/, illető kiskereskedő, ki jól tudja, hogy az eladni szándékozónak pénzre ok­vetlenül szüksége vau, jónak tart a gabonáért adni: ha pénzintézetekhez fordul rövid lejáratú kölcsönért, a kamat, a késelési költség, a kél kezes é- mind a sok sallang, ami ezzel a művelettel jár, oly magas összegre rag, hogy már ez magában okoz nagv kárl a kis gazdának és alig marad neki valami a köl­csönből. A középosztályhoz tartozó gazda pedig, mert rövid lejáratú kölcsönnél olcsó hitelre nem tehet szert, pénzre pedig okvetlenül szüksége van, szám­talan esetben kétségbeesésében a börzén próbál szerencsét, vabampie <>t játszik és estei nyilt meg az űt a végpusstulásraI Via-á-vis de rien maradván, nincs más mesterség, mint az állani menté karjaiba sietni, t. i. valami állatni hivatal elnyerése után járni, hogv magát és családját lentart hassa. Az or­szágnak ebből kétszeres kára támad, mert nemcsak hogv egyrészt termelő erőt veszít, de másrészt nagy héber zúdul reá, a tön krémen) kisgasdákból pedig a ssocialismui toboroz híveket, Gondoskodjunk tehát öleséi hitelről a gazdák számára ! A nagv gazda ve-ze.leleines ellensége a ten­geren túli versenyzés, mely miatt már mai nap való­ban alig tudja A földtnivelés, mely ágazatára ala pítsa gazdasági üzemét. Ha pl, iserencsét próbál i lótenyésztéssel, az. amerikai h'.tenv é-zlés hág nya­kára a miénknek, vagy a modem műszaki tudománj gombamódra ssaporodó újabb é- ujabb találmányai, mint a kerékpár, vagy a gépkocsi (automobile) sújt­ják lótenyésztésünket, ezt pedig esak katonai cé­lokra űzni, gyenge üzlet, mert 325 forint átlagárért jó lovat eladni, ti-zta veszte-ég A katonai lóassen­táló bizottság folyton nagyobb igénveket támaszt a vásárlandó lovak iránt, ám fizetni e-ak a régi árt tizetheti ; míg ha valami iparcikkeknél a vevő, ha azt tökéletesebbnek kívánja, kész. azért nagyobb árt is fizetni, a gazda miután már más vevő alig akad, TrenSSválbsn bál' Isten, nem lévén minden évben háború, Kínában pedig nem kellenek lovaink, kény­telen elsőminőségü lovait potom áron a hadseregnek átengedni. Ma már folyton emelik a hadügyi költség­vetést, új ágyára, áj fegyverre kell, hogv jusson ; kerüljön arra is, amiből direkt hassua van orssá­gunk lakóinak, emeljék fel a katonalovak állag­árát ! Ha a gyapjutermelésre fekteti a magyar gazda a súlyt, ezen a téren is az előrehaladottabb iparra! rendelkező államokban, t. i. Amerika és Anglia, tavaly dühöngött gyapjú eonjungturák elébb .a la hausse", utóbb .a la baisse*, lulyosau sújtják or­szágunkat, mert hoSSSU időn át igen drágán kellett a kész importált terméket megfizetni, a nélkül, hogy a hazai gyapjutermelés ebből kézzelfogható hasznot húzott volna, míg a későbbi alászálló COO jungt ura villámgyorsan azt eredményeste, hogv a magvar nyers gyapjú óriá-i bányáddal csökkent. Gabonatermeiésünkel az. amerikai busa, az orosz roz-i fosztja meg jövedelmezőségétől, hazánk nem versenyezhetvén már csak az. Európában lenn álló prohibitivvám-rendsser fennállása óta, a nagy exportáló centrumokkal. Ninc» kilátá- a jelenben, hogy az európai fogyasztó államok, a mi javunkra és a tengerentúli exportállamok hátrányára, védvám tételeiké! velünk szemben leszállítsák, még azon esetre sem. ha ezzel szemben ekvivalenseket is vol­nánk hajlandók nyújtani. Egyrészről Ausztria vitális érdeke a mi exportunkat megnehezíteni, hogy fo­gyasztási szükségletét, reá lévén mint vevőre utalva, nálunk olcsón fedeshesae, ssonfelül egyik-másik import állam, mint Németország, rabja azon irány­nak, mely reájuk nézve egész jogosan azt követeli, hogy a földmivelési osztály az. államtól első sorban meg legyen óva védvámok által, hogy hasai termékük idegen provenienciák beözönlése által árban ne csor­buljon, ez pedig csakis probibiu'v gabonavániok által érhető el. Esek felemelése Németországban most is küszöbön áll, mert nagy azok pártja, kik az ottani kormány támogatását csaki- ettól teszik függővé. Régente a gazda gyenge termések alkalmival legalább azzal vigasztalódhatott, hogy ilyenkor magas árt érhet el kevés gabonájáért, de ma már ettől a gyenge vigasztól is megfosztatott, amit következőkkel fogok bizonyítani. Az. 1899-iki világgabonatermés követ­kező volt: 966—-970 millió III. búza, 567 i'• T«• millió III. rozs, S24 ö.'í'l millió III. árpa. 1150 Ulo millió III. zab. 996 1000 millió III. tengeri. Az 1900. évi termé, pedig körülbelül kővetkező' számokkal fejezhető ki: 870—8J0 millió III. busa, 4SI» 4'.t:; millió III. rozs, 308 --."»l't> millió III. árpa Iiis."» -1100 millió Hl. /ab. 989 982 millió III. tengeri, azaz. as I900-Íki termés jóval kisebb az. 1899- ikinél, mégis akkor következők voltak az átlag­árak per .'itt Kg.: liuz.a (80 Kg.i júliusban 9*10 korona (óhaza), augusztusban S-70, szeptemberben 8*65, októberben 8*35, novemberben 8*20, míg as 1900- ik évi átlagárak következőleg jegyestettek: Buta (80 kg.i júliusban 7*55korona, (ó-busa) augusz­tusban 7-y ^' korona, (ó-busa) sseptemberben 7'76, októberben í "75, novemberben i*5ö és aaóta a lm/a ára még jóval lejebh ment, dacára annak, hogv, mint említeni, a/. 1900-iki tenni'- éppen nem folt kielégítő, mit következőkben fogok kimutatni : Nálunk a buza körülbelül I ."» a n>zs •22 2 \ "... az árpa 15—16 " ,„ a zab 18 II " kai adott kisebb termé-t mint 1899-ben; Horvátország­bau és S/Iavotiiában a IIIIZH és z.al> aitg dott közép­termést, a tengeri termeié- sok helyen az. : rviz okozta károk által apadt, roz-ból pedig behozatalra vannak utalva ezen országok. Orossorsságban a tavaszi gabonára ssánl terü­let -t, az. állandó e-özések miatt, más növényekkel kellett bevetni, Szibériában a nagv szárazság foly­tán gyenge, sőt rossz volt az iiilagicrun-.

Next

/
Thumbnails
Contents