Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-02-10

PÁPA] LAPOK. álljanak be a pénztárba alapító tagoknak, amelyért egyszersmindenkorra 50 koronát kell fizetni, kiknek ai igazgatásba való befolyáson kívül azon jog is adatik, hogy ha az első csoportbeli tagsági dijat cselédjeik helyett évenként befizetik, s ennek legfeljebb felét tudják be a cselédjeik bérébe, megmenekülnek az évi 120 fillér évi hozzájárulástól, melynek egyébkén! való betudása 15 napi elzárás és -?ix» korona pénzbüntetés! von maga után. Igyekezzenek ezen pénztárt erősbfteni, mert ez mindnyájunknak közös érdeke. i aokayaj Károly, \. főjegyző. bz ember-élet, hogy a csupán egy érdek áll, s < vannak leginkább tiszA népszámlálás eredménye. ii. Első oíkkelyünkben tárgyaltuk városunk természetes és beköltözés utján eléli szaporodását, s ezzel kapcsolatban a Bzületés arányait. Ezúttal a halálozásokkal akarunk foglalkozni. Demográfiai szempontból a halálozás maidnem oly fontos, mint a Bzületés. Első cikkelyünkben már kifejtettük, bogy a természetes ssaporedáa mily rendkívüli nagy szerepel játszik a/ államoknál, s hogy az egyea városokban, ha nem is tulajdoníthatunk annak épp oly fontos szerepet, mint az államnál, de minden körülmény között nagyban befolyásolja a lakosság számbeli gyarapodását. A természetes szaporodás két főtényezőtól függ i a születési és a halálozási aránytól. A születési arány hanyatlásának káros következményeit a halálozási arány javulásával lehetséges némileg enyhíteni, de a halálozási arány emelkedését, a születési többlel nem mindenhol és nem mindenkor képes ellensúlyozni. Hazánk lakosságának gyors emelkedését éppen kedvezőtlen halálozási aránya gátolja, minthogy születési arányánál Európában jobb nincs (ls;'tT. évben lOÜO főre 40,3), de sajnos, halálozási arányunk a legrosszabb (1897-ben 1000 főre 28,5), az országos balálozáai aránynál városunk halálozási aránya valamivel jobb; volt ugyanis lsi'.'l 1900. évtizedben Pápán a halálozások száma összesen 4415, esik ebből inon főre 26. A/ egyea bitfelekezetek kebelében 1000 főre esett halálozás a katholikusoknál 27, zsidóknál 21, ev. reformátusoknál 24, ág. evangélikusoknál 27. Ezek az a latok azt mutatják, hogy a városi átlagon a kstbolikusok és ág. evangélikusoknál a halálozás kettővel túl van, az ev. reformátusoknál kettővel alább, a zsidóknál pedig öttel alább. Tartsunk rövid pihenőt e számadatoknál I vegyük szemügyre ez alatt ezeknek a számadatoknak jelentőségét. Ez a néhány szám arra tanít bennünket, bogy zsidó polgártársaink azok, kik az élet becséi leginkább képesek méltányolni. ''k azok, kik tudatával bírnak annak az alapigazságnak, hogy e földön legértékesebb gazdaaági javakon felül I ez az ember, Közi Qnk |tálian azzal, hogy e földön minden! az ember értékesíi meg. Az ember szabja meg a gondozási Ijavak értókéi akként, amiként azok az ö céljai szolgálják, szükségletét kielégítik. Nagyon észszerűen járnak el tehát akkor, amidőn a gazdasági javak előállítóját, a mindent megtermékenyítő ember! részesítik a legnagyobb gondozásban. Az a rendkívüli kedvezi! halálozási arány, mit fentebb kimutattam,elegendő bizonyítéka állításomnak. 8 mily utakon érték el zsidó polgártásaínk ezt a kedvezi! helyzetet ? — a gondos betegápolás utján. Nézzük ebben az irányban kifejtett tevékenységükei és tanuljunk tőlük. Lássuk meg BZámOS jótékony egyesületeiket, amelyek tagjait ingyen orvossal és gyógyszerekkel látják e|, s ezentúl a szűkölködő! még pénzsegélyben is részesítik. Lássuk meg azt a rendkívüli gondosságot, amivel betegeiket ápoljak, irjuk kedvező halálozási arányunkat a/ ő öntudatos, áldozatkész munkásságuk zászlójára. Visszatérve számadatainkhoz, s kutatva évek szerint a halálozási számokat, arra az eredményre jutunk, hogy 1896. évben volt a legtöbb haláleset (578) és 1900. évben a legkevesebb (335); ezeknek az adatoknak közlése Után, talán le is zárhatnék a halálozások tárgyalását, hanem

1 létesüli volna városunkban az elmúlt évtizedben ' egy oly intézmény, amelytől városunk egészségi | viszonyainak javulását vártuk. Folytatni kell lehal e téren kutatásunkat már csak azért is. hogy meggyőződjünk arról, vájjon nem-e csalódtunk várakozásunkban, a ha nem, mily mértékben gyakorol befolyást vízvezetékünk az egészségügyre '! A vízvezeték elkészülte előtt 1891 1897. években voll evenként átlag 498 haláleset : 1898 1900. években, tehát azokban az években, amelyekben a vízvezetéket mar használatba vették, volt az évi a'tlag haláleset csak 365, Vagyis 133-mai kevesebb ; a vízvezeték haszna ezek szerint évenként 133 ember-élet. Ha azonban a 'lefolyt évtized évéből kikapcsoljuk az 1896. évet, amely a kanyaréi- és tífusz-járvány miatt az egész j évtizednek, legrosszabb éve Voll, a ainelvben a : halálozások száma a születések Bzámál 68-al haladta jtúl, úgy következőleg a'll számlánk: 1891 1895., és 1897. években átlag volt évenként 486 haláleset, tehát még ezeknek a járvánvinentes évek halálozási számánál is évenként 1 19-el kevesebb a vízvezeték használatának eveiben a haláleset.I Az 1898. évet, amelynek kedvezőtlen népmozgalma volt, azért hasítottuk ki a többi közül, nehogy elfogultsággal lehessen bennünket vádolni, nehogy az a látszat nyerjen tápot, mintha a vizvezeték hatásai a valónál többre becsülnénk. Meggyőződésünk szerint a vízvezeték hasznát inkább a I.'!.'! mini a 119 Szám mutatja, minthogy az l *'.»»'». évi járványnál a rossz ivóvíznek bizonyára nagy szerep jutott • így minden lelkiismeret furdalás nélkül ennek az évnek eredményét is fel lehet használni az összehasonlításnál. A/ 1900. évinépszámlálás,az 1891 1900-ig terjedő évtized népmozgalmának fő adatait az. előzményekben már közöltünk ; abban a nézetben vagyunk, hogy csonka maradna közleményünk, ha a fővonásokban nem tesszük meg az összehasonlítást az 1881 1890. és 1891 —1900. terjedő két évtized között, miután haladásunkat nagy elmaradottságunkat éppen ez az összehasonlítás van hivatva bizonyítani. Az előbb múlt évtizedben volt a természetes szaporodás 1 ..'»"„, abszolút számban: 180, a most befejezeti évtizedben 1",,, abszolút számban 985; van tehát javulás 5,7°/

0

, illetve 805, Az előbb lefolyt évtizedben volt a halálozás loou IS re .*!7, a most lefolyt évtizedben 26, javulás II. Beköltözés utján volt a szaporodás az 1881 -1890-ig terjedő évtizedben 862, az. 1891 1900-ig terjedő évtizedben 2044, vagyis 1682-vel több: az előbbi évtizedben apadt a lakosság száma 402-vel, a legutóbbi évtizedben gyarapodott 2029-el, javulás 3481. Végezetül megkíséreljük rajzát adni városunk népességének a jövő tizedben beállható gyarapodásának. Ennek a rajznak kiindulási pontjául 1898—1900. éveket vesszük. Ezekben az években volt évenként a természetes szaporodás 1,ő",,, iiz év alatt lehet tehát l.'í"", igy a természetes szaporodás aránya meg fogja haladni az ország átlagos szaporodásának arányát. Ha az évi !'•>",, szaporodás megmarad, a mi egészségügyünk bár lassú, de folytonos javulása mellett remélhető, a ha járványok zavarólag nem lógnak fellépni, mit hinni szeretünk, úgy l'ápa természetes szaporodása 10 éven át 2300 lélek lesas. Hasonlóképpen a múltból következtetve, számítanunk kell a beköltözés okozta szaporodásra is. Tudjuk ugyan igen jól, hogy azok a tényezők, amelyek a mull évtizedben oly hatalmas vonzó erőt gyakorollak a vidékre, a jövő évtizedben nem lógnak ugyanazzal az erővel működni, de tekintve az általános természeti törvényt, amely szerint mentől nagyobb a tömeg, annál erősebb annak vonzó ereje, g így a 17000 lakoat számláló \aros nagyobb vonzó erőt fog kifejteni, mint a I 1000 lélekből álló, fellehető, hogy a beköltözés a jövő évtizedben Bem log szünetelni, s,;t jelentékeny számmal fogja az. Pápa varos lakosságál szaporítani. .Mint már előbb említettük, a lefolyt évtizedben abeköltözöttek száma 204 I volt ; a feltevés valószínűségének kedvéért csak 1700 I. \ papai 1597-1 útközei két rajza. Az. egyik izioez festett, míg a másik metszeti s nagyon elenyésző vonásokban különböznek egymás tói, ágy, hogv a metszel bizonyára a sziues, mint eredeti, után ké-ziilt, — amit feliratuk is elárul, — valósainülsg több példányban, amelyek közül agyét az akkori prágai liiineius a pápai államtitkárnak a e-ata után megküldött. Epp ezért találhat'', azon kor nuneiu-i jelenlései közé beékelve; Archivo Borghsse, III. 190. d. tói. 257—258. Az. eredeti pedig Aldobrsndini hadi jelentései a tán i Letten parti oolaxi, 4 , tol lbl. és 162. között lelhető. Feliratuk azonban elütő egyinástói. Az eredetin nemeiül olvassuk a következőt : „Hitelei tudósítása é- eredeti rajza annak, mikéi) ostromolts meg augusztus l'.'-én íateni kegyelemmel Mik-a főhercseg, a lengyel király ő méltósága

3

), mim táboi nagy, a 97. év főparancsnoka, l'ápa erődöt. A hel-o erődöt az erővel szemben feladták: mivel azonban a belső erődben luz keletkezett SS sok kárt okozott, a király ö méltósága az elvonult törököket, akik még nem messze jutottak, visszahozatta és a basát a többivel együtt vasra verellc."

1

! *) Miksa főherceg lengyel kir.ihi cimzéséT annak kosi "in. hogy 1576-ben az egj ik párt Báthory Istvánnal szemben ot választotta királynak, de trónra soha sem léphetett I -i WARHAFTE ZBITI \". \ \H UGENTLICHER ABRIS UH Ili KŐ Willi» IN l'ol.N l.ü/.lllÍRZOG MAXI A metszeteu már olasz felirat van a tartalommal: „Pápa, magyarországi erőd, valódi képe. amint a császáriak 1597. augusztus 20-án öl napig tartó ostromlás után bevették. ) Ezen rajzok szerint az erőd kiterjedése, hatalmai sánccal körülkerítve, megfelel a város modern területének. Kapuja a va-uti állomás helyén pompázik. Maga a vár a grófi kastély jelen területén magaslik ki. A vártól nyugatra, némi távolságban a templom látszik, amely körül a házak északdéli irányban csoportosulnak, míg a vár előtt • mögött csekély épület vehető észre. Az erődöt keleti oldalán ló övezi, a mai léikertek helyén, ahonnan a vár széles árka is vizét kapja. A tó mögött van az osztrák tábor elhelyezve, s innen intézték az első ostromot. Mik-a fővezér hadi szállásé Diósgyőr helyén van: ez és az erőd sáncai között észak-nyugati vonal MII.I.W Abs GENERAL I I I Io

ilililsri.lt bis a; .I.Mts Ml. WESTI \i, PAPA MM mii II.Ii HER üNAD IHN 19. AUGUST! MII sll [<M EINGENOMMEN IMI. INNER VESrt'NG WEGEN DESS GWALTS IN DEN ZO AUFGEHEN WORDEN Ulli. Alll.lt IN DER INNERN VESTI KG A IN IUI; AUFGÄNGEN i \l> \ II. >i HADI \ GETÖN HAT III KO WIRD DIE ABGEZOGENE NRKKN sn \ni|| \n Ulli GEWESEN W 11Hl

:I Ml; ZURÜCKHOLEN LASSEN Wh DEN WASCHA MII SAMP1 DEN A\IH.H\ INN DIE EISEN GESCHLAGEN. •

r,

i 11 vem disegiMi ih Pápa Fortezza nelT L'ngheria presa da Impcriali sollo «Ii 'M, Agosto 1597, doppo I assalto ih eiin|iie giorni continui. bau állanak a vallonok, a magvar, majd a francia lovas-ág. amely utolsói gyalogsággal együtt [V.Henrik francia király, VIII Kelemennel 1595-ben történt kibékülése után küldött a törökök ellen. Délre, TapolczafŐ felől, vannak felállítva az. ágvnk három csoportban, jóllehel a-harmadik már Kéitornyu-I.ak felé e-ik, utánuk, a keleti ponton a/. Oreg e- Kishegy területén, nyomul elöie a német - olasz, gyalogság, míg a nyugolin, az alsó-városi temető irányában, a francia gyslogság törtet. A/ olasz, hadi tábor TapolczafÖ felé van felütve, ahonnan egyúttal az. utolsó, döntő támadás történik. A keresztény hadsereg lázas sietséggel vonul he a lángborította várba a dél-oldali hídon ; a törökök ezalatt fej Ükei vesztve és lélekszakadva menekülnek az erőd kapuján át észak-nyugat felé. A keresztény sereg száma a metszel adatai nyomán - L'ö. v

l M l-ra rúg; ebből a gyalogság, bele* értve a min nemeseket és nem katonákat is, I

s

.imh|; a lova«-ág pedig 7.000. ágyujok 25; hadi-kocsijuk l.i ii K i. K kép az ütközet előzményeit és lefolyásának eredményéi természetesen nem érinti ; ezeket megvilágítani Aldobrandini Ferei lass hadijelentései vannak hivatva, amelyekéi magyar nv elven fogok köziétenni, i a melyek egyszersmind élénk világot veinek az idegen felfogásra a magyar viszonyokról a XVI. >/;!/;(,| vésjén.