Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-02-10

1901. fsbrnár I". PAPAI LAPOK. főre téve is a jövő évtíied beköltözőinek sza'mát, újry Pápa lakosságának számát sz 1910. év végén, kerekszám 21.000 főre hisszük enielke<lni. Mindezek man pedig azzal ez óhajtással /árjuk be sorainkat, hogy az 1910-ben teljesítendő népszámlálás teljesítse most kifejezett reményűn ket, hitünket. Hannos Zoltán. „Mesterkélés.

k Karácsony után, mikor azok a nagy hidegek voltak, megelégedetten és boldogan ültein karos szé kémben a kályha mellett, örülve annak, hogv ilyen időben, mikor még a kutyát sem verik ki, jó, meleg szobában lehetek. Az ajtón kopognak. Szabad. Meglepetésemre két jól megtermett, piros-pozsgás arcú, paraszt menyecske áll előttem. Bokorugrós, százrétü szoknyájuk, magasszáru csizmájuk, a Dunametléki viseletre emlékeztetett. Még meg sem kérdezhettem, hogy ugyan mit is keresnek, mikor a magasabb bátran kérdezi tőlem : „Nem-e adnék munkát?-' Kátták a meglepetésemet, csodálkozó tekintetemet, hogv ugvan mit is tudnátok nekem segíteni ? Az egyik hozzám lépett. Szerén ven tette le a szőnyegre elém hosszúkás, fonott kosarát, belőle vászonba takart csomagot húzva elő. Kíváncsiságom nőt tőm nőtt. Hát még mikor kiborította a csomag tartalmát! (ivőnvörü minták, hófehér vászonba, selyembe varrva, — pókhálófserfi finom bsttisstbs, magyar stílű mintákkal, öltésekkel száz és száz teleképen öltve ! — Tündérkezek! — Kiáltottam elragadtatva. — Ki készítette ezeket? — Mi — voll az egyszerű felelet. Önkénytelenül a kezűkre pillantottam. Nagy, dolgos, barna ké/, mely most kcz.tyü nélkül, a hidegtől duzzadt és vörös. Azután sorra került (-lő a sok, sok kincs, a nők legérdekesebb, leghódítóbb remeke- a fehérnemű. Ingerlőén átlátszó ingbetétek, csábító párnahuzatok. Finom zsebkendők, egy egész kis magyar kiállítás. Ha Hegedűs Sáudorné ő kegyelmessége ezt láthatná ez volt sz első gondolatom aki olyan igazi védő' angyala a magyar háziiparnak ! Hódolattal eltelten ültettem le okét. Nagyra, igen nagyra nőttek S szemeimben. Kérdeztem: hogyan kerültek ide? Helénviek vagyunk. Az árviz a nyáron elvitte a termést, nincsen kender, elverte a jég, nem tonhalunk. Nincsen kenyerünk sem, éhesek vagyunk. Nincs tank, lázunk. Az. „ember" otthon maradt, őrzi a gyerekeket, mi pedig munkát keresünk, hogy megélhessünk. Magamban ismételtem a mondottakat : A térti a gyerekeket őrzi, az asszony a kenyérkereset után jár. Kell-e diploma, ktll-e iskola, hogy a nő ne juttassa érvényre azt, hogy a férfival vetekedik ? Az. okos, jóssn gondolkodású magyar paraszt asszony felveszi kis kosarát, városról-városrs jár, hogy érvényesítse azt, amit tud, hogv munkájával megkeresse: a kenyerei. Hogy mit éreztem én ? I Irőmet, boldogságot ! Ingerelt a gvönvör érzése, szerettem volna oda kiáltani a világnak : — Nézzétek, a magyar parasztasszony ilyen okos, ilyen józan, ilyen csodálatosan megteremtett h'nye a Mindenségnek ! De ok nem is sejtették az. én gondola!aimai. Csíki- munkáért könyörögtek. Az 0 lelki szemeik előtt más látvány lebegett 1 1 bölcsőben siró, rivó baba, aki már alig várja az anyja táplálékát. Vásznai vettem elő. Hogv megörültek ! Meri, mind panaszkodtak, igen kevés munkát kaptak. Nem 1 biznak bennünk. Pedig az. útiköltség is sok. Egy hosszú mintassalagot számozott mintákkal vettek elo. Száznál több minta közül kelleti választanom, melyiket szeretném. Az árát is megmondják. A ki\arrást meeterkélésnek hivják. Széthúzás útján késsül. A nyáról-anvára, h ánvról-leán vra száll ez az ö-régi magyar kézimunka. Tartós, soha sem -zakad el. Alapja : a hires magyar gatyaszár és ingújjas szegélye. Kiválasztottam két T> cm. széles mintát. Készítsenek hetéteket és ingbetéteket. Amennvi a vászonból kikerül. •- Két hét múlva elhozzuk.. Cérnára valót is kérün k. Alltam nekik egy koronát. Összeszedték a holmijukat és siettek a vonatra. nehogy lekéssenek. Még ily hosszú két hete nem volt az életemnek. Izgatottan vártam az eredményt Napról-napra lestem a/, érkezésüket. Es ma, ma itt vaunak. Elhozták a inunkat. Becsületes munka. Olyan szép, olyan finom, olyan rendes, mintha gép szőtte volna. Milyen türelem, milyen jó szem, milyen izlés kell ehhez I Mondták : sokat tudnának dolgozni és keresni, ha biznánok beniiők, és nem kellene házról-liázra járni - gyakran hiába. Ezért gondoltam én arra, hogy felhívlak benne, tekét hazám asszonyai, leányai, adjatok munkát mkik. I Pr háljátok meg. Meg lesztek elégedve. Kgyik nap esak betoppanunk Pápa városába, fogadjátok őket szive-en. Ili-z olyan szép, tartós és olcsó a munkájuk. Aki szereti a népet, még egyszer ismétlem, a lelkemből ajánlom. Forduljon cimével a szerkesztőséghez és én oda adom nekik a névsort, ha Pápára mennek. Aki teheti, rendeljen, bánni csekélységei is, náluk, hogy -ok-ok magyar gyerek nevelődjön azon a kenyéren, amit az iiiu/jii ktftt. Esi nem viheti el a/, árviz, nem verheti el a jég! Az okos, józan parasztasszony által megteremtett kenyérkereset ez ! Méltóztassék róla gondolkodni. Megérdemli. (lyőrött 1901. január In'' 30-án. Miini|il Katinka. IRODALOM. Vesztett boldogságErdélyi Zoltán verses regénye. A/ akadémia állal a Nádasdy-féte 100 aranyos díjjal jutalmazott pályamű. Mdtodik kiadat, Seogrády Antal raj/,

mal. Budapest, t'raklm-tai'siilal. 1901, Költői műnek, irodalmi beesőnek, a/, elismerés babérján kívül ritkán adja meg a népszerűség babérjait is ami nemzetünk. Amint esemény Voll a maga idején ezelőtt vagy hal évtizeddel hogy Tompa Mihály Virágregéi egy félév leforgass alatt második kiadást értek, úgy még ma is irodalmi eseménynek mondható, ha költői um, mely nem regény, sót még nem is dráma, egy év alatt kétszer nyithat magának utal a művelt magyar közönség szivéhez. A magyar ugyanis nem igen vess könyvel ; ha vesz, inkább kölcsön vesz, vagy ha mégis vesz, vesz idegenből fordítóit naturalista regényt. Költői művet szívesen dieser, - hallás Után, I ha az. újság ismertetése kapcsán pár strófát közöl belőle, leereszkedik oda, hogy ezt is elolvassa, de megvenni, — tegye mindenki a ke/ét szivére, megvenni csak nem érdemes — egy verset '.' Ks íme Erdélyt Zoltán műve: a díjnyertes „Veszteti boldogság" második kiadást ért. Masodikat, mert az első elfogyott. Megvették, elvitték, elolvasták, tahin azok a ti-zta leányok csendes falvak rejtekén, kikbes még nem jntotl el a modern kor szennyes irodalmi áramlata, tán azok a hlkek, kik a nagyváros ssját-sügását nem hallva, maguk körűi kis padlásszobájuk mélyén keresik a valódi szépet, az igazán művészit, vagy . . . de ki tudna' megmondani, kik. hogyan és miért, de a .Vesztett boldogság" keresztül ment a népszerűség tfizpróbáján. Kétszeresen érdekessé teszi ezt az a körülmény, bogy a „Vesztett boldogság"-cn siilvos teherként feküdt az akadémia pálmája. K pálma ominózus pálma. Miért, miért nem, ritkán jut érdemnek, vagy ha érdemnek is, nein olyannak, mely a nagy közönség szemében is igaz. érdem. A „Délibábok hőse" óta még nem volt „Nádasdydíj-' nyertes verse- mű, melyet a közönség is érdemesnek itélt volna a jutalom dicsőségére, s ba a .Vesztett boldogság"-gal megtörtént ez, a Biker fényt vet a műre, fényt a szerzőire, s fényt az irodalomra. Egyszerű történet, ami a Veszteti boldogság tárgyát képezi. A leányt, ki egy haldokló szerencsétlen apa utolsó óhajának engedve, igaz érzéséi megtagadva lép oltárho/ s ki, bár s/íve hü maradt igazi szerelméhez, a férj halála után sem találhatja meg egyszer elves/tett boldogságát; a férjet, ki csak VirágSZakaSZtó kedvében vette el a leányt; az. ifjút, ki ártatlannak tudja imádata tárgyát, de kit elnyerni nem akar többé, mikor már a másé, nem ügy teremtette meg a költő fantáziája, hogy bonyodalmas oselokvénv vitelére legyenek alkalmasak. NCm az események tömegével, avagy újságával, de mély pszichológiájavsl, finom jellemrajzával hat a .Vesztett boldogság". A szív érzelmeit a legkülönbözőbb lelki benyomások alatt művészi öntudattal visszatükröztetni, a nyelv varázsos erejével értbetővé, hatásossá tenni, ez az igaz költőiség, mely a „Vesztett boldogság" legnagyobb becsét teszi. Belső megindultság, valódi lelki gyönyör vess erőt a/, olvasón, ki a .Vesztett boldogságot" kezébe veszi. ...\ szellemvilág nemes tagjának - érzi magát, mikor a költővel együtt lelket kutatni, lelkek mélyére szállhat alá. Az öreg Radó, Peténdy Oaakár s főleg a hősnő-. Laura, testet öltött eszmény alakok, a jellemfestés egy-egy remeke. Minek beszéljünk a költő Erdélyi többi erényeiről'.' A vers technikájának kevés hozzá hasonló mestere van. nyelve s/ingazdag, kifejező leírásai, képei, hasonlatai újságukkal és merészségükkel hatnak, de mindé/ eltörpül abbeli érdeme mellett, hogy .Vesztett boldogsága* lélektől áthatott vahiban poétikus „magyar" mű. Idézőjelbe tettük a magyart l nem ok nélkül. Mert sokan, kik a Vesztett boldogságot átolvassák, észre fogják venni rajta két nagy poéta : Byron és Turgenyev hatását. Byrontól a gúnyt, az ironikus célzásokat, Turgenyevtől a családi élet belsőségéé rajzát tanulta Erdélyi. He magyar alakokban, magyar családi életben érvényesítve magyarra' tette mindazt, mit c két költőtől tanult. Egy gyönyörű rés/letet közlünk e helyen a .Vesztett boldogságából. Közlünk, kitéve a szerzőt a fentebb érintett veszélynek, hogy sokan azt vélik, tleget tettek a magyar irodalom iránti kötelességüknek, ha a „Veszteti boldogság

M-bÓ] annvit olvasnak'. Da VÍSZOnt bizonyára sokan lösznek, kik B rés/let elolvasása után Vágyat fognak érezni az egész iníí elolvasására és megszerz.ik és el is olvassák majd. A részlet — Laura levele szerelméhez — melyet kommentár nélkül is mindenki megért, itt következik : .IIa összekuszált tán Írásom, Ne hidd, hogy a kezem remeg! Már elvégeztem számadásom, S nem látja má-. hogy «/en\ed"k. Ili s/él zúg át az erdőn, réten. Minden piciny viráglevélen Sokáig ott marad nyoma, — |)e nem lát-zik meg az SS ágon, Hogv s/él repült ott rémes szárnyon Sivítva, pu-ztílón, t..v a !