Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-02-10

o .1. főre tévn is a jövő évtised beköltözőinek uámát, ftgy Pn*ps lakosságának uámát nz 1910. év végén, kerekeiám 21.000 Iure hisszük emelkedni Mindezek után pedig azzal az óhajtássa] cárjuk be sorainkat, hogy az 19lO-ben teljesítendő népazámláláa teljesítse most kifejezett reményűn kct, bitünket. Hármas Zoltán. ^IVIesterkélés.*' mind panaszkodtak, igen kevés munkát kaptak.Nem'modern kor szennyez irodalmi áramlata, tán híznak bénának. Padig as útiköltség is sok. aaok a lelkek, kik a nagyváros ssját-sűgását Egy hosszú mintassslagol számozott mintákkal nem hallva, maguk körűi kia padlásszobájuk vettek slő. Bsáznál több minta kösűl kellett válssa-1mélyén kereaik a valódi szépít, aa igazán mfivétanom, melyiket szeretném. Az árát i> megmondják. I ssit, vagy... de ki tudná megmondani, kik. A ki varrást mestarkélésnek hívják. Széthúzás I hogyan és miért, de s .Veszteti boldogság'' utján késsűl. Anyáról-snyára, leányról-leányra száll Karácsony után, mikor azok a nagy hidegek voltak, megelégedetten és boldogan ültem karos szó kémben a kályha mellett, őrülve annak, hogv ilyen időben, mikor még a kutyát sem verik ki, jé, meleg SZObában lehetek. Az ajtón kopognak. Szabad Meglepetésemre két jól megtermett, piros-possgás arcú, paraszt menyecske áll előttem. Bokorugrós, százrétü szoknyájuk, magasszáru csizmájuk, a Ihinamclléki viseletre emlékeztetett. Még meg -em kérdezhettem, hogy ugyan mii is keresnek, mikor a magasabb bátran kérdezi tőlem : ,.Nem-e adnék munkát?" Látták a meglepetésemet, csodálkozó tekintetemet, hogy ugyan mit is tudnátok nekem segíteni? Az egyik hozzám lépett. S/erénven tette le a szőnyegre elém hosszúkás, fonott kosarát, belőle vászonba takart csomagot húzva elő. Kíváncsiságom nőttön- nőtt. Hát mé,. mikor kiborította a csomag tartalmát! Gyönyörű minták, hófehér vászonba, selyembe varrva, •— pókhálőszerú unom battisztba, magyar stílű mintákkal, öltésekkel száz. és száz leieképen öltve ! —- Tündérkezekl — Kiáltottam elragadtatva. — Ki készítette ezeket '.' — Mi — volt az egyszerű felelel. Önkénytelenül a kezükre pillantottam. Nagy, dolgos, barna kéz, mely most kestyü nélkül, a hidegtől duzzadt és vörös. Azután sorra kerüli elő a sok, sok kincs, a nők legérdekesebb, leghódítóbb remeke: a fehérnemű. Ingerlőén átlátszó ingbetétek, csábító párnahuzatok. Finom zsebkendők, egy egész kis magyar kiállítás, IIa Hegedűs Sándorné 0 kegyelmessége ezt láthatná ez volt az első' gondolatom - aki olyan igazi védő angyala a magyar háziiparnak'. Hódolattal eltelten ültettem le őket. Nagyra, igen nagyra nőttek s szemeimben. Kérdeztem: hogyan kerültek ide? Hetényiek vagyunk. Az árvia a nyáron elvitte a termést, nincsen kender, elverte a jég, nem fonhatunk. Nincsen kenyerünk sem, éhesek vagyunk. Nincs Iánk, fázunk. Az „ember" otthon maradt, or/i a gyerekeket, mi pedig munkát keresünk, hogy megélhessünk. Magamban ismételtem a mondottakat; A fér li a gyerekeket őrzi, az. asszony a ken vérkereset után jár. Kell-e diploma, ki H-e iskola, hogy a nő ne juttassa érvényre azt, hogy a férfival vetekedik ! Ai okos, józan gondolkodású magyar paraszt asszony felveszi kis kosarát, városról-városrs jár, hogy érvényesítse azt, ami) tud, hogy munkájával megkeresse: a kenverel. I fogy mit éreztem én ? < Irömet. boldogságot I Ingerelt a gyönyör érzése, szerettein volna oda kiáltani a világnak : — Nézzétek, a magyar parasstasssony ilyen okos, ilyen jósán, ilveti csodálatosan megteremtett lénye a Mindenségnek I De ok nem is sejtették az én gondolataimat. Csakis munkáért könyörögtek. As ö lelki szemeik előtt más látvány lebegett i a bölcsőben siró, rivó haha, aki már alig várja az. anyja táplálékát. Vásznai vettem elo. Hogy megörültekI Mert, ez a/, ősrégi magyar kézimunka. Tartós, soha sem szakad el. Alapja : a hires magyar gatyas/.ár és ingujjas szegélye. Kiválasztottam két 5 cm. széles mintát. Kékereaztfil ment a népszerűség tflzpróbáján. Kétszeresen érdekessé teszi ezt az a körülmény, hogy a „Vesztett boldogSág"-OU súlyos teherként feküdt az akadémia pálmája. 1". pálma ominózus pálma. Miért, miért nem, ritkán jut érdemnek, vagy ha érdemnek is, nem olyannak, izítsenek betétekel és ingbetéteket. Amennyi a vá- mely a nagy közönség szemében is igaz. érdi szonból kikerül. Két hét múlva elhozzuk., léniára valót is kérünk. Adtam nekik egy koronái. Összeszedték a holmijukal és siettek a vonatra. nehogy lekéssenek. Még ily hosszú két hete nem volt az életemnek. Izgatottan váriam az eredményi. Napról-napra lestem az érkezésüket. Ks ma, ina itt vannak. Kihozták a munkát. Becsületes munka. Olyan szép, olyan finom, olyan rendes, mintha gép szőtte volna. Milyen türelem, milyen jó szem, milyen isi és kell ehhez ! Mondták: -okat tudnának dolgozni és keresni, ha biznánok bennök, és nem kellene házról-házra járni - gyakran hiába. Ezért gondoltam én arra, hogy felhívlak benneteket hazám asszonyai, leányai, adjatok munkát nekik. J*®*' :,N:|

g> Ujságáv l'r báljátok meg. Meg lesztek elégedv< mii. A „Délibábok hőse- óta még nem volt „Nádasdydfi" nyertes verses mü, melyet a közönség is érdemesnek itélt volna a jutalom dicsőségére, s ha a .Vesztett boldogság

u-gal megtörtént ez, a siker fényt vet a műn, lényt a szerzőre, s fényt az il'i idalomra. Egyszerű történet, ami a Vesztett boldogság tárgyát képezi. A leányt, ki egy haldokló szerencsétlen apa utolsói óhajának engedve, igaz érzéséi megtagadva lép oltárhoz s ki, bár szíve hii maradt igazi szerelméhez, a térj halála után sem találhatja meg egyszer elvesztett boldogságát ; a férjet, ki csak virágszakasztó kedvéhen vette el a leányt; az ifjút, ki ártatlannak tudja imádata tárgyát, de kit elnyerni nem akar többé, mikor már a másé, nem úgy teremtette meg a költő fantáziája, hogy bonyodalmas cselekvény vitelére legyenek alkalmasak. Ni linóm in az események tömegedé mély pszichológiájával, jellemrajzával hat a .Vesztett boldogság". Egyik nap csak betoppannak Pápa városaim, A s/ív érzelmeit a legkülönbözőbb lelki benyofoga.Íjatok okét szívesen. Hisz olyan szép, tartós és &*áSok alatt művészi öntudattal visszatiikrö/tetni, olcsó a munkájuk. :l nvetv varázsos erejével értbetővé, hatásossá Aki szereli a népet, tnó<r e<-\szer ismétlem, a 'emu. ez az igaz költőiség, mely a „Vesztett népet, meg egyszer isi lelkemből sjánlom. Forduljon címével a szerkesztőséghez és én oda adom nekik a névsort, ha Pápára mennek. Aki teheti, rendeljen, hármi csekélységet is, náluk, hogy sok-sok magyar gyerek nevelődjőu azon a kenyéren, amit az anyja ktf9$. Est nem viheti el az árviz. nem verheti el a jég ! Az okos, józan parasztasszony által megteremtett kenyérkereset ez 1 Méltóztassék róla gondolkodni. Megérdemli. Győrött 1901. január hó 80-án. Miun|it Katinka. IRODALOM. Vesztett boldogsä«;. — Erdélyi Zoltán verses regénye. A/ akadémia állal a (fádasdy-féte 100 aranyos díjjal jutalmazott pályamű. Második kiadás, Seogrády Antal rajzaival, Budapest, l'raklm társulat. 1901. — Költői műnek, irodalmi beesőnek, az elismerés babérján kívül ritkán adja meg a népszerűség babérjait is ami nemzetünk. Amint eseméiiv volt a maga idején — ezelőtt vagy hat évtizeddel hogy Tompa Mihály Virágregéi egy félév leforgása alatt második kiadási értek, úgv még ina is irodalmi eseménynek mondható, ha költői inií, mely nem regény, BŐI még nem is dráma, egy év alatt kétszer nyithat magának utat a művelt magyar közönség szivéhez. A magyar ugyani- nem igen vess könyvel | ha vesz, inkább kölcsön vesz, vagy ha mégis vesz, vesz. idegenből fordított naturalista regényt. Költői művel szívesen dieser, - hallá- után, s ha az ui-a'o; ismertetése kapcsán pár strófát közöl belőle, leereszkedik oda, hogv ezt is elolvassa, de lilcgvenni, — tegye mindenki a kesét szivére, megvenni csak nem érdemes — agy verset *.' Ks inic Erdélyi Zoltán műve; a díjnyertes „Vesztett boldogság" második kiadást ért. Masodikat, mert nz első elfogyott. Megvették, elvitték, elolva-fák, tahin azok a tiszta hányok csendes falvak icjtikén, kikhez átég nem jutott el a I ii ildi igság' indultság, olvasém. l( egnagyobb becsét teszi. Belső megvalódi lelki gyönyör vesz erőt az \i a .Vesztett boldogságot" kezébe veszi. ..A szellem vi híg nemes tagjának* érzi magát, mikor a költővel együtt lelket kutatni, lelkek mélyén: szállhat alá. Az öreg Kailő, Peténdy Oszkár s főleg a hősnő: Kanra, testet öltött cszinényalakok, a jellemfestés egy-egy remeke. Minek beszéljünk a költő Erdélyi többi erényeiről? A vers technikájának kevés hozza' hasonlói mestere van. nyelve azingazdag, kifejező leírásai, képei, hasonlatai njságukkal es merészségükkel hatnak, de mindez eltörpül abbeli erdeme mellett, hogy .Veszteti boldogsága" lélektől áthatott valóban poétikus „magyar" mű. Idézőjelbe tettük a magyart • nem ok nélkül. Mert sokan, kik a Veszteti boldogságot átolvassák, észre lógják venni rajta két nagy poéta : ByitMl és Turgenyev hatását. Byrontól a gúnyt, az ironikus célzásokat, Turgcnyevtől a családi élet belsőségea rajzát tanulta Erdélyi. De magyar slakokban, magyar családi életben érvényesítve magyarrá tette mindazt, mit c két költőtől tanult. Egy gyönyörű részletet köalönk e helyen a „Vosztett boldogság"-ból. Közlünk, kitéve a -/érzőt a fentebb érinteti veszélynek, hogy sokan azt vélik, eleget tettek a magyar irodalom iránti kötelességüknek, ha a „Veszteti boldogságából annyit olvasnak-. De viszont bizonyára sokan lesznek, kik e részlet elolvaaá nah érezni az egész mű elolvasására zik és el is olvassák majd. A részlet — Laura melyet kommentár nélkül következik : után vágyat fogmegszerevele szerelméhez — mindenki megért, itt .Ha ÖSSSekÚSSált tán írásom. Ne hidd, hogy a kezem remeg ! Már elvégeztem számadásom, S nem látja más, hogy -/einedek. Ili szél zúg át az erdőn, réten, Minden piciny viráglevélen Sokáig ott marad nyoma, — Ds nem látszik meg az az ágon, Hogy szél repült ott rémes szárnyon sivítva, pusztítón, tovs I