Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-02-10

PÁPAI LAPOK. 1901. február 10. álljanak be a pénztárba alapító tagoknak, amelyéri egyszersmindenkorra 50 koronái kell fizetni, kiknek az igazgatásba való befolyáson kívül azon jog is adatik, hogy ha az első csoportbeli tagsági dijat cseléd­jeik belyetl évenként befizetik, i ennek legfeljebb felét tudják be a cselédjeik bérébe, megmenekülnek az évi 120 fillér évi hozzájárulástól, melynek egyébként való betudása ló napi elzárás és 200 korona pénzbüntetési von maga után. Igyekezzenek ezen pénztári erősbíteni, meri ez mindnyájunknak közös érdeke. i soknj nj Karol]. v. főjeg) ző. A népszámlálás eredménye. ii. Első cikkelyünkben targyaltuk városunk természeteses beköltözés utján eléri szaporodását, • ezzel kapcsolatban s születés arányait. Ezúttal a halálozásokkal akarunk foglalkozni. Demográfiai szempontbői a halálozás majdnem oly fontos, mint • születés. Első cikkelyünkben mar kifejtettük, bogy a természetes ssaporedáa mily rendkívüli nagy szerepel játszik az államoknál, s bogy az egyes városokban, ha man is tulajdoníthatunk annak <• |»|• oly fontos SSCrepet, mint aS államnál, de minden körülmény között nagyban befolyásolja a lakosság számbeli gyarapodását. A természetes szaporodás kél főtényezőtól függ: a születési és a halálozási aránytól. A születéai arány banyatlá­sának káros következményeit a halálozási arány javulásával lehetséges némileg enyhíteni, de a halálozási arany emelkedését, a születési többlel nem mindenhol és nem mindenkor képes ellen­súlyozni. Hazánk lakosságának gyors emelkedését éppen kedvezőtlen halálozási aránya gátolja, mint­hogy születési aranyánál Európában j'ilili nincs (18i»7. évben 1000 főre 40,3), de sajnos, halálo­zási aranyunk a legrosszabb (1897-ben 1000 főre 88,5), az országos halálozási aránynál városunk balálozáai aránya valamivel jobb; voll ugyanis 1891 1900. évtizedben Pápán a halálozások száma összesen 4415, esik ebből 1000 lőre 86. A/ egyes bitfelekezetek kebelében 1000 főre eseti halálozás s katholikuaoknál 87, zsidóknál 81, ev. reformátusoknál 84, ág evangélikusoknál 87. Ezek az adatok szí mutatják, bogy a városi átlagon a katholikuaok és ág. evangélikusoknál a halálozás kettővel túl van, aa ev. reformátusoknál kettővel alább, a zsidóknál pedig öttel alább. Tartsunk rövid pihenői «• számadatoknál i vegyük szemügyre ez ahm ezeknek a számadatok­nak jelentőségét. Ea a néhány szám arra tanít bennünket, hogy zsidó polgártársaink azok, kik az élei becsét leginkább képesek méltányolni. Ok azok, kik tudatával birnak annak az alapigazságnak, hogy e földön legértékesebb az ember-élet, hogy a gazdasági javakon fel Ül csupán egy érdek áll, • ez az ember. Köztünk ők vannak leginkább tisz­tában azzal, hogy e földön mindent SS ember értékesíi meg. Az ember szabja meg a gondozási javak értékél akként, amikén! azok az ő céljai szolgálják, szükségletét kielégítik. Nagyon é«z­szerüen járnak el tehát akkor, amidőn a gazdasági javak előállítóját, a mindent meg­termékenyítő endiert részesítik B legnagyobb gondozásban. Az a remikívüli kedvező halálozási arány, mit lentebb kimutattam, elegendő bizonyí­téka állításomnak. 8 mily utakon érték el zsidó polgáriasaink ed s kedvező helyzetei ? — s gondos betegápolás utján. Nézzük ebben az irány­ban kifejteti tevékenységükei és tanuljunk tőlük. I, ássuk meg BsámOS jótékony egyesületeikel, amelyek tagjait ingyen orvossal és gyógyszerek­kel látják el, s ezentúl a szűkölködőt még pénz­segélyben is részesítik. Lássuk meg azt a rend­kívüli gOndoaságOt, amivel betegeiket ápolják, irjuk kedvező halálozási arányunkat az ő ön­tudatos, áldozatkész munkásságuk zászlójára. Visszatérve számadatainkhoz, s kutatva évek szerint a balálozáai számokat, arra az ered­ményre jutunk, hogy 1896. évben volt a legtöbb haláleset (578) és 1900. évben a legkevesebb (385) ; ezeknek az adatoknak közlése Után, tahin le is zárbatnók a halálozások tárgyalását, ha nem létesült volna városunkban az elmúlt évtizedben egy oly intézmény, amelytől városunk egészségi viszonyainak javulásai vártuk. Folytatni kell teh.it e téren kutatásunkat már csak azért is. hogy meggyőződjünk arról, vájjon nein-e csalód­tunk várakozásunkban, • hs nein, mily mérték­ben gyakorol befolyást vízvezetékünk az egészség­ügyre f A vízvezeték elkészülte előtt i s '.'l 1897. évekbeli voll évenként átlag 498 haláleset; 1898 1900. években, tehát azokban az években, amelyekben a vízvezetéket már használatba vet­ték, volt az évi átlag haláleset csak .'il>.~», vagyisI 133-mai kevesebb; • vízvezeték haszna ezek szerint évenként 133 ember-élet. Ha azonban a lefolyt évtized évéből kikapcsoljuk az 1896. évet, amely a kanyaréi- és tífusz-járvány miatt az egész évtizednek, legrosszahh éve volt, .- amelyben a halálozások száma a születések szántál 68-al haladta túl, úgy következőleg áll számlánk: 1891 1895. éS 1897. években állag volt évenként l v ii halál­csel, tehát még ezeknek a járványmentes évek halálozási számánál is évenként 1 19-el kevesebb a vízvezeték használatának eveiben a haláleset. Az 1896. évet, amelynek kedvezőtlen nép­mozgalma volt, azért hasítottuk ki a többi közül, nehogy elfogultsággal lehessen bennünket vádolni, nehogy a/ a látszat nyerjen tápot, mintha a víz­vezeték batáaái a Valónál többre I sülnénk. .\f« vőződésülik szerint a vízvezeték hasznát inkább a 133 mint a 119 szám mutatja, minthogy az í^'.Hi. évi járványnál a rossz ivóvíznek bizo­nyára nagy szerep jutott s így minden lelki­ismeret furdalás nélkül ennek az évnek eredmé­nyéi is fel lehet használni az összehasonlításnál. Az 1900. évi népszámlálás, as 1891 1900-ig terjedő évtized népmozgalmának fő adatait az, előzményekben már közöltünk ; abban a névéiben vagyunk, hogy csonka maradna közleményünk, ha a fővonásokban nem tesssQk meg az össze­hasonlítást az 1881 1890. és 1891—1900. terjedő két évtized között, miután haladásunkat nagy el­maradottságunkat éppen ez az összehasonlítás van hivatva bizonyítani. Az előbb múlt évtizedben volt a természetes szaporodás I••>",,. abszolút számban: 180, a most befejezett évtizedben 7°/„ abszolut számban 985; van tebál javulás 5,7'/ 0 , illetve 805. Az előbb lefolyt évtizedben Volt a ha­lálozás 1000 tőre .17, a most lefolyt évtizedben 80, jav uli- II. Beköltözés utján volt a szaporo­dás az l s ^l -1890-íg terjedő évtizedben 862, az 1891 1900-ig terjedő évtizedben 2044, vagyis 1682-vel több; az előbbi évtizedben apadt a lakosság száma 402-vel, a legutóbbi évtizedben gyarapodott 8029-el, javulás 3431. Végezetül megkíséreljük rajzai mini váro­sunk népességének a jövő tizedben beállható gyarapodásának. Ennek a rajznak kiindulási pont­jául 1898 -1900. éveket vesszük. Ezekben az években volt évenként a természetes szaporodás l,3*/ 0 , liz év alatt lehet tehát 1.'!"", így a ter­mészetes szaporodás aránya meg fogja haladni az ország átlagos szaporodásának arányát Ha az. évi !'•>",, szaporodás megmarad, a mi egészség­ügyünk bar laSSU, de folytonos javulása mellett remélhető, s ha járványok zavarólag nem lógnak fellépni, mit hinni szeretünk, úgy Pápa természe­tes szaporodása 10 éven át 2300 lélek lessz. Hasonlóképpen a múltbéli következtetve, számíta­nunk kell a beköltözés okozta szaporodásra is. I udjuk ugyan igen jól, hogy azok a tényezők, amelyek a múlt évtizedben oly hatalmas vonzó erőt gyakoroltak a vidékre, a jövő évtizedben nem fognak ugyanazzal az erővel működni, dc tekintve az általános természeti törvényt amely szerint mentől nagyobb a tömeg, annál erősebb annak Vonzó ereje, s így a ITtlHll lakost szám­láló váms nagyobb vonzó erőt fog kifejteni, mint a 14000 lélekből álló, feltehető, hogy a beköltö­zés a JÖVŐ évtizedben sem fog szünetelni, sőt jelentékeny számmal fogja az Pápa varos lakos­ságai szaporítani. .Mint mar előbb említettük, a hfolyi évtizedben a beköltözőt tok száma Iii 144 volt; a feltevés valószinüsésrének kedvééri oaak l7»>o A papai 1597-1 ütközet két rajza. Az e_ r vik izinez festeti, míg a másik metszel s nagyon elenyésző vonásokban különböznek egymás tói, ágy, hogy a metszet bizonyára a színes, mint eredeti, után készült — aitnil feliratuk is elárul, — valószínűleg több példányban, amelyek közül egyel az akkori prágai nnncíua a pápai államtitkárnak a csata után megküldött Epp esérl található azon kor nunciusi jelentései közé beékelve: Archivo Borghees, III. 190. d. toi. 857—858. Aa eredeti pedig Ab dobrsndini hadi jelentései mán i I. eitere partioolari, 4., tői 161. és 162. köZÖtt lelhető. Feliratuk azonban elütő egymástól. Az erede­tin nemeiül olvassuk a következőt: ..Hiteles tudósítása é- eredeti rajza annak, mi­kép ostromolts meg augusatui l'.'-én isteni kegyelem­mel Mik-a toherczeg, a leugyel király ő méltósága 3 ), mint tábornagy, a 97. év töparanc-iioka, l'ápa erő­döt A belső erődéit az erővel szemben téladlák : mivel azonban a belső erődben luz keletkezén é­sok kárl okozott, a király o méltósága az. elvonult törököket, akik még nem messze jutottak, vissza­hozatta és a basát a többivel együtt vasra verette." 1 ! :, i Miks.i főherceg lengyel királyi rimzését annak kos- ,,„. hog] 1575-ben az eg\ ik pari Báthon lati annál szem­ben öl választotta királynak, de trónra soha sem léphetett s WARHAI II. /.I.III Sü \ SD Mol.Ml.n HEH IURIS WIE Ili K0 WIRD IN POLS ERZHERZOG MAXI­A metszetet] már olasz felirat van e tartalommal: ,.l'ápa, magyarországi erőd, valódi képe, amint a császáriak 1597. augusztus 80-án Öl napig tartó OStromlál Illán bevetlek." 'I Ezen rajzok szerint az erőd kiterjedése, hatal­ma- sánccal körülkerítve, megfelel a váró- modern területének. Kapuja a vasúti állomás helyén pompá­zik. Maga a vár a grófi kastély jelen területén ma­gaslik ki. A váltói nyugatra, némi távolságban a templom látszik, amely körül a házak é-zak­déli irányban csoportosulnak, míg a vár elölt s m gott csekély épület vehető észre. A/ erődől keleti oldalán tó övezi, a mai tó­kortok helyén, ahonnan a vár széles árka is vizét kapja. A tél mögött van az osztrák tábor elhelyezve, s innen intézték az első ostromot. Mik-a fővezér hadi szállása Diósgyőr helyén van ; ez és az erőd sáncai között é-zak-nv ugali vonal MIL1AN ALS GENKRAL lll.bnliltlslK.lt bis :i7 .lAlis IUI WESTUNG PAPA MII liOl IUI III Ii UN AD DES 19. \l i,i >|| MIT MI KM EINGESUMMEN DIE INNEH \l ­ri NU WEGEN DESS GW ALTS IS DES ZO AUFGEHEN WÖRDES Will, AUER IN DER ISNERN VESTUSG AIS KELTI UH G WU A I SD \ II. si HADES GETOS HAI in g0 WIRD DIE ADGEZOGESE IlliklA sti \<m|| Sit Will GEWESES WIDEHl'MH ZURÜCKHOLEN I.ASSES VND Hl \ W Ast IIA MII SAMPT DEN ANDERN INN IUI. EISEN Ul St KLAGEN :, i II \ ero disegno di Papa Fortezza neD' I ngheria presa da í:Ii Imperiali zotto úi Ju Agosto 1597. doppo I' aaaalto äi einque giorni continui, bau állanak a vallonok, a magyar, majd a francia lovasság, amely utolsói gyalogsággal együtt IV. Hen­rik francia király, VIII. Kelemennel 1595-ben tör­tént kibékülése után küldött a törökök ellen. Délre, Tapohzafo felől, vannak felállítva az ágyuk bárom csoportban, jóllehet a. harmadik már Kéiiornv u-I.ak felé o-ik, utánuk, a keleti ponton az Oreg és Kishegy területén, nyomul slőrs a német s olaSS gyalogság, míg a nvugotin, az alsó-városi temető irányában, a francia gyalogság torlet. Az olasz hadi tábor TapolozafŐ felé van fel­ütve, ahonnan egyúttal az utolsó, döntő támadás történik. A keresztény hadsereg lázas iletséggsl vonul be a lángborította várba a dél-oldali hídon; a törö­kök ezalatt fejüket ves/.tvc és lélekszakadva mene­külnek az. erőd kapuján ál é-zak-nvugat felé. A keresztény sereg száma a metSZCl adatai nyomán — 85.800-rS rúg; ebből a gyalogsági bele* Irtva a no eine.okol é- nem katonákat is, 18.000 • a lovasság pedig 7.000. Agyujok 2."»; hadi-kocsijuk 1.1 >< M I. K kép az tttkösel előzméuyeit é-. lefolyásának eredményéi természetesen nem érinti ; ezeket meg­világítani Aldobrandini Ferenc olasz hadijelentései vannak hivatva, amolvoket magyar uv elven fogok kÖZZéteuai, .- a melyek egyszersmind élénk világot veinek az idegen felfogásra a magyar viszonyokról a X\ l. izázad végén,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents