Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901
1901-11-17
] IllSZO! :ll\'<)l( -/.Mi lik <>v 46. szám, 19( H. november 1 ( APOK. Pápa varos hatóeégaak éa több pápai • pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye Eladehlvata!; li< dberg Oyula papirkereskedése, Főté Előfizetősek cs tiituetesi aljak a lap kiad 6 h i v a t a I á Ii o • K II i I) e n IT ö K. •egjelealk mladon vasainap Tolcfon-szám: 41 A lap ara '(• 19 ki ir t" [>• v I'I L RcjTM -•.»in .i i .» Pénzintézeteink állami ellenőrzése. Volt egyszeregy takarékpénztár, alapjában mindegy, hol, * 1 *• R történelmi hőség kedvéért megmondjuk, hogy Kis-Czellben. Elán B megye vezéregyéniségei álltak. Evek óta vettek részt a közügyekben. Egyik-másik kiváló hivatalos, de mindegyik több bizalmi ál!á-i is viselt. A megye bizalommal, büszkeséggel tekinteti reájuk, mini erkölcsi és anyagi érdekeinek bfi sáfárjaira. S j«»<í;'!il. Gáncs in in (ihctte őket, egész életük a becsület nyitott könyve volt. Perfekt getttlemenek voltak. A takarékpénztár igazgatója igen szerencsés kezű i mber, üzletei beütöttek, ;i vezetése Blatt álló takarékpénztár virágzott, maga az igazgató gyarapodott. Birtokol birtokra vett. Senki >c irigyelte. Burokban született, kezei között minden aranynyá válik. Szün ültig tejtel voltminden. s e szép kártyavár egy rettenetes napon összeomlott. A takarékpénztár nem volt képes kötelezettségeinek megfelelni, váltótárczája tele volt értéktelen követelésekkel, a/, igazgató úr tilos módon a saját Üzletei és vállalatai részére vette igénybe a takarékpénztár hitelét, börzedifferencziáil az intézet tőkéivel próbálgatta fedezni, üzleti veszteségeit a takarékpénztár pénzével űzette. Kulin: i részvénytőke elaszott, a szegény betevők keserves fillérei a részvénytőke sor-ára jutottak i * beköszöntött a vizsgálóbíró, i vizsgálati fogság, a bűnügyi zárlat TARCZA. Az Ö nevenapjan. Be l'unli, N dal, sem Illatot virág, Bem bűvös árnynyal biztató berak; Elaggotl Ősszé l"tt az ifjú nyár . . . Alig, hogy ébredt, már i- nendereg. Haldoklik lassan és man lesa — mi \"lt, Az életének vége, vége les/. B a lelketlen léi zord, hideg ke/A sir bal mára jéglepell helyes. Az élet ennyi; semmivel se több. Csupán négy évssak minden emberé: A gyermek év az ébredő tava-/.. B suvfiakbe Illatot lehel belé, Az ifjúság a nyár, a pereseié, Midőn a tűstől lángol a szivünk, Ba hogyhs in :iz e-z: mi hervadunk, !*• a iél jöttével már nem érezünk. Nevednapján i* mily kihalt a táj: Levél lehullt, virág ethervadott, Egyetlen egv madár sem énekel . . . Virág, madárdal és mieden halott. Csak isi ved ben van ifjú tiszta nyár. Te még az. íi-z.r. a zord, hideg telet, A hervadás lagyaraté évssakál Nem i- kívánom) még nem ismered. Lelked reménynyel, vágygyal van tele, B a szived még a boldogságra vár, amelyben élted ringatósni fog, S amely gyönyörbe' nem leszen határ. Te még remélsi i reményed még erős, 8 hiszed, bogy lesz egy boldogabb itltí, Midén a liút. esak könyvből olvasod, I >.. ion sem éned, - nem tinim! mi ö. Olyan jővől kívánok én Neked, Hogy élted légyen boldog és vidám Ne érjen soh'sc durva sors-ssessély: E szív, e lélek im' ennyit kivan. Feledd a multat és éld a jeleni ; S hogy Bgj k'.r ennél boldogabb lehess. A lelki hervadás tol 6vd magad' &S boldog lé-z, csak: higyj, remélj, s szeress. Omikron, Almanach 1902-re.+ — A „Pdpat /.-I/»'/,- tárcsája. — Irl Mikszáth Kálmán. Iáikor az njbor javában forr és tisstulásnak indul a pinosében, akkor jön a legfinomabb isttral : HZ irodalomé. Nekiállanak a vineaellérek az. évi termésnek, szakértően k ölön válogatják il jele- fajta fürtöket a többitől, ezeket esakugy prés alá viszik, mint a sz.óllot és egy-kettőre megtelik a pínese idei borral, a literalura zamatos borával, amelynek az. a ritka erénye vagyon, hogy nem kell a forrásai kivárni, mihelyt szépen egybegyűjtötték, máris elvezni valé. Az. Irodalmi is&rel fö-vincsellérje, mint minden esztendőben, most is Mikszáth Kálmán. I > dirigálta a fürtök, nemek niegválogatását s azután ő irta téhér krétával minden SgySS hordön a [egysetét, hogy miféle isesa foglaltatik benne. Tizenöt féle fajta van itt Sgyssáa mellett az. tsSO•Abiiaii.n Ii ;i/ IMS. évre. Sserkessti Mikszáth Kai mán. Egyetemes Ibgénytár. NWI évfolyam IV \ kötete Singer éa WoMher kiadása. Ara disskötesben I korona. kon : miml inii- isinü, zamata, de vinkó egy sincs köztük. Mikszáth t a lb*-vinetellér, rájuk jegyeste a M.tloiiyai. Lengyel Laura, Lőrineti, Pékár n •..'•:, aztán Bródy S:i inl-.it, Abbonyil és Tábori Robertet; az egyiken Thury, a másikon Ambrus, a harmadikon Benedek áll, de vaa még in valódi Bársony', Kóbor Tamás, Szikra é- sscmettssedetl Elerczeg meg lí.irnonyi is. Ki tudná valamennyil hamarjában végigkóstolni, a nélkül, hogy kótyagossá ne válnék ebben a nagy tobaödásbanf Nem j- arra valé ez. az AI« mansch-pincse, Egy égési esztendőre reél a Mikszáth Kálmán szüretje, izépen módjával végig lehet iszogatni az egész kollekeziét s a ki igy iniiértöen ízleli, megláasa, bogy egv évre valé élvezetei izerzetl magának. Rájön még »rra i-, hogy ebben a válogatott mintapint lében akad minden fajtából való: tiszta fehér bor, veres siller és bikavér, erős, jólesőn fanyar, illatos, pesegő SS mulatozásból alkalmahangulatesináló borocska De egy se látott fukssini meg tUgecsukrot. Külön nemes tőke gyümölcse miml. Bs olyan finom tulajdonságú valamennyi, hogy a literalura bora méltán sorakozik a tokai, egri, ménesi, neszinélyi mellé. Egy kupieza kóstolóval isolgálunk az Almanach nagy és dissee közönségének. A (Ővinczellér, Mikszáth Kálmán ujliorát mutatjuk itt be apetitóriumnak. Mikszáth elmés bevezetője ebben az évben igy szél : E1Ö8ZŐA/, elmúlt naptári vagyis Inkább almanach! é' ben (novembertől novemberig) két iró támadt, » és az. egész bűnügyi és erkölcsi csömöre a bosszú bizakodó éveknek. S azok a nagy urak. a takarékpénztár igazgató és felügyelő tanácsosai nem panaszkodtak, nem zúgolódtak. .Mint tanult, okos emberek tisztán lát-| ták a helyzetet. Látták, hogy az intézet vezetőié galá-' l 'lul visszaélt barátságnkkal, bizalmukkal, üzleti járatlanságukkal. Mélyen, a mennyire eaak bírtak, belenyúltak zsebjükbe, a testvérébe, az ejíész. rokonságba és űzettek, tizeitek — a lehetőség határáig. 1 Volt közöttük nagybirtokos, előkelő, finom lelkű úriember, aki talán még els.> megszállás j*>gán gazdálkodott az. ősi birtokon. Megütötték a portája előtt a dobot, kótyára került az. ősi bártok és volt gazdája, ina mint biztosítási alkalmazott — talán | gazdasági kárbecsüs —keresi kenyerét, Neve erkölcsileg tiszta, de nem tudora, min tek-zik-e rajta az. idők teljéig váltó- és kereskedelmi törvényszáki teher. De ez. csak egy kikapott példa a sok közöl. Csak szimptomatikus jelenség. A hivatal, a név, a nemesség kötelez. Tndiák. átérezték. Fizettek szépen, gavallért isan. Becsületesen cselekedték, botorul cselekedték. Hogy miért botorul, azt végső következtetéseimmel fogom bebiionyitani. A derék igazgató ur hoassas vizsgálati fogság után Amerikába vitorlázott, a be levők kaptak is valamit, ti'Mil i-, de a leg keservesebb következmény Ionnál és len is marad hosszú időkig. A tönk rej utol népnek, az. elszegényedett közönségnek Iá calma intézményekben és vezetőiben meg rendüli és igen-igen nehezen Bzerezhet vissza. 1-*./ a társadalomhontő erkölcsi liát tefe a bÜUÖS íl'olniekliek. De tekintsünk ino-t egy másik képel szép Magyarországunk egészen ellenkez pontján. A kies Erdélyben, szegény székel véreink között alakult a Székelyegylel Első Takarékpénztár. Alapította Ugro Gábor, a nagy székely, a Bzékely nét Bzemefénye, istene. Keserves munkával megtakarított Bllé reit vak bizalommal vitte tehát e takarékbt A székely nép Borsának javítását BÜrgett uton-ultélen a lánglelkü, tüzes szónok. Körülbelül nyolczezer székely kisgazd csakugyan részint raegszorultságból, részin gazdasági javítás vagy hasznos heruházá cziraén t—6 — 8000 koronányi váltótartozái lián van az. intézetnél. A székelység bálvá nva mindenható vezérigazgatója az. intézel nek, mm lehet in baj. Valóban miude úgy történt és csak az történt, ahogy é amit Ugrón akart. Igazgató tanács és fel ügyelő-bizottság e-ak az. ő hűséges krea turáí voltak. Ez az. intézet teljesíti :iz. Ugro bankja volt. 8 Ugrón elég gyönge volt hogy az intézet egész pénzerejét saját válla