Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-11-10

i i uszonnyolczadik óv. 45. s/a 111. 1901. november 10. PAPAI l ipa váró* hatóságnak és több Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése, i • Előfizetések és hlruetcsl aljak APO IC papai s pápa-vidéki esry est) létnek megválasztott kozlonve a lap kiadóhivat a lábos kai d s n d <". k. DBeRjelenlk minden vasai nap Telefon-szám: 41. A lap ara Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre Skor. A nemzetiségek. A kérdettek között, melyek :i magyar államot és társadalmai egyaránt foglalkoztatják, n legállandóbb :t nemzetiségek kérdése, amelylyel megbirkózni legjobb esetben csak ii jövő, vagy az azutáu következő nemzedék log. De akkor i.- csak agy, ha az állam és társadalom nem szűnik meg a talaj előMszitésén fáradozni, ha inunkat és rgiát nem sajnál ahhoz, hogy a Magyarországon élő összes nemzetiségeket tökéletesen megnyerjük a magyar államiság eszméjének. Őszintén be kell vallanunk magunknak, hogy ebben a tekintetben még a kezdet elején vagyunk, aminek legfényesebb jele az, hogy még számos külföldi pénzekkel fentartotl iskola van Magyarországon, melyekben nyíltan vagy burkoltan hirdetik az irrídenta tanokat, a magyar nemzet történi tet meghamisitva adják cid és a magyar állam tekintélyével szemben tiszteletlengr segre buzdítanak. Nem kevésbbé buzditő jel az. hogy egyre másra szaporodnak a nemzeti czélokal szolgáló pénzintézetek, különösen Erdélyben, ahol azok a pénzintézetek most azl a politikát űzik, hogy minden földet, mely áruba bocsáttatik, mflködési körükben megvásároljanak. A czél- j Zat világos, a/t akarják, hogy román kézben legyen minél nagyobb része a földnek, melyet a magyar korona országainak testétől el akarnak szakítani. Hosszabb idő, már évek óta nem hallottuk hint nemzetiségi botrányoknak. Az ablnkbeverő, zászlótépő, hazug ujságezikkekkel hangulatot csináló - memorandumokban utazó politikát Butba tették a nemzetiségek vezérei, hanem alkalmazkodván a korszellemhez, mely a közgazdasági érdekeket tolta előtérbe, ők is gazdasági uton propagálják nemzetbontó törekvéseiket . . . Megveszik a földet. Pénzintézeteket alapítanak. Ipari és kereskedelmi vállalatokha lógnak. Ezeknek keretében szolgálják az irrídenta eszméket. Csendes, /.aj nélkül való, de annál veszedelmesebb munka ez, mei't anyagi érdekek révén íü/.ik szorosan magukhoz a nemzetiségi magyar állampolgárt. Mint a képviaelővfüaastások igacolták, a nemzetiségi vezetők nagy része most 18 a passzivitás álláspontját foglalta el. Ez bizonyítéka annak, hogy nem akarnak a jelenlegi törvényhozás keretén belül érvényesülést keresni, hanem azon kivid . . . a törvényen éa hazafiságon kívül. Folyik tehát lankadatlan buzgalommal a/, aknamunka, melyhez az erkölcsi erőt s az anyagi erő nagy részét a külföld szolgáltatja. Nem szabad összetett kezekkel néznünk ezt az aknamunkát, amely a Bán ffykormány vasszigora a a Széli-kormány tolerancziája mellett is, veszedelmes mérvéből mit sem veszített. Sem rósz BZÓ, sem s/.ép széi nem használ itt, csakis a U'ttek. A saját haditervével kell megverni ezt az elkeseredett, oktalan ellenségét a magyar önálló államnak. Románok, szászok, tótok, szerbek, a magyar állam polgárai, nap-napután ki vannak szolgáltatva minden téren a nemzetiségi vezetőknek, nap-napután szavak. Írások és lettek oktatják Okel haza- éd testvérgyülölet re. Nagy nemzeti munka, egy második honSZerzés ezeket a Veszedelmekéi lehetetlenné tenni, s az összes nemzetiségek lelket es szivét .innak a .Magyarországnak megnyerni, melynek alkotmányát Deák Ferenc/, tervezte és Ferenc/. .Ió/.-et szentesítette. TÁRCZA. Anyám levelére. Anyámnak Írása, — Alig néhány ssóosks, — Drágább nekem, mintha Más, százannyi volna. Azt irja, — megvannak Egészségben, épen ; Hát nekem, hogy -/"Igái Itt az. egészségem — Kedves, édes lyátn ! Beteg volt a lelkem, A te néhány sorod Gyógyított meg engem. Sipo* Szendrey Júlia — A ,.1'iipai CsjrOJT* ereileti tarezaja. — Irta : r. - a. Érdeklődik a ad iránt az. irodalom, minden művelt einher, az egész, nemzet Még má- országokba k eljntutt a neve. Miért van ez? (Vakis a/ér!, imrl R "agy, nict. orszerü Petőfinek a felesége Volt. Abból az erős f nvho Ivet Petőfi ára.-zlott, neki .'l'll sok jutott. Vajon megérdemelte-e? olyan tiaata, önzetlen odaadással lett-e a Petőn' neje volt, inkább a terméssel saépeégeib n gyönyörköd Itt A Júlia ablaka egy nagy vadaskertre nvilt. Pelsé. a hogy artiges, elragad,', látvány volt, melynek légköre a Júlia a nagy költőnek e nő iránt való tiszta szerelme, a lelkében a regényes hajlamot még lobban kifejlessminden áldozatra ké-z. -zíve megérdemelte ? Hogy tette. Bendkivül külön ez leány volt. azzá pedig aa Petőfi szerette Júliát, abban nine- kétség. Legna- tette, hogy cselekedeteiben senki sem korlátozta, gyobb lírikusnak jellemével össze sem fért volna a szeszélyeiben senki sem fékezte. Hízelgett a biusákétasináség és sokkal Satalabb volt, semhogy belé Igának a sok gaadatiaal ndvarláaa, de aaérl agyikel férkőzhetett volna bármely néven nevezeti ssáiuitáa.Isem tartotta magáhoa méltóinak. Szerette, ha törnieVolt-e olyan ti-zta, határozott a .Júlia lelke'/ Kel • néznek neki, szíves éa szeretetreméltó is tudót! lenni, tudta e fogni Petőfi nagyságátT Tény as, hogy Petőfi Ide az aa igazi jóságos kedvesség, mely a nem szép nem látta tisztán annak a nőnek a szivét, lelkét, nem nőt is von/óvá t'szi. nem volt tulajdona. ó magái látta a szerelmétől; nem látta, mert Szendrey .It'tiia I előbbkelő szellemnek tartotta a környezetéoél, bár sohasem mutatkozott a maga mivoltáhan, ö maga , csak fanlasztikii-ahh volt I a/.t egyik-másik kér . sem voli tisztában érzéseivel. Ks Petői sohasem I nek meg is nsoodts. Válhatott volna előkeld jeliemmé, ismerte a/t a nőt egészen, nagyon rövid ideig volt, ha itjuságáhan helyes urr.-i terelik a fantáziáját, ha vele együtt és a jellemet a válságos helyzetek ismer- a szivét megcsiszolják. Magától fejlődött a feliemé tetik meg legjobban. A esereaeaMenség mutatta meg. Iás tán azért lett zárkózott, különös, rejtélyes. Csak milyen köznapi jellem, mily kévései rolt méltó arraIegyetlen barátnője volt, a Nsgy-Kárulyban lakó, a nagv férfiúra. Mentségére szolgálhatna, hogy nem Terev Mari. Klihez. bizalmai volt, ez tudott reá nevelték a jeliéinél, inkább kényeztették, parancso- hatni s ennek nagy résSS van abban, hogy Szendrey lásre szoktatlak, elkapatták. Az. önmagával eltelt, .Júlia Petöfiné lelt. el bizakodott nő pedig teriuészetasea, józaaul nem Petőfi 1846-ban ismerkedett meg Júliával a tudott gondolkodni. Tércy c-alád há/áhan. almva l\i-kó barátja vitte, A saatmármegyei Erdődön nevelkedett Szendrey Petőfinek kevéssel sselőtl -/akadt meg a Medgyánsaky Júlia, almi apja a Károlyiak birtokán felügyelő volt. Bertával valói viszonya s igy még beteg volt a lelke, nit laktak a gyönyört fekveeU rárbaa. A/t mondjaIForrongó természetének -/.éretnie kellett, Júliái meg Laaks Gusztáv, bogj a család élete a legeisodeaebb|ismeri ás lobbanékony s/ive belesserel a leányba. az euyetlül ellszsiert Kellemi- i/.ü t «> r ni «' IZStSI = hashnjtoszrr ZZZWWZ A FERENCZ JÚZSEF KESERUUIZ