Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-11-10

i i uszonnyolczadik óv. 45. s/a 111. 1901. november 10. PAPAI l ipa váró* hatóságnak és több Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése, i • Előfizetések és hlruetcsl aljak APO IC papai s pápa-vidéki esry est) létnek megválasztott kozlonve a lap kiadóhivat a lábos kai d s n d <". k. DBeRjelenlk minden vasai nap Telefon-szám: 41. A lap ara Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre Skor. A nemzetiségek. A kérdettek között, melyek :i magyar államot és társadalmai egyaránt foglalkoz­tatják, n legállandóbb :t nemzetiségek kér­dése, amelylyel megbirkózni legjobb eset­ben csak ii jövő, vagy az azutáu következő nemzedék log. De akkor i.- csak agy, ha az állam és társadalom nem szűnik meg a talaj előMszitésén fáradozni, ha inunkat és rgiát nem sajnál ahhoz, hogy a Magyar­országon élő összes nemzetiségeket tökéle­tesen megnyerjük a magyar államiság esz­méjének. Őszintén be kell vallanunk magunk­nak, hogy ebben a tekintetben még a kez­det elején vagyunk, aminek legfényesebb jele az, hogy még számos külföldi pénzek­kel fentartotl iskola van Magyarországon, melyekben nyíltan vagy burkoltan hirdetik az irrídenta tanokat, a magyar nemzet tör­téni tet meghamisitva adják cid és a magyar állam tekintélyével szemben tiszteletlen­gr segre buzdítanak. Nem kevésbbé buzditő jel az. hogy egyre másra szaporodnak a nemzeti czélokal szolgáló pénzintézetek, különösen Erdélyben, ahol azok a pénz­intézetek most azl a politikát űzik, hogy minden földet, mely áruba bocsáttatik, mfl­ködési körükben megvásároljanak. A czél- j Zat világos, a/t akarják, hogy román kéz­ben legyen minél nagyobb része a földnek, melyet a magyar korona országainak tes­tétől el akarnak szakítani. Hosszabb idő, már évek óta nem hal­lottuk hint nemzetiségi botrányoknak. Az ablnkbeverő, zászlótépő, hazug ujságezikkek­kel hangulatot csináló - memorandumok­ban utazó politikát Butba tették a nemzeti­ségek vezérei, hanem alkalmazkodván a korszellemhez, mely a közgazdasági érdeke­ket tolta előtérbe, ők is gazdasági uton propagálják nemzetbontó törekvéseiket . . . Megveszik a földet. Pénzintézeteket alapí­tanak. Ipari és kereskedelmi vállalatokha lógnak. Ezeknek keretében szolgálják az irrídenta eszméket. Csendes, /.aj nélkül való, de annál veszedelmesebb munka ez, mei't anyagi érdekek révén íü/.ik szorosan ma­gukhoz a nemzetiségi magyar állam­polgárt. Mint a képviaelővfüaastások igacolták, a nemzetiségi vezetők nagy része most 18 a passzivitás álláspontját foglalta el. Ez bizonyítéka annak, hogy nem akarnak a jelenlegi törvényhozás keretén belül érvé­nyesülést keresni, hanem azon kivid . . . a törvényen éa hazafiságon kívül. Folyik tehát lankadatlan buzgalom­mal a/, aknamunka, melyhez az erkölcsi erőt s az anyagi erő nagy részét a külföld szolgáltatja. Nem szabad összetett kezekkel néz­nünk ezt az aknamunkát, amely a Bán ffy­kormány vasszigora a a Széli-kormány tole­rancziája mellett is, veszedelmes mér­véből mit sem veszített. Sem rósz BZÓ, sem s/.ép széi nem használ itt, csakis a U'ttek. A saját haditervével kell megverni ezt az elkeseredett, oktalan ellenségét a magyar önálló államnak. Románok, szászok, tótok, szerbek, a magyar állam polgárai, nap-napután ki vannak szolgáltatva minden téren a nem­zetiségi vezetőknek, nap-napután szavak. Írások és lettek oktatják Okel haza- éd testvérgyülölet re. Nagy nemzeti munka, egy második honSZerzés ezeket a Veszedelmekéi lehetet­lenné tenni, s az összes nemzetiségek lel­ket es szivét .innak a .Magyarországnak megnyerni, melynek alkotmányát Deák Ferenc/, tervezte és Ferenc/. .Ió/.-et szen­tesítette. TÁRCZA. Anyám levelére. Anyámnak Írása, — Alig néhány ssóosks, — Drágább nekem, mintha Más, százannyi volna. Azt irja, — megvannak Egészségben, épen ; Hát nekem, hogy -/"Igái Itt az. egészségem — Kedves, édes lyátn ! Beteg volt a lelkem, A te néhány sorod Gyógyított meg engem. Sipo* Szendrey Júlia — A ,.1'iipai CsjrOJT* ereileti tarezaja. — Irta : r. - a. Érdeklődik a ad iránt az. irodalom, minden művelt einher, az egész, nemzet Még má- országokba k eljntutt a neve. Miért van ez? (Vakis a/ér!, imrl R "agy, nict. orszerü Petőfinek a felesége Volt. Abból az erős f nvho Ivet Petőfi ára.-zlott, neki .'l'll sok jutott. Vajon megérdemelte-e? olyan tiaata, önzetlen odaadással lett-e a Petőn' neje volt, inkább a terméssel saépeégeib n gyönyörköd Itt A Júlia ablaka egy nagy vadaskertre nvilt. Pelsé­. a hogy artiges, elragad,', látvány volt, melynek légköre a Júlia a nagy költőnek e nő iránt való tiszta szerelme, a lelkében a regényes hajlamot még lobban kifejless­minden áldozatra ké-z. -zíve megérdemelte ? Hogy tette. Bendkivül külön ez leány volt. azzá pedig aa Petőfi szerette Júliát, abban nine- kétség. Legna- tette, hogy cselekedeteiben senki sem korlátozta, gyobb lírikusnak jellemével össze sem fért volna a szeszélyeiben senki sem fékezte. Hízelgett a biusá­kétasináség és sokkal Satalabb volt, semhogy belé Igának a sok gaadatiaal ndvarláaa, de aaérl agyikel férkőzhetett volna bármely néven nevezeti ssáiuitáa.Isem tartotta magáhoa méltóinak. Szerette, ha törnie­Volt-e olyan ti-zta, határozott a .Júlia lelke'/ Kel • néznek neki, szíves éa szeretetreméltó is tudót! lenni, tudta e fogni Petőfi nagyságátT Tény as, hogy Petőfi Ide az aa igazi jóságos kedvesség, mely a nem szép nem látta tisztán annak a nőnek a szivét, lelkét, nem nőt is von/óvá t'szi. nem volt tulajdona. ó magái látta a szerelmétől; nem látta, mert Szendrey .It'tiia I előbbkelő szellemnek tartotta a környezetéoél, bár sohasem mutatkozott a maga mivoltáhan, ö maga , csak fanlasztikii-ahh volt I a/.t egyik-másik kér . sem voli tisztában érzéseivel. Ks Petői sohasem I nek meg is nsoodts. Válhatott volna előkeld jeliemmé, ismerte a/t a nőt egészen, nagyon rövid ideig volt, ha itjuságáhan helyes urr.-i terelik a fantáziáját, ha vele együtt és a jellemet a válságos helyzetek ismer- a szivét megcsiszolják. Magától fejlődött a feliemé tetik meg legjobban. A esereaeaMenség mutatta meg. Iás tán azért lett zárkózott, különös, rejtélyes. Csak milyen köznapi jellem, mily kévései rolt méltó arraIegyetlen barátnője volt, a Nsgy-Kárulyban lakó, a nagv férfiúra. Mentségére szolgálhatna, hogy nem Terev Mari. Klihez. bizalmai volt, ez tudott reá nevelték a jeliéinél, inkább kényeztették, parancso- hatni s ennek nagy résSS van abban, hogy Szendrey lásre szoktatlak, elkapatták. Az. önmagával eltelt, .Júlia Petöfiné lelt. el bizakodott nő pedig teriuészetasea, józaaul nem Petőfi 1846-ban ismerkedett meg Júliával a tudott gondolkodni. Tércy c-alád há/áhan. almva l\i-kó barátja vitte, A saatmármegyei Erdődön nevelkedett Szendrey Petőfinek kevéssel sselőtl -/akadt meg a Medgyánsaky Júlia, almi apja a Károlyiak birtokán felügyelő volt. Bertával valói viszonya s igy még beteg volt a lelke, nit laktak a gyönyört fekveeU rárbaa. A/t mondjaIForrongó természetének -/.éretnie kellett, Júliái meg Laaks Gusztáv, bogj a család élete a legeisodeaebb|ismeri ás lobbanékony s/ive belesserel a leányba. az euyetlül ellszsiert Kel­lemi- i/.ü t «> r ni «' IZStSI = hashnjtoszrr ZZZWWZ A FERENCZ JÚZSEF KESERUUIZ

Next

/
Thumbnails
Contents