Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-09-29

PAPAI LAPOK. elismerésében, egy alig; 30 éves liat;tl imbert Hegedűsön kívül, bizonyárai néni részesitett. Az irodalmi munkásságon kivül I legei Iiis Loráni buzgó titkára, lelke és mozgató ereje i budapesti Szabad Liczeumnak, egyike :t legszorgalmasabb orsz. képviselőnknek, kik a ilá/ üléséből hiányozni uem szoktak. Munkásságánál és tehetségénél csak szerénysége nayobb a mi voll képviselőnknek, • ez a szerénység tartotta ő( vissza attól, hogy a képviselőházban egyezernél többször ne szólaljon tel, noha széles ismeretköre, Szónoki tehetsége, szinte predesztinálja ót a gyakorlati felszólalásokra. Az az egyetlen, de nagyszabása beszedi mit a Házban tartotl nemcsak köztetszésben részesült az egész Házban, de a szónokát is mini független gondolkozó politikust matatta be, ki Baját nézetét, meggyőződését szaba* don mondja ki, nem törődve azzal, vajon e meggyőződés nines-c ellentétben a miniszter tervével. Mindezeket pedig a választás előestéjén nem azért irjnk, mintha ez/.el a felszólalásunkkal Hegedüa Lóránt dr. jelöltségét támogatni akármik. Erre a támogatásra Hegedűs Loráni dr. nem szorult rá: •A pápai választó polgárok értelmességérő] pedig sokkal jobb véleményben vagyunk, semhogy feltén nők, hogy ók már régen tisztálian ne volnának affelől, kire adják október 2-án szavazatukat ; de megírtuk e sorokat é> vázoltuk ezekben volt képviselőnk tevékenységét azért, hogy mindazok, kiknek (.alán nem volt idejük és alkalmuk az ő kitejtett munkásságál figyelemmel kísérni : láthassák, kire adják szavazatukat akkor, a midőn Hegedüa Lóránt dr.-ra szavaznak. A miiiifi/.t triiliiöí. viilusza. A pápai szabadelvű párt folyé ké 81-én, midőn Heged fia I. uránt dr. beszámold és programmlicszé'djét tartoita, táviratban üdvözölte Saéll Kálmán miniszterelnököt. Az üdvözletre a következő távirat érkezett : Süli Józ<tf pártelnök untul; l'-'l ni. Nagy örömmel vettem az igazi lelkesedéstől áthatott meleghangú üdvözletüket, melyben személyem iránti ragaszkodásuknak eddigi működésemre nézve oly hízelgő szavakban adtak kifejezést. Meg lehetnek győződve, hogv irántam táplált érzelmeiket, amelyekre oly nagy sűiyl helyezek, hasonló melegséggel viszonzom. .Megtiszteli figyelmükért mély köszönetei mondok. Szeli Kálmán. — Bauer Antal ugodi képviselőjelölt ellen, néhányan a/.t teszik panaszba, bogy elhanyagolja választókerületét. Tudomásunk s&erínt, s panaas tejesen alaptalan, Bauer Antal hetek óta nem te-/ egyebet, mint aorra járja községeit, * lia a 4iI község közül, a/ iilü rövidsége miatt, egyikbe vagy másikba nem jutott még el, bizonyoe, bogy a legközelebb felkeresi azokat is. Különben pedig mindenki tudhatja az ngodi választókerületben, bogy Ugodnak, Bauer előtt, egy oly képviselője sem volt. ki az országgyűlés tartamú alatt is, nlv aürün látogatta volna kötségeit, mint Bauer Antal. Epen Bauer volt az, ki nein kiméivé időt, tántdságot a lefolyt öt év alatt minden kösaégét többszőr is meglátogatta, a választó polgárokkal osztóig-, rang- és so/íds-külömbség nélkül mindenkor a legszívesebben érintkezett, ahogy egy nly tlőzékeny, derék, nyáfae 1 szeretetreméltó uri embertől uem is lehetett mást várni. No türelmetlenkedjenek tehát a panaszosok ; Bauer ur, a miként tudta a múltban, bogy mi a köteleaaégs egy népképviselőnek, azt tudja m»*t is és tudni foeria a iővöben is. 1901. izeptembar 2'.». A gazdasági munkások sególypénztára. Legújabb beszámoló. — .Mikor a/, év elején a/. 1900] XVI. t.-cz. alapján életbe lépett aa Országos Gatdasági Munkáéét Cselédsegélypénstár és mikor as az emberbaráti intézmény megkeadte Bavos működését, mindenfelé igaz örömmel fogadták a magyar gazdasági munkásnak — a told népének — ezt a leghívebb jó barátját. A/, uj törvényt csakhamar elnevezték iiegénj ember törvényének, mert a józan magyar munkás gyorsan belátta, hogv ezt a törvényt csakis az 8javára alkották és fölismerte azt is, hogv egyedül ennek a törvénynek kössönheti hogy moal már biztosíthatja afelől, hogv eKireg"dé»én, munkaképtelenség)! idejére, nem kell koldusbotot fognia. Bi a törvény Makira sem erőszakolja, hogy t:i^ii legyen a Mgttö-pénatárnak, Kinek-kinek kényére hagyja, hogy heiratkozik-e vagy nem a tegitö-péntárba, A törvényhozás böleaan járt el, amidőn abhöl indult ki, kogy akarata ellen senkin sem fog az uj törvény Mgiteni, \ jösan magyar munka- saját sorsának maga a kovácsa. Nem méreti a minden áron való gyámkodást Maga akarja megkfilönböstetui a jót a rosstól és moat i- bebizonyította, hogv laivasea torakoiík az egyedül a/. Ö javára életheléptetett intézmény védő szárnyai alá, inert a -aját ISemével látja, hogy ez az emberbaráti intéamény a/, ország legtávalibb vidékein is milyen nagy gonddal ápolja és istápolja asokat a gazda-ági munkásokat, kik segélyére szorulnak. A józan magyar munkás igen hamar belátta, hogy aki tagja a segélvpén/.táiuak, az nyugodtan végezi nehéz munkáját, mert nem gyötri őt az az Örökö* gond, bogy mi lesz bitvesével, apró gyermekeivel, ha munkabíró karja ellankad és a kasza, kapa kiesik keséből. A legélypénstár nyolc/ hónapos működése filágoaan bisonyitja. hogy a (Öld népét gyakran éri olyan haj, mely őt munkaképtelenné teszi és gyakran fordulnak elő olyan balesetek, melyek a földmi ves nép családját örökre megfosztják a kenyérkeresettol. Még csak nyolc/, hónapja, hogy a legélypénstár basán04 működését megkezdte é> már eme rövid idő alatt •!.'»<) i'öldmives jutott abba a szomorú helyzetbe, hogy jótéteményét kénytelen volt igénvhe venni. A legélypénstár minden egyei esetben gyorsan gondos\z orvos ké«o'n érkezett. A koporsó a megyeház dísztermében — már lezárva. Az. agg egvbáz.fo már kezdeni akarja a szent »ungtiöt. Az orvos kér, könyörög, bogy vegyék le a koporsó fedelét, hadd láthassa mén egyszer barátját. Végre az. özvegv Zichy Klára asssoay engedelmével teljesítik kiván-á_'át. A jó barát rábajol a kihűlt tetemre, hogy egy utolsó, csókkal elbúcsúzzék a jó baráttól ; de a esó,k után rémülve kiált fel: «Nein engedem eltemettetni, hiss 0 esak tetszhalott I" - Igazi volt. A halott a lm' barát gyógykezelése folytán pár óra múlva életre ébredi s ólt még ezután 14 éveket, .de többé soha sem nevetett" Igy mondja ezt a családi krónika. Tizennégy évvel később másodszor oaakugyan meghalt. Győrben a karmelitáknál van eltemetve, kiknek az ö atyja, Biró István, fundútiót is hagyott egy gyertyának betenkinl kétszeri gyújtására sgy Mária kép elolt, nem kfilőnben -zent misék isolgál tatásáért. II. Kj van. Csendes, ború- éj. A Inddpászlor nem • r/i c-illagn vájat. A -zél c.ak elvétve lengeti a sz.olgagyöri, ös Hiró-kiistély tetejéről bóisan lelógó fekete zászló.i. Ma temették a kastély ösz urii" ei. Biró Jáaosnlt. szül. Zichy Klárát. A kastély egy földszinti termében ülnek a gyászoló család tagjai; búslakodnak vagv tán osztoznak a hagyaték tolött. Az. asztalfőn ül a megboldogult egyetlen fiúgyermeke, Biró Parkas.* Mellette foglal helyet nővére, Klára özv. Vajda Lásslóné.Ezután következik egv sógor, Bahócsay Ferenci generális uram, ki melleit Galantay Balog Dl, kinek neje izinte Biró* leány : mellette ül a eealád kedveneae, a szép Beserédy Klára, szók.- fejét térje, báró Zichy György, vállára DyugSSStva; ő tán leginkább érzi a veszteséget • Künn a temetőben, az ős-kripta körül, némán lopóznak egyinásiitán. kik ? 'Ián a Biró, o-ok szellemei, bogy üdvösöljék a sir uj lakójátT Vagy a sátánok jöttek kísérteni? Nem, 6b nem 1 Csak emberi fenevadak, halott-rablók, a sir hiénái : a boldogul! belső e-elédei. döniiek, bogy sírjában raegfossssák ékszereitől egykori jótevőikel; egyik a kriptaajtói emeli ki, a másik gyertyát gyújt, hogy jobban Iái OB. Okel pedig lálja az. I-teii. A kriptába hatolnak, kezdik fosztogatni a halottat, Egyik esípőjél búzza, másik jegygyűrűjét vonja le. A harmadik a halotti köntöst esi bálja, de a/ nehesaa jön le a merev testről, Baromi dűlne gerjed. A bolt') u adia el Bankái Mihálynak később asots^arrőrt, roihei tartozott: ászár, Nyeszkenre, Ked.iheiy, <n,z Kis-llein egy része is valaha Karkas Ba volt: Klek es Karkas. ie-tei kiveszi a koporsóból s a földre dobja. — I ram segíts 1 Mi történik? A halott felül. A gyáva bérenezhad elsaalad 1 Istent ordil fertelmes ajkaival 5 elvit ékszert, lámpát - rohan észvesztve az éjben meesZa, el. A bobnak véli urno feláll. Fogj 11 a lámpát s ékszeréi otthagyva a kastély felé megyea. Megrázza a kapu kalapácsát. Addig rázza, mig nem a házmester kijö. Az ssstelea eseléd megijed, a kapui újra bezárja, a szegény feltámadót kilöki s ordil teleimében, migaem a zajra a gyássoló család is kijö. Ok sem jobbak cselédjökuéi ; midőn boltnak vélt anyjukat a kapus ablakán át meglátják, rémülve •salad mind, Istent emlegetve s össsebuvik, mint a megrémült birkanyáj. Ossk az. öreg l'anni dajkában van lélek, o nem fél az ördögtől sem. Beereszti az öreg urnót, ki elmondva a gaztettet, örömmel öleli magához a lassúnként magukhoz tért szeretteit. Hiába • • • Hiába hagytál el, Hiába vagy távol, A/éri az. én -/.ivem Tőled al nem pártol Hiába c-altál meg, Hiába vágv-z. tova,